Az „ischialgia” (isialgia), „ischias”, (isiász) „lumboischialgia” (lumboisialgia) azaz ideggyulladás hallatán szinte reflexesen valamennyiünkben a gerinc eredetű idegkompressziót okozó rendellenességek jutnak elsődlegesen eszünkbe.
Cikkünkkel szeretnénk olvasóinknak bemutatni a „piriformis szindrómának” nevezett kórkép lényegét, amely mind a panaszok jellegét, mind a tünettant illetően az ágyéki gerincből eredő betegségek típusos megjelenési formáihoz nagymértékben hasonlít, de ritkán kerül diagnosztizálásra.
A piriformis szindróma az ischiadicus ideg kompressziójából kialakuló tünetegyüttes, melynek lényege, hogy az ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége.
Felületes réteg
Orvosi nyelven a piriformis szindróma „alagút szindrómának” jelölt betegségek közé sorolható, amikor is valamelyik perifériás ideg a testben való haladása közben a test bizonyos pontján kompresszió alá kerül.
Az alábbi képen is látható piriformis izom egy lapos háromszög alakú izom, amely a nagy farizom, a (musculus gluteus maximus) által takartan helyezkedik el. A legfőbb funkciója, hogy a csípő nyújtása közben kifelé forgatja a csípőt, a csípő hajlítása közben pedig a csípőt távolítja a középvonaltól.
Mély réteg
Az ischiadicus ideg (n.ischiadicus) a lumbalis 3 és szakralis 3 ideggyökből ered, az ischiadicus idegköteg közvetlen folytatásaként. A medencéből a piriformis izom alatti résen keresztül lép ki a nagy farizomtól (m. gluteus maximus) takartan, és fut végig a comb hátsó részén és végágai a lábszár, valamint lábfej területén végződnek.
A piriformis szindróma okai
- Direkt ideg kompresszió, trauma, (sérülés) vagy tompa sérülés okozta vérömleny képződés utáni hegesedés
- Hosszan tartó ülés, kerékpározás
- Piriformis izom fejlődési rendellenessége (kettős eredés)
- Krónikus gyulladás az izomtapadás helyén
- Rendellenes véredények, rostos szalagok keresztezhetik az ideget
- Kismedencei sérülés
- Piriformis ín nyálkatömlő gyulladása
- AV-i bénulások után a piriformis és csípőhajlító izmok kontraktúrája (görcsös izomfeszülés) következtében
- Végtag hosszkülönbség sántítás miatt, a megváltozott járás mintázata is hozzájárulhat a piriformis izom krónikus gyulladásához.
Csípő befordítása
Klinikai jellemzők
- Farpofában, a comb hátsó részén a piriformis izom feszessége, az ideg lefutása mentén jelentkező fájdalom, olykor görcs
- A fájdalmat fokozza lehajolás, emelés, ülés, és a comb befelé fordítása
- Szenzoros eltérések is lehetnek az ideg lefutása mentén
- Görcsös fájdalom váltható ki a piriformis nyomására lokálisan, ahol az izom keresztezi az ideget
- Ülő pozícióban a csípő kifordítása és távolítása közben, ha ellenállást fejtünk ki a mozgásra, fájdalom és gyengeség jelentkezik n. isciadicus lefutása mentén, de ugyanezt észleljük a csípő befelé forgatása közben is.
Csípő kifordítás
A piriformis szindróma diagnosztizálása nem mindig könnyű feladat. Elsősorban az ágyéki porkorong sérvet, kismedencei folyamatokat, a keresztcsont – csípőlapát közötti izület gyulladását (sacroileitist) kell kizárnunk. A kórismézésben segítenek a képalkotó vizsgálatok, hagyományos röntgen, – elsősorban az ágyéki és medence valamint csípő elváltozások elkülönítésében- a CT vizsgálat, az MR vizsgálat, mely jelezheti a lokális ödémát (vizenyőt), gyulladást, vagy egyéb lágyrész elváltozást a piriformis ín körül.
A neurofiziológiai vizsgálat is alátámasztja a szindrómát. Jelentős a diagnsztikus lokális blokád injekciók (steroid, és lidicain) szerepe közvetlenül a piriformis izomba, vagy ínba adva, s nem elhanyagolható a kórismézésben a sokszor igen jellemző kórtörténet és a precíz fizikális vizsgálat sem.
Terápia
Leghatékonyabb, a lokális gyulladáscsökkentő és Lidocainos blokád injekció piriformis izomba adása után a célzott gyógytornakezelés , mely elsősorban a piriformis izom és a csípőt távolító izmok nyújtásából és megerősítéséből áll. A lokális injekciót vagy gyulladáscsökkentő infúziót meg lehet ismételni 3-4 alkalommal, de a gyógytornakezelés és egyéb kiegészítő elektrotrápia (TENS, UH stb.) hosszabb kezelési időt igényel.
Amennyiben a konzervatív terápiás próbálkozások eredménytelenek, a műtéti beavatkozás jön szóba az esetek igen kis százalékában, – a piriformis izom átmetszésével.
Bár a kórkép az összes alsó végtagi ideggyulladás „ischialgia” etiológiájában csak kis százalékban szerepel, de a jellemző tünetek, és a panaszokkal nem korreláló gerinc- röntgen, CT és vagy MR képek esetén mindig gondoljunk az ismertetett piriformis szindróma fennállásának lehetőségére.
