Az aktív órák nagy részét sokan ülő pozícióban töltik a megszokott hétköznapok során is – legyen szó iskolapadról, autóvezetésről vagy az irodai munka során eltöltött időről.
Jelen járványügyi helyzetben azonban, a home office és az otthoni karantén miatt, az ülő pozícióban töltött órák száma még ehhez képest is megnő. A Nemzeti Statisztikai Hivatal felmérése szerint az utóbbi tíz évben folyamatosan növekszik azon egyének száma, akik munkájukat számítógép előtt végzik, s ezzel drasztikusan emelkedik az ülő pozícióban eltöltött órák számaránya is.
Számos tudományos publikáció számol be arról, hogy a helytelen ülő testhelyzetben töltött idővel arányos mértékben növekszik a gerincre gyakorolt káros behatás is. A káros behatás elsősorban a nyaki és ágyéki gerincünk állapotát befolyásolja, de kiterjed a mellkas mobilitására, ezáltal a légzőrendszer funkcióira is. Az utóbbi védelme különösen fontos és időszerű, mivel az aktuális kórokozó a COVID-19 elsősorban légzőrendszerünket támadja meg. Bár megannyi ismeretterjesztő és betegedukációs kiadvány jelent meg – honlapunkon is – az ergonomikusan helyes ülési pozitúráról, a kutatások eredményei mégis azt jelzik, hogy a populáció témával kapcsolatos tudása hiányos.
A helytelen és hosszas ülő pozíció hatása a nyaki gerincre
Egyre több időt töltünk irodai környezetben vagy számítógép előtt ülve görnyedt háttal, előre helyezett fej-nyaktartással. Mindez a nyaki gerincünk kóros kényszertartásához, a gerinc kisízületeinek, szalagjainak és porckorongjainak túlterheléséhez, izomfeszüléséhez vezet, amely előfutára a későbbi kórfolyamatoknak, elsősorban a degeneratív (kopásos) eredetű nyaki gerinc rendellenességeknek. A hosszantartó előrehajtott fej-nyaktartás kellemetlen tünetei lehetnek: a fejfájás, nyaki és vállfájdalom, valamint a szédülékenység is. A görbe háttal történő ülés jelentősen növeli a feszülést és a stresszt a nyaki régió extensor izmaiban, valamint a légzést elősegítő izmokban is, a fej előrehajtása miatt. A nyakfeszítő extensor izmainak túlterhelése és az előrehajlított nyaki gerinc kényszertartásának egymásra hatása eredményezi a tartási (poszturális) eredetű nyaki fájdalomszindrómát. Törekedni kell tehát a normál élettani görbület megtartására, így az utóbb felsorolt kellemetlen tünetek megelőzése is lehetségessé válik.
A helytelen és hosszú ülő pozíció hatása az ágyéki gerincre
Mint ismeretes az ülő életmód egyik legfőbb rizikója az ágyéki gerincfájdalom. A görbült testtartás ugyanúgy túlterheli az ágyéki gerinc anatómiai struktúráit, mint a nyaki gerinc esetében. Az élettani görbület (ágyéki lordosis) hiánya, vagyis az előre hajló gerincív eltűnése növeli a nyomást a kisízületekben, a porckorongban, a szalagokban. A porckorong elülső része túlterhelődik, a hátulsó része pedig elődomborodik. Ha az ágyéki lordosis elsimul, a medence is hátrabillen. Az ágyéki gerincet stabilizáló mély és felületes izmok, valamint a has-és farizmok aktivitása, ereje is csökken, s előbb-utóbb derékfájdalmat idéz elő.
A helytelen és hosszú ülő pozíció hatása a légzőrendszerre, a mellkas mobilitására és a rekeszizomra
A tudományos megfigyelések szerint az ülő testtartásunk jellege nemcsak a fenti két gerincrégió működését érinti, de szorosan összefügg a mellkas mobilitásával, valamint a légzőrendszer és a rekeszizom funkciójával is. A nyaki-vállövi izmoknak, a gerinc lokális és globális stabilizáló izmainak, a hasi és medenceöv izmainak szinkronizálása alapvető fontosságú a normális légzéshez is. Az ülő pozíció a megfigyelések szerint jelentősen befolyásolja a mellkas háromdimenziós mobilitását és a légzés minőségét. Bár a légző rendszer rugalmassága lehetővé teszi, hogy bizonyos mértékig adaptálódjon a testtartásbeli változókhoz, de a vizsgálatok azt találták, hogy a görbe pozíciónak negatív hatása van a légzésfunkciós paraméterekre. Összehasonlítva a különböző álló és ülő pozitúrákat, az ülés közben csökken mind a mellkasi, mind a hasi légzés mobilitása. Görbe háttal, előrehelyezett fejtartással jelentősen romolnak a légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) paraméterei, a légzés minősége, a tüdő térfogata, és gázcsere, az élettani fiziológiás görbület mellett végzett vizsgálatokkal egybevetve. A görbe gerinctartás károsítja a rekeszizom működését is. A görbe és rotált gerincgörbületű testhelyzetben mintegy „verseny” jön létre a gerinc poszturális izmai és a légzőizmok között, ami meghatározza a légzési mintázatot.
Ezért tehát fontos:
- az ergonómiailag helyes ülő pozíció megtanulása és betartása (bővebben itt olvashat róla)
- óránként öt-tíz perces sétát, nyújtó gyakorlatokat iktassunk be a munkafolyamatba
- végezzünk légző gyakorlatokat is a légző rendszerünk „kitettsége” miatt
- szükséges a tudatosság növelése, ugyanis a helyes ülőpozícióban a gerinc élettani görbületei nem károsulnak, ezért az ülő munkához köthető, több szervet is érintő ártalmak kockázata csökken
Kapcsolódó cikkek:
