• A gerincről
    • Anatómia
    • Tudomány
  • Gerincbetegségek
    • Betegségek
    • Okok-tünetek
  • Diagnosztika
  • Kezelés
    • Gerincműtétek
    • Konzervatív kezelés
    • Gondozás, rehabilitáció
    • Gyógytorna
    • Pszichológia
    • Betegtájékoztatók
  • Prevenció
  • Ortopédia
  • Hírek

Emlékeztetőa D-vitamin védő szerepéről a COVID-19 betegségben

2020. október 21. 23:15
dr. Ferenc Mária
Off
bradikynin vihar, citokin vihar, covid-19, D-vitamin, hipotézis

Ez év márciusában érte el a koronavírus okozta világjárvány első hulláma hazánkat.

Mivel egy újfajta vírussal álltunk szemben, akkor még nagyon kevés tudományos cikk és tanulmány állt rendelkezésre az eredményes terápiáról és a hatékony megelőzésről. Hipotetikusan javasoltuk márciusi cikkünkben a D-vitamin adását preventív céllal, elsősorban az idősebb, veszélyeztetett és leginkább D-vitamin hiányos populáció védelmében.

Azóta egyre több tudományos publikáció, nemzetközi, amerikai és európai szakértő orvosi társaság ajánlja a megfelelő dózisú D-vitamin bevitelt, hisz a D-vitaminhiány a COVID-19 betegség kialakulásának és halálozásának egyik jelentős kockázati tényezője. Az elmúlt időszak koronavírussal kapcsolatos tudományos közleményei is felhívják a figyelmet a D-vitamin potenciálisan kedvező hatására és kiegészítő alkalmazására a vírusfertőzés során. Ezekből emelünk ki néhányat.     

20 európai ország adatait elemezve azt találták, hogy az alacsony D-vitaminszint és a COVID-19 esetek száma, valamint a fertőzés okozta halálozás között szignifikáns összefüggés áll fen.

A D-vitaminról már korábban is számos esetben kimutatták, hogy védő szerepe van az akut légzőszervi fertőzésekkel szemben. A protektív mechanizmus hátterében egyrészt az áll, hogy a D-vitamin receptor számos immunkompetens sejtben (monocyta-makrofág sejt) megtalálható, s a D-vitamin fokozza az említett immunsejtek által termelt gyulladáscsökkentő citokinek mennyiségét, így csökkenti az immunrendszer túlreakcióját, a citokin-vihart, védi a tüdő epithel sejtjeinek (egyrétegű laphámsejtek) integritását, és a következményes súlyos életet veszélyeztető akut respiratorikus distressz szindróma (ARDS) kialakulásának valószínűségét. Az utóbbi kórkép a koronavírusos betegek jelentős részénél kritikus állapotot jelent, s intenzív ellátást igényel. A fertőzöttek adatainak retrospektív elemzése során megfigyelték, hogy akinek a szérum D-vitamin szintje magasabb volt, a betegség enyhébb klinikai lefolyást mutatott.

Egy másik friss, genetikai kódon alapuló (a koronavírus-minta genetikai adatait elemző USA-ban végzett) tanulmány szerint a bradykinin vihar következménye a számos súlyos, sokszor halálos kimenetelű tragikus állapot. A bradykinin ugyanis egy gyulladásserkentő fehérje molekula, amely tágítja hajszálereket, a vérnyomást csökkenti, a vénákat szűkíti, növeli az ér fal átjárhatóságát, és összehúzza a tüdő és bélrendszer simaizmait. A koronavírus először az orrnyálkahártya hámsejtjeiben levő un. ACE-2 receptorokhoz kötődik, majd a szervezet többi sejtjét, szövetét is megfertőzi. A vírus az olyan sejteket is nagymennyiségű ACE-2 receptor termelésre serkent, amelyekben normálisan ezekből kevés volt, ilyenek a tüdőszövet sejtjeit is. Ebben a folyamatban jelentős szerepe van a bradykininnek, mert a vírus úgy változtatja meg a sejtek működését, hogy nagyon sokat termel ebből a molekulából, s a bradykinin vihar tarol a szervezetben. Az érfalak átjárhatósága nagymértékben megnő, az erek szivárogni kezdenek, a tüdő megtelik folyadékkal, és a már említett súlyos légzési elégtelenség lesz a következménye. A bradykinin elmélet magyarázatul szolgál a COVID-19 kardiális komplikációira, az agyi történésekre(stroke) és a különböző neurológiai tünetekre is. A bradykinin koncentrációját a szervezetben összehangolt hormonális működés, a renin-angiotenzin rendszer szabályozza. A D-vitamin ismert módon hat a renin-angiotenzin rendszer szabályozására, segítve a bradykinin koncentráció visszaszorítását, amellyel reményeink szerint a súlyos kimenetelű bradykinin vihar kifejlődése potenciálisan féken tartható, illetve a bíztató egyéb hatásos gyógyszeres kezelés mellett a tünetek enyhíthetők. 

Feltételezhető az is, hogy a súlyosabb lefolyású esetekben a két folyamat (citokin vihar és bradikynin vihar) szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Egy spanyol vizsgálat igazolta, hogy azon pácienseknél, akik nagy dózisú D-vitamint kaptak a fertőzés során, szignifikánsan csökkent a kórházi ápolásra szorulók között az intenzív terápiás ellátottság szükségessége és a mortalitás.

Ismerve tehát a D-vitamin szupplementáció során tapasztalt kedvező hatásokat, – akár hipotézis, akár bizonyított tudományos megfigyelés, nemcsak az őszi-téli időszak beköszönte miatt, de a COVID-19 járvány idején is különösen fontosnak tartjuk a D-vitamin adását mind a fiatal, mind a közép- és időskorú populáció számára egyaránt, a fertőzés és a súlyos ARDS megelőzése, valamint a halálos kimenetelű esetek számának csökkentése érdekében.

Forrás:

Marta Entrenas castillo et al.: Effect of calcifediol treatmment and best available therapy versus best available therapy on intensive care unit admission and mortality among patients hospitalized for COVID-19. Pilot randomized clinical study . J. Steroid Biochem Molecular Biol. Published online 29.August. 2020. október 19.

Alipio M.:Vitamin D supplementation could possibly improve clinical outcomes of patients infected with Coronavírus-19 SSRN ápr.9,2020.

Grant, A.F. et al: „ Vitamin D Supplementation in influenza and COVID-19 infections. Cmmen ton: Evidence That Vitamin D Supplementation Could Reduce Risk of Influenza and COVID-19.2020.12(4) 988

Huang C. et al. Clinical features of patients infected with 2019. novel coromavírus in Wuhan, China. lancet 2020. október 20.

NICE: COVID-19 rapid evidence summary vitamin D for COVID-19. Evidence summary (ES28) Published date: 29.june 2020. október 20.

Lips.P. et al.: Current vitamin D status in European and Middle East cuntries and strategies to prevent vitamin D deficiency a position statement of the European Calcified Tissue Society. European Journal of Endocrinology 180.4.Accessed 21 Marc 2020.

A szerzőről
Dr. Ferenc Mária az Országos Gerincgyógyászati Központ, a Budai Egészségközpont szakkórházának munkatársa, reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, osztályvezető főorvos.

Keresés

Legújabb cikkek

Hogyan óvjuk meg térdünket a sérülésektől? 7 bevált módszer

28 márc 2025
No Responses.

Gerincvédő tanulói székek

14 márc 2025
No Responses.

Így szabadulhat meg a fájdalomtól

14 márc 2025
No Responses.

Partnereink

banner
banner
banner
banner

Gerinces.blog.hu

Ezek a leggyakoribb sportsérülések

01 júl 2021

5+1 érv a saját testsúlyos edzés mellett

30 jan 2020

Mi az a kyphosis?

23 jan 2020

Miért olyan népszerű a Crossfit?

16 jan 2020

7 tipp a téli sportbalestek megelőzésére

09 jan 2020

Kerülje el a karácsonyi hátfájást!

19 dec 2019

Mi az a drug holiday?

12 dec 2019

Mik azok a trigger pontok?

05 dec 2019

Beköszöntő

Tisztelt Látogató! A felnőtt lakosság mintegy nyolcvan százaléka életében legalább egyszer átélt nagy gerincfájdalmat. Ezek oka leggyakrabban a gerinc funkciója során megjelenő, valamilyen behatás által kiváltott, néhány nap után spontán is eltűnő ízületi gyulladás, de ugyanez a panasz lehet az első megjelenése akár a gerincben növekedő rosszindulatú daganatnak is.

Olvasson tovább

Gerinces Magazin

  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Impresszum
  • Munkacsoport
  • Kapcsolat

Címkefelhő

csigolya csontritkulás ct vizsgálat cukorbetegség derékfájdalom derékfájás dohányzás elhízás fájdalom fájdalomcsillapítás gerinc gerincbetegség gerinccsatorna gerincferdülés gerincfájdalom gerinckímélet gerincműtét gerincsebészet gerincsérv gerincvédelem gyermek gyógytorna hátfájás időskor iskolakezdés krónikus derékfájdalom lelki tényezők megelőzés mindennapi testnevelés mozgás mr vizsgálat munkahely nyaki gerinc porckorong porckorong kopás porckorongsérv prevenció pszichológia sport stressz szülői fórum tartáskorrekció testnevelés ágyéki gerinc életmód
Gerinces Magazin © 2012-2024 | Minden jog fenntartva.
Készítette: RAAB SOFTWARE Kft.