A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) összefoglalása

A teljeskörű egészségfejlesztés (TIE) 2012 óta jogszabályi elvárás minden köznevelési intézmény részére, s az egészségügy és az oktatásügy közösen segíti a pedagógusokat abban, hogy ezt minél jobban csinálhassák a mindennapi munkájukban.

A TIE rövid összefoglalása olvasható itt.

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. A 2015. évben elfogadásra került „Egészséges Magyarország 2014-2020” című stratégia az Alaptörvénnyel összhangban meghatározza a fő népegészségügyi célokat és tennivalókat, melyek közt az egyik kiemelkedően fontos beavatkozás a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (továbbiakban rövidítve: TIE). A TIE az egészség megőrzését, fejlesztését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő iskolai tennivalók összefoglaló neve. A TIE a köznevelésre vonatkozó jogszabályokban 2012 óta előírásként szerepel, de számos más, vonatkozó jogszabály is támogatja (ld. a II. sz. mellékletet).

Az iskolai egészségfejlesztés (=a tanulók egészségben nevelése) akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:

1. ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja;
2. ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;
3. ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;
4. ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és
5. ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti – minden tanulóval, a teljes tantestület és alkalmazotti közösség, az iskolaegészségügyi szolgálat szakemberei, a szülők és az iskola környezetének bevonásával, szakmai ellenőrzés és segítés mellett:

• Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés – helyi fogyasztás összekapcsolásával);
• Mindennapos testnevelés minden tanulónak az egészségfejlesztési kritériumok teljesítésével, és az azt kiegészítő egyéb testmozgás;
• A gyermekek érett személyiséggé válásának azaz lelki egészségének elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.);
• Egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának elősegítése (ezen belül baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás; személyi higiéné; a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése is): a részletes témalistát ld. a mellékletben.

A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az idevágó nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai szerint az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését:

• a tanulási eredményesség javítása;
• az iskolai lemorzsolódás csökkenése;
• a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
• a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;
• bűnmegelőzés;
• a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;
• az önismeret és önbizalom javulása;
• az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
• érett, autonóm személyiség kialakulása;
• a krónikus, nem fertőző népbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek, cukorbetegség) elsődleges megelőzése;
• a társadalmi tőke növelése.

Fentiek alapján a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés hatékony megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél.

Ezért az Oktatásért Felelős Államtitkárság és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2016. márciusban elkészítette a pedagógusok részére a TIE ajánlást, melyben összegyűjtötték, hogy mindennapi TIE-tevékenységeikhez hol találnak segítséget. Ezen TIE ajánlást az Oktatási Hivatal 2016. április 19-én kiküldte minden iskola igazgatójának és felkerült a www.kormany.hu honlapra, de a TIE ajánlást az Országos Gerincgyógyászati Központ  honlapján még könnyebben megtalálják.

2016. április óta az Oktatási Hivatal és országos hálózata, a Pedagógiai Oktatási Központok (POK-ok) lehetőséget adnak az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak arra, hogy a pedagógiai szakmai napokon országszerte bemutassuk a pedagógusoknak a TIE-ajánlást. A Klebelsberg Központ is kiküldte a TIE ajánlást az 59 tankerületi központ igazgatójának 2017 őszén. Mivel dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úr felhatalmazásával részt veszek a Köznevelési Kerekasztal, ill. a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában is, örömmel tapasztalom: a köznevelésben annyira szükséges megújulás jelen folyamatai egyúttal a TIE megvalósítását is jelentősen elősegítik, így gyermekeink jobb egészségét szolgálják.

Budapest, 2018. január 17.

1. Melléklet:

Az egészségismeretek témakörei az iskolában, melyek hatékony átadása a megfelelő készségek kialakítását is jelenti:

(A hosszú témalista négy fő téma alá sorolása egyrészt segíti a megértést, másrészt azonban a nyilvánvaló átfedéseket nem tudja kezelni.) 

Az egészséget befolyásoló tényezők:

• Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége mint közös felelősségünk.
• A gyermek jogai és kötelességei: jogtudatosság és kötelességtudatosság.
• A jó egészségi állapot megőrzése.
• Személyi higiénia.
• A környezet egészsége.
• Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
• A média egészséget meghatározó szerepe.
• Művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
• Fogyasztóvédelem.
• Idő és az egészség, alvás és egészség, bioritmus, időbeosztás.
• Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
• Táplálkozás:
• A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
• Az egészséges táplálkozás, élelmiszerek helyi termelése, helyi fogyasztása.
• Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
• A beteg ember táplálásának sajátosságai.
• Testmozgás:
• A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
• Az egészséghez szükséges testmozgás.
• A szervezet fejlődése és működése testmozgással és annak hiányában.
• Sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

• Lelki egészség (ide tartozik a stressz- és konfliktus-kezelés, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió, bántalmazás és a szenvedélybetegségek elsődleges megelőzése is):
• A lelki egészség.
• Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
• Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
• A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is).
• A nő szerepei, a férfi szerepei.
• A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
• A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

Betegségek megelőzése:

• Megelőzhető fertőző betegségek, a megelőzés elmulasztásának következményei.
• Megelőzhető nem-fertőző idült (krónikus) betegségek.
• Idült (krónikus) betegek egészsége.
• Gerincvédelem, gerinckímélet.
• Balesetek, baleset-megelőzés, elsősegély-nyújtás.
• A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).

A gyermek fejlődése:

• A gyermekáldás, a várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
• A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.

Az egészségügy igénybevétele:

• Otthoni betegápolás.
• Iskola-egészségügy igénybevétele.
• Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

2. Melléklet:

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő jogszabályok:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). A törvény tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben válik teljessé. /97.§.(6)/.
2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban rövidítve: 20/2012-es EMMI rendelet) X. fejezete foglalkozik a tanulók egészségével, biztonságával kapcsolatos feladatokkal: a  nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. Ezt a programot a nevelőtestületnek kell elkészítenie, az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével.
3. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése (az előírásokat 2015. szeptember 1-jétől kell alkalmazni) nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti.
4. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását.
5. Az iskolaegészségügy segítő szerepéről az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 42.§.1. bekezdése, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet, valamint az egészségügyről szóló egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet is rendelkezik.