A betegek visszajelzéséből adódó gyakori és jogos kérdésekre: „De ha fáj a derekam, akkor mit mozogjak, mit sportolhatok, hogyan fogyjak le?” szeretnénk hasznos tanácsokat adni.
Az Alapfogalom – Testtömeg Index – BMI (Body Mass Index)
A nemzetközileg legelfogadottabb mértékegység az elhízás mérésére. A számítása a testsúly (kg) és a testmagasság négyzetéből (m2) képzett hányados (kg/m2). Ez alapján az extrém soványtól az extrém elhízottakig osztályozza az embereket (a normáltestalkat 18,5-25 között van). Több hibája is van pl.: nem különbözteti meg az erős csontozatú és izomzatú férfi sportolót a vékony testalkatú nőktől, így például egy testépítő vagy élsportoló is lehet túlsúlyos. Ebből a szempontból a testzsír – vázizomzat aránya jobban megközelíti a valóságot, de ennek mérése az egyszerűbb antropomorfometriai mérésekkel (egyszerűbb testalkat, zsírredő vastagság stb. mérések) pontatlan, a bonyolultabb eszközös mérések meg nehezen elérhetőek.
Alma – Körte: a két főbb típus
Az elhízás két alapformája, ami ránézés alapján könnyen megmondható. Az alma (a férfias) típus a klasszikus sörhas, vékonyabb végtagokkal. Ennek gyakorlatilag a cardiovascularis kockázat szempontjából van jelentősége. Ezen emberek általában férfiak, akik fiatalon még sportosak, majd az idő elteltével (és élettanilag összefüggésben néhol a sörfogyasztással) a zsír a hasfalon belül a zsigeri szervekben, és a törzsön kezd felhalmozódni. Ezek az emberek hajlamosak megkésve kövérnek értékelni magukat, aminek az a lényege, egyrészt, hogy bőrzsírjuk valóban nem szaporodik fel (nem hájasak), továbbá a tükör előtt állva, hasat behúzva előnyösebbnek látják magukat. Ennél típusnál nem csak a cardiovascularis betegségek kockázata nagy, hanem a mozgásszervi, főként a gerincbetegségek kockázata is, mivel a fiatal felnőttkorig sovány vagy normál testsúlyra beállt szervezet relatíve gyorsan kapja meg a plusz terhelést.
A körte típus, vagy gömbölyded (nőies) elhízás már gyermekkortól kíséri az embert (a duci gyermek képe). Ők az örökös fogyókúrázók. Itt általában genetikai, hormonális okai vannak az elhízásnak. A testzsír közvetlenül a bőr alatti zsírszövetben halmozódik fel, főként alsóvégtag, fenék, csípő, felkar. Tekintve, hogy itt az elhízás folyamatos, egy életen át zajlik, továbbá, hogy plusz kilók az alsóbb testtájakra csoportosulnak, így a gerincbetegségek szempontjából a prognózis jobb. Az egyetlen hátránya ennek az elhízásnak, hogy a genetikai hajlam miatt ezek az emberek nagyon nehezen fogynak le, egy életen át diétáznak.
Tanácsok:
Orvos lássa!!! – az első lépések
Tényleg nem szégyen szakemberhez fordulni. Egyrészt, mert elhízásunk hátterében számtalan betegség állhat, amit érdemes kivizsgáltatni mielőtt például egy teljesen inadekvát diétába fogunk, és lehet, hogy egy egyszerű gyógyszeres terápia segítene. Másrészt mielőtt egy ezidáig ismeretlen sportokba, mozgásformákba kezdünk a fogyás reményében, szükséges tudni, hogy szervezetünk készen áll-e ezekre a sportokra, és milyen mennyiségben. Itt kitérnék nemcsak a szív-érrendszer fokozott megterhelésére, de a mozgató szervrendszer, főként a gerinc megterhelésére is. (A legtöbb felnőttkorban kezdett maratonfutó évekig szenved derékfájásban.)
No Sport!!! – az Extrém elhízottaknak (BMI > 35)
Igen, itt Churchill mondása nem félreértés. Ennek az az oka, hogy ilyen testtömeg index felett, a gerinc terhelése (és a többi nagyízületé is: térd, csípő) annyira nagy, hogy a fokozott sport utáni fogyás mértéke nem áll arányban a nagy terhelésből adódó ízületi károsodásoknak, kopásoknak. Ilyen extrém testsúly mellett a hangsúly a diétán van, a mozgásban a könnyebb gyaloglások, óvatos lépcsőzések, úszás jönnek szóba.
A Diéta és a mozgás egyensúlyvonala
A képlet egyszerű 35-ös BMI-től csökkenve, ahogy fogyunk a diéta szerepe mellett a mozgás, sport veszi át a vezető szerepet.A fokozott sporttal az életforma is változik, a mozgás a mindennapi élet szerves részévé válik. 25-ös BMI mellett a fő cél, hogy önsanyargató diéta nélkül, rendszeres sporttal tudjuk tartani a testsúlyunkat.