Egy éve érte el hazánkat is a szomorú COVID-19 világjárvány. Egy éve, 2020. március 24.-én írtunk először honlapunkon (Küzdelem a koronavírus ellen D3-vitaminpótlással címmel) a D-vitamin akkor még feltételezett védő szerepéről a koronavírus elleni küzdelemben mint egy könnyen elérhető preventív védőfaktorról. Amikor már egyre több tudományos publikáció is megjelent, folytattuk írásunkat (Emlékeztető a D-vitamin védő szerepéről a COVID-19 betegségben címmel) a D-vitamin protektív szerepéről a gyulladásos citokin viharban, valamint a bradykinin vihar potenciális féken tartásában.
Azóta számos retrospektív előtanulmány és prospektív tanulmány, elemzés jelent meg a D-vitamin lehetséges kedvező hatásairól a koronavírus-fertőzöttség megelőzésében és a betegség enyhébb klinikai lefolyásának támogatásában. Jelenleg több mint 35, a D-vitamin hatását kutató klinikai vizsgálat van folyamatban a COVID-19 betegségben. Az egyre rapidabb harmadik hullámban sorra telítődnek a kórházak és intenzív osztályok ágyai fertőzött betegekkel, egyre több a fatális kimenetel, és egymás után nyílnak a post COVID-19 rehabilitációs centrumok is. Ezért úgy gondoljuk, hasznos lehet a néhány meggyőző friss tudományos eredményből kiemelt részlet közlése a honlap olvasói számára a koronavírus elleni kiegészítő védekezésben és terápiában.
Tények
- Írország-TILDA (2020) tanulmány: A D-vitaminhiány nemcsak az idősebbeknél és férfiaknál gyakoribb, hanem a túlsúlyosak, diabetesesek, magasvérnyomás-betegségben szenvedők között, és az idősotthonokban élők körében is. Az említett nagyobb kockázatú egyéneknél gyakrabban okoz a citokinvihar súlyosabb tüneteket, és vezet életveszélyes, halálos kimenetelű állapotokhoz. A tanulmány adatai alapján a megfelelő D-vitamin pótlás jelentős védelmet biztosíthat a SARS-CoV-2 vírus okozta betegség legsúlyosabb tüneteivel szemben.
- Meltzer és mtsai (2020): 500 eset adatai alapján a COVID-19 gyakorisága 1,77-szer nagyobb azon városlakó amerikaiak között, akiknek a korábban mért D-vitamin értékei alacsonyak-20ng/ml alatt-voltak.
- D’Avolio és mtsai (2020): 107 idős egyént vizsgálva a negatív teszteredményű betegek medián D-vitaminszintje több mint kétszerese a COVID-19 pozitív betegekének.
- Pereira és mtsai (2020): 26, a témával kapcsolatos tanulmány adatait elemezve megállapították, hogy a súlyos koronavírusos betegek között 64%-al több a D-vitamin hiányos, mint az enyhe tüneteket produkáló betegek között. A D-vitaminhiány növelte a kórházban töltött napok számát és a mortalitást is.
- Hollick és mtsai (2020): 206 beteget vizsgálva, a közölt eredményeik alapján a 40 évesnél idősebb egyének megfelelő D-vitamin szintje – 30 ng/ml fölött – esetén 51%-kal kisebb eséllyel haltak meg a fertőzésben, mint azok a páciensek, akik D-vitaminhiányosak voltak. A szerzők a legalább 40 ng/ml-es szérum D-vitaminszint elérését és fenntartását javasolják a feltételezett immunmoduláló hatás jobb érvényesüléséhez és a vírusfertőzés elleni sikeres védekezéshez.
- Anweller és mtsai (2020): figyelemre méltó a tanulmány a francia idősotthon betegei körében a dozírozás szempontjából. Standard orvosi ellátás mellett a páciensek egyik csoportja nem kapott D-vitamint rendszeresen, a másik csoport rendszeresen 2-3 havonta 50 000 -100 000 NE D-vitamint kapott, és a harmadik csoport a pozitív PCR-eredmény előtt 1 hónapon belül bólusban 80 000 NE D-vitamin szupplementációban részesült. A fertőzöttségi arány háromszoros volt a D-vitamint nem szedő intézetlakókban a rendszeresen D-vitamin szupplementációban részesülő egyénekhez képest.
Lehet-e prognosztikus faktor a szérum D-vitamin szint?
A szisztémás gyulladásos faktorok közül a CRP, a limfocita arány, vagy az IL-6 laboratóriumi paraméterek mutatnak összefüggést a pulmonális érintettséggel, a gyulladás súlyosságával és a citokinvihar kialakulásának esélyével. Több tanulmány számolt be arról, hogy a D-vitamin hiány és gyulladásos faktorok magas vérszintje, elsősorban az IL-6, erősen korrelál, ami a D-vitamin adásával csökkenthető. A D-vitamin hiányos állapot megszüntetésének, illetve csökkentésének tehát kedvező hatása lehet a gyulladásos folyamatok és a citokinvihar féken tartásában.
Bár a folyamatban levő tanulmányok még keresik a további evidenciákat a szervezetünk D-vitamin ellátottsága és a koronavírus által okozott betegség megelőzésében, valamint a súlyos kimenetelű szövődmények kialakulásában játszott korlátozó szerepére, de az eddigi tanulmányok alapján kimondhatjuk, hogy az egyik olyan védő faktorként szerepelhet, mely könnyen hozzáférhető, költséghatékony és nincs említésre méltó mellékhatása.
Mivel az ellátóhelyek száma egyre szaporodik mind az aktív betegellátásban, mind a gondozásban, rehabilitációban, érdemes azon is elgondolkozni, hogy a D-vitamin szint meghatározása ezeken helyeken a rutin labordiagnosztika része legyen.
Forrás: a tanulmányok idézése a szerző, Dr. Blaskó Andrea PhD, senior klinikai kutatási munkatárs, Medix Clinical & Academic Research Consulting, Orvostovábbképző Szemlében megjelent engedélyével készült.
