Bár ízületi kopás és gyulladás sokkal gyakrabban okoz panaszokat, a Bechterew-kór is kb. 20 000 embert érint Magyarországon.
Éjszaka jelentkező deréktáji fájdalom és reggelente tapasztalt mozgásra enyhülő ízületi merevség számos betegség tünete lehet, de a népesség 0,2-0,4 százalékát érintő Bechterew-kór jellemző megjelenési formája is. Bár a népbetegségnek számító deréktáji porckorong-kopás mellett a Bechterew-kór ritka előfordulásúnak tűnik, de így is kb. 20 000 embert érint Magyarországon.
Mi történik a Bechterew-kór lefolyása során?
Először gyulladásra utaló tünetek jelentkeznek a gerincoszlop alsó szakaszán a keresztcsont és a csípőlapát közötti ízületnél, majd a fájdalom erősödésével együtt felfelé haladva egyre nagyobb területet érint a betegség a gerinc többi szakaszán is. Súlyosabb esetben a mellkas területére is kiterjed a fájdalom és a légzőmozgások nehezítetté, korlátozottá válnak. A gyulladás idővel krónikussá válik, emiatt az ízület merev lesz, megszűnik a mozgathatóság. Az ízület körül eredő, tapadó izmok kóros rövidülései kényszertartáshoz és állandósuló fájdalomhoz vezethetnek. A betegek egy részénél a gerincoszlop mellett egyéb ízületek is károsodnak: csípő, térd, boka, esetleg a felső végtagon a csuklóízület. Ezen túlmenően megjelenhetnek mozgásszervektől független tünetek is, például a szem szivárványhártyájának gyulladása, pikkelysömörös bőr, emésztőszervi gyulladások. A tünetek erőssége változó, időnként fellángolhat a betegség, de tünetmentes időszakokat is el lehet különíteni. Férfiakra a betegség felszálló (aszcendáló) típusa a jellemző, mely az előzőkben leírtak alapján a keresztcsonttól felfelé halad, nőknél viszont általában a leszálló (deszcendáló), nyaktól lefelé terjedő típus jelenik meg.
Miért alakul ki a Bechterew-kór?
A betegség háttere nem ismert, de genetikai és külső tényezők egyaránt szóba jönnek. A genetikai hátteret támasztja alá, hogy nagyon sok esetben családi halmozódás figyelhető meg, és a betegek jelentős hányadánál kimutatható egy bizonyos vércsoport antigén (HLA-B27) jelenléte.
Hogyan diagnosztizálható a Bechterew-kór?
A diagnózis a kórtörténet mellett a reumatológus vagy ortopéd szakorvos által végzett fizikális vizsgálaton alapszik. A betegség kezdeti szakaszában a csigolyaelváltozások CT és MR vizsgálattal kimutathatóak. Szükség esetén teljes test csontszcintigráfia kiegészítheti a vizsgálatot.
A Bechterew-kór kezelési lehetőségei
Sajnos a betegség nem gyógyítható, de karbantartható. A kezelés célja az életminőség javítása, az állapotromlás és a szövődmények kialakulásának megelőzése. Biztosítani kell, hogy a gerincoszlop olyan állapotban merevedjen el, ami a legkevésbé megterhelő a páciens számára. Ebben a legfontosabb a rendszeres gyógytorna, a testmozgás, valamint a helyes testtartás kialakítása. Ezen túlmenően gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók is alkalmazhatóak a tünetek enyhítésére, valamint biológiai terápia, mely körültekintő orvosi indikációt igényel. Így ma már megakadályozható a súlyos deformitás kialakulása.
A cikk a Budai Egészségközpont gerincgyógyászainak közreműködésével készült el.
