• A gerincről
    • Anatómia
    • Tudomány
  • Gerincbetegségek
    • Betegségek
    • Okok-tünetek
  • Diagnosztika
  • Kezelés
    • Gerincműtétek
    • Konzervatív kezelés
    • Gondozás, rehabilitáció
    • Gyógytorna
    • Pszichológia
    • Betegtájékoztatók
  • Prevenció
  • Ortopédia
  • Hírek

Erőszakmentes kommunikáció

2014. december 15. 08:03
Ágnes Mezei
0
életmód, kommunikáció, megelőzés

Nap mint nap arra törekszünk, hogy megértessük magunkat a környezetünkkel. Tesszük ezt többek között szavainkkal, hangunk erősségének, színének segítségével, testtartásunkkal, gesztusainkkal és mimikánkkal is.

Célunk az, hogy elérjük, amit szeretnénk, ám lehetőleg mindeközben ne bántsuk meg a másik felet. Ez nem mindig sikerül, így érdemes megtanulni néhány technikát, amivel asszertívek lehetünk, azaz elérhetjük azt, amit szeretnénk, úgy hogy megmaradjon a békesség is.

Marshall Rosenberg amerikai pszichiáter-pszichológus kifejlesztett egy olyan módszert, amelynek az a célja, hogy nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjunk kommunikálni egymással. Ennek a módszernek a neve erőszakmentes kommunikáció vagy együttműködő kommunikáció (EMK).

Az EMK-nak két fókusza van: az egyik a másikra való együttérző odafigyelés, más néven az empátia, a másik pedig az őszinte önkifejezés olyan módon, hogy ez az önkifejezés a másik felet lehetőleg együttérző odafigyelésre ösztönözze.

A EMK-nak négy fő alkotóeleme van, ezek a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Ez azt jelenti, hogy először van valamilyen megfigyelhető esemény, történés (például a másik fél késik egy megbeszélt találkozóról), ami előhoz belőlünk valamilyen (kellemetlen) érzést (például aggodalmat vagy dühöt) – ezt az érzést kommunikáljuk a másik ember felé nem (mindig) asszertív módon. Itt kerül tehát előtérbe a két további komponens, azaz meg tudjuk-e fogalmazni azt, hogy az érzés és az esemény mögött milyen olyan szükséglet húzódik meg, ami sérült az esemény kapcsán (például fontos nekünk a másik, és félünk, hogy baja esik), valamint ennek segítségével azt is meg tudjuk fogalmazni, hogy a jövőben a másik fél hogyan viselkedhet, hogy az esemény ne hozza elő belőlünk ezt a kellemetlen érzést (például telefonáljon, vagy küldjön üzenetet, ha késik a találkozóról).

gerinces_zsiráf_erőszakmentes kommunikáció_blog

 

Az EMK-zsargonban az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni (ugyanis az állatvilágban a zsiráfnak van a legnagyobb szíve), szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel (aki – ahogy a köznyelv is él ezzel a kifejezéssel – erőszakos és üvölt). Az EMK-nak mint módszernek lényeges meglátása, hogy alkalmazásának nem feltétele, hogy a másik fél is tudjon, és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni. A sakál tulajdonképpen tehát csak egy magát rosszul kifejező zsiráf. A zsiráf pedig minden megnyilvánulásból két dolog valamelyikét hallja ki: vagy azt, hogy „köszönöm”, vagy pedig azt, hogy „kérem”.

Azáltal, ha mi magunk a saját érzéseinket fogalmazzuk meg az esemény kapcsán, nem pedig a másikra aggatunk (sokszor bántó) jelzőket, a másik fél nem érzi szükségét a védekezésnek, azaz nem fog „visszatámadni”. Ebben az indulatoktól szinte mentes hangulatban pedig könnyebb megfogalmazni, mi esett rosszul, és a másik fél is sokkal szívesebben fogadja el a javaslatokat a jövőre nézve, amivel gördülékenyebbé válik a két vagy több ember közötti problémás helyzetek megbeszélése.

 

Álljon itt példaképpen néhány sakálnyelvről zsiráfnyelvre lefordított mondat:

Sakál: Mi a csudáért hajtasz át a piroson?!

Zsiráf: Borzasztóan megijedtem, mert szeretném magamat biztonságban tudni vezetés közben is. (Szeretnélek tehát arra megkérni, hogy álljunk meg, amikor már tudod, hogy piros lesz a lámpa.)

 

Sakál: Ha ilyen bolond vagy, akkor tudod, mikor fogok én veled vitatkozni!

Zsiráf: Rosszul esik, hogy nem sikerült hatékony módon elmagyaráznom neked, hogy mit gondolok erről a dologról, és most fáradt vagyok új érvek kigondolásához. Kérlek, beszéljünk erről egy kicsit később.

 

Sakál: Ez a leves most nem lett annyira pocsék.

Zsiráf: Hálás vagyok neked, hogy gondomat viseled, és látom, hogy igyekszel a kedvemben járni.

 

Sakál: Hol a csudában voltál már megint?! Ilyenkor kell hazajönni?

Zsiráf: Nagyon aggódtam érted, nem tudtam, történt-e valami bajod, és azért nem értél haza időben. Ideges voltam, mert fontos vagy számomra, és ezért félek, hogy bajod esik. (Kérlek, legközelebb telefonálj, ha később jössz a megbeszéltnél.)

A szerzőről
Mezei Ágnes az Országos Gerincgyógyászati Központ, a Budai Egészségközpont szakkórházának munkatársa, pszichológus, klinikai szakpszichológus, doktorandusz.

Szóljon hozzá Válasz megszakítása

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Keresés

Legújabb cikkek

Már Móricz is megmondta: Gyalogolni jó!

24 márc 2023
No Responses.

Sporttal a csontritkulás ellen

17 márc 2023
No Responses.

10 tanács a gerinc egészségének megőrzéséhez

10 márc 2023
No Responses.
  • A A A

Partnereink

banner
banner
banner
banner

Gerinces.blog.hu

Ezek a leggyakoribb sportsérülések

01 júl 2021

5+1 érv a saját testsúlyos edzés mellett

30 jan 2020

Mi az a kyphosis?

23 jan 2020

Miért olyan népszerű a Crossfit?

16 jan 2020

7 tipp a téli sportbalestek megelőzésére

09 jan 2020

Kerülje el a karácsonyi hátfájást!

19 dec 2019

Mi az a drug holiday?

12 dec 2019

Mik azok a trigger pontok?

05 dec 2019

Beköszöntő

Tisztelt Látogató! A felnőtt lakosság mintegy nyolcvan százaléka életében legalább egyszer átélt nagy gerincfájdalmat. Ezek oka leggyakrabban a gerinc funkciója során megjelenő, valamilyen behatás által kiváltott, néhány nap után spontán is eltűnő ízületi gyulladás, de ugyanez a panasz lehet az első megjelenése akár a gerincben növekedő rosszindulatú daganatnak is.

Olvasson tovább

Gerinces Magazin

  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Impresszum
  • Munkacsoport
  • Kapcsolat

Címkefelhő

csigolya csontritkulás ct vizsgálat cukorbetegség derékfájdalom derékfájás dohányzás elhízás fájdalom fájdalomcsillapítás gerinc gerincbetegség gerinccsatorna gerincferdülés gerincfájdalom gerinckímélet gerincműtét gerincsebészet gerincsérv gerincvédelem gyermek gyógytorna hátfájás időskor iskolakezdés krónikus derékfájdalom lelki tényezők megelőzés mindennapi testnevelés mozgás mr vizsgálat munkahely nyaki gerinc porckorong porckorong kopás porckorongsérv prevenció pszichológia sport stressz szülői fórum tartáskorrekció testnevelés ágyéki gerinc életmód
Gerinces Magazin © 2012-2021 | Minden jog fenntartva.
weboldal: RAAB SOFTWARE Kft.