A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a tanulók egészségi állapotának javítása céljából előírja a mindennapi testnevelést, melynek felmenő rendszerű fokozatos bevezetése a 2012/13-as tanévben megkezdődött.
A mostani tanévben már az 1, 2, 5, 6, 9, és 10. évfolyamokon kötelező a heti 5 testnevelési óra. Ahhoz, hogy a mindennapi testnevelés az egészségfejlesztési célt eredményesen szolgálja, a testnevelés órák anyagában és módszereiben számos speciális szempontnak kell érvényre jutnia (ld. korábbi írásainkat a honlapon).
A tornatermen kívül is számos módja lehet a mindennapi testnevelésnek.
Emellett arra is figyelmet kell fordítani, hogy a testnevelés órákat milyen helyszíneken lehet megtartani hiányos tornatermi ellátottság esetén: ugyanis az újabb és újabb évfolyamok bekapcsolódása a mindennapi testnevelésbe az eddig elegendő tornatermet is elégtelenné teszi. Márpedig a mindennapi testnevelés hiánya nagyobb baj, mint a tornateremé. Ezért fontos, hogy minden iskolában – lehetőleg a szülők segítsége mellett – ötletesen megoldják a tornatermen kívüli hatékony, hasznos testnevelési órákat is. Az alábbiakban erre vonatkozó gondolataimat írtam össze – azzal a bizonyossággal, hogy minden iskolában van annyi kreativitás és fantázia, hogy saját lehetőségei szerint jó megoldásokat találjon.
-
A mindennapi testnevelés iránti orvosi elvárások közt 3 olyan fontos szakmai-módszertani „újdonság” szerepel, melyre az eddigieknél nagyobb hangsúlynak kellene kerülnie, és melyek egyúttal tornaterem hiányában is végezhetők: a biomechanikailag helyes testtartást kialakító, automatizáló és fenntartó speciális mozgásanyag és a relaxáció végzéséhez egy tisztán tartott padozatú terem elegendő, melyre polifóm matracot tesznek minden tanuló részére. A néptáncot pedig heti 1 testnevelés óra keretében végezhetik a tanulók, s ehhez az iskola bármelyik tere alkalmas lehet (erre a célra üresen tartott osztályterem, más osztálytermektől távolabb eső folyosó-rész, aula, ebédlő).
-
A szabadban játszható népi sportjátékok végzéséhez az iskola környezetében levő szabad, lehetőleg füves tér a legjobb. Így a tanulók nemcsak örömteli és a keringést jól megdolgoztató, érdekes mozgást végeznek, de még szabad levegőn is vannak, sőt a különleges játékszabályok hatására még a másokkal törődést is megélik. Ha a jellemzően egyszerű fa-eszközöket maguk vagy szüleik készítik el, akkor a közösségi élmény még fokozódik.
-
Az iskola környezetében levő szabadtéri, lehetőleg nem aszfaltozott-betonozott terepen nemcsak futni lehet, hanem viszonylag gyors ütemben gyalogolni is, ami közben a gyerekek beszélgethetnének is – ennek még közösségteremtő hatása is van. (A „nordic walking” is egy divatos gyaloglási forma.)
-
Az iskola folyosóin, aulájában el lehet helyezni pl. pingpong-asztalt, evezőpadot, a falnál tornakorlátot, stb. Így a gyerekek különböző adottságai miatt amúgy is szükséges különböző feladat-kijelölések is megoldhatóvá válnak.
-
A lépcsőt kihasználva is lehet torna-feladatokat adni: nemcsak lépcsőzni lehet (ez az ízületeknek kevésbé előnyös főleg túlsúlyos gyermekek esetén), hanem a lépcső melletti korlátot is lehet használni tornaeszközként.
-
Az erre alkalmas iskolákban iskola-kertet lehet művelni: ez azokban az időszakokban, amikor a kertben éppen tennivaló van, megfelelő testmozgást jelent úgy, hogy közben számos más, igen fontos nevelési célt is elér: az egészséges táplálkozáshoz szükséges helyi termelésre hívja fel a tanulók figyelmét (ezzel a szülőknek példát is adva), a munka becsületére nevel, a vidéki életforma és a természet megszerettetését segíti, de még biológiai ismeretek gyakorlati megszerzését is lehetővé teszi.
-
Nagyvárosi nagy iskolákban kényszerűségből az osztályteremben is lehet testnevelést tartani (természetesen a kellő szellőztetésről gondoskodva): relaxálni a padra borulva is lehet, a padok közt felállva lehet átmozgató-lazító, tartást is javító és agyi vérkeringést is frissítő gyakorlatokat végezni, a padok körül lehet gyors-gyaloglást csinálni, a padokat-asztalokat összetolva lehet körben járva néptáncot tartani.
-
Ha a tanulók megizzadtak, de nincs idő vagy hely a zuhanyozásra, akkor a magukkal hozott kicsi törülköző megvizezésével megtörülhetik magukat – ez is sokat segít. (De a villamos után is futunk anélkül, hogy utána zuhanyozni akarnánk!) A testnevelésről visszatérő tanulók az osztálytermet a következő óra elején kiszellőztethetik, ennek számos jó hatása nyilvánvaló.
-
Bármilyen jó vagy kevésbé jó helyszínen is lehet eredményes, hatékony testnevelés órát tartani, ha a testnevelő a lehetőségek szerinti módszerekre a tanulókat kíváncsivá teszi, motiválja őket. A heti 5 óra mindenképpen nagyobb szerepet és hangsúlyt ad a tanulók motiválásának. Talán éppen a serdülő korosztályokban a tanulók saját ötleteinek is nagyobb teret lehet adni – ha a testnevelő kellően tudja irányítani az ötletek megszületését.
Kitartást, sok jó ötletet, sok jó közös munkát kívánok a kedves Szülőknek és Testnevelőknek a gyermekek jobb egészségét megvalósító hatékony, hasznos testneveléshez!
