Hivatásos sportolókkal és hétvégi „kocasportolókkal” egyaránt előfordulhat kisebb gerincsérüléssel, gerincfájdalommal járó sportbaleset.
Ezeknek jelentős része néhány hét alatt magától rendbe jön, de adódhatnak olyan sérülések is, amelyekkel okosabb mielőbb orvoshoz fordulni. Nézzük, milyen jelek utalnak arra, hogy szakszerű ellátásra van szükség!
A sportolás közben előforduló gerincsérülések egy részére jellemző az adott mozgásforma és bizonyos sportokban a gyakoribb előfordulás. Például foci közben ugyan a leggyakrabban a lábszár, térd és a boka sérül, de nem ritkák a fej- és nyaki sérülések sem.
Nyaki sérülések tünetei
A nyak az anatómiai felépítése és mozgékonysága miatt különösen sérülékeny. Nyaki sérülés különösen kapusoknál fordul elő, vagy ha két mezőnyjátékos felugorva összefejel a levegőben, illetve ha az egyik játékos a könyökével eltalálja játékostársa fejét, nyakát. Közelről, nagy erővel meglőtt labda is okozhat ilyen jellegű sérülést. (A legutóbbi futball világbajnokságon az összes sérülés 13 százaléka fej- vagy nyaki sérülés volt.) Ezekben az esetekben fennáll az agyrázkódás veszélye is, ami fejfájással, szédüléssel, látászavarral, émelygéssel, esetleg tudatkieséssel, vagy eszméletvesztéssel is járhat. A túlnyújtás vagy ütés következménye izomhúzódás, rándulás is lehet. A zúzódással, ideggyök sérüléssel járó nyaki sérülések többnyire egyoldalú fájdalommal, zsibbadással, átmeneti vagy tartós mozgásbeszűküléssel, izomgyengeséggel jelentkeznek. A legsúlyosabb nyaksérülések esetén csigolyatörés és gerincvelő-sérülés is bekövetkezik. Leginkább olyan sportágaknál fordul elő, ahol a magasból esés veszélye fokozott, például a műugrás vagy torna, illetve technikai sportokban, de a közlekedési balesetekben is jellemző, amikor a fej erőteljesen hátra- vagy előre, vagy kombináltan (ostorcsapás sérülés) csapódik. Ha a fájdalom és a neurológiai tünetek az ütközés, baleset után nem múlnak el rövid idő alatt, illetve ha agyrázkódásra utaló jelek lépnek fel, a sérültnek azonnal abba kell hagynia a mozgást, a nyaki gerincet – a nyak további elmozdulásának megakadályozására – rögzíteni kell, és sürgős orvosi segítségre, majd megfigyelésre, illetve kórházi ellátásra is szükség lehet.
Húzódások és rándulások a derékon és az ágyékon
A deréktáji rándulások és húzódások az edzőteremben edzőket érik leggyakrabban, ha túl nagy súlyt próbálnak megfelelő bemelegítés, a fokozatosság betartása nélkül vagy helytelen technikával megemelni. Labdajátékok, tenisz stb. közben is előfordulhatnak, például hirtelen irányváltoztatás, torziós mozgás vagy megállás során. A hátizmok túlerőltetése, az izomhúzódás miatti hátfájdalom duzzanattal, izommerevséggel, mozgásbeszűküléssel járhat. A fájdalom intenzitása többnyire jelzi, hogy szükséges-e orvosi segítség, általában ezek a szokásos, vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőkkel jól enyhíthetők.
A gerinc teljes szerkezetét érintő sérülések
A különösen nagy külső erőbehatás, ütés, esés illetve a gerinc extrém mértékű nyújtása, hajlítása a gerincoszlop sérülését is eredményezheti. Ezek komplex sérülések, amelynek során a csigolyák összenyomódhatnak, összeroppanhatnak, a csigolyanyúlványok elrepedhetnek, letörhetnek. A traumás spondylolisthesis (csigolya csúszás) esetén a szomszédos csigolyák közti ízületi összeköttetés íve megszakad, a csigolyák elcsúsznak egymáson. A csigolyák fokozott degeneratív elváltozása vagy fáradásos törése leginkább azokban a sportokban fordul elő, amelyben gyakori a derék hátrafeszülése, például torna, labdarúgás, műkorcsolya közben. Háti-és derékfájdalom fájdalom jelzi, ami terhelésre fokozódik és a végtagokba is kisugározhat, mozgáskorlátozottsággal járhat. Ha a tünetek pihentetés, fájdalomcsillapítás során nem múlnak el, mielőbbi alaposabb kivizsgálás szükséges az okok feltárására.
A gerincsérülések tünetei
Mozgás, sportolás közben elszenvedett kisebb baleset során jelentkező gerincfájdalom alkalmával nem mindig egyértelmű, hogy a tünetekkel kell-e orvoshoz fordulni, vagy elegendő a pihentetés, hűsítés, fájdalomcsillapítás. Az alábbi tünetek jelezhetik, hogy mielőbbi orvosi segítségre van szükség:
- a fájdalom 72 óra elteltével sem javul, sőt fokozódik
- a fájdalom a végtagokba is kisugárzik és gyengeséget is okoz
- egyéb tünetek, például láz vagy a vizelést, székletürítést érintő panaszok jelentkeznek
- a fájdalom a napi tevékenységek végzését akadályozza
- a gerincpanaszok két hónapnál is tovább tartanak.
A gerincsérülések megelőzése
A komolyabb gerincsérülések kockázata jelentősen csökkenthető néhány egyszerű elővigyázatossági szabály betartásával:
- A mozgás, az aktivitás életkortól függetlenül segít fittnek és testileg, lelkileg egészségesnek maradni, ezen belül törekedni kell a hátizmok tudatos megerősítésére, edzésére.
- Emelésnél vigyázni kell a megfelelő testhelyzet és technika használatára!
- Edzés előtt ne maradjon el a megfelelő bemelegítés, utána pedig néhány levezető, nyújtógyakorlat sem!
- Napi 7-8 óra pihentető alvásra szüksége van a felnőtt szervezetnek!
- A túlsúly kerülése is védi a gerinc egészségét, megkíméli a folyamatos többletterheléstől.
- A gerincfájdalom jelentkezésekor érdemes mielőbb tisztázni annak okát, már csak azért is, hogy ne legyen akadálya a további mozgásnak. Az ágynyugalom, a pihentetés akut esetben jó hatású, de hosszabb távon a hátizmok elerőtlenedésével jár, ami fokozza az újabb sérülés veszélyét.
