Bizonyos helyzetekben, még ha nem is feltétlenül tudatosan, gyakran felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon mennyire tudjuk befolyásolni a velünk történő eseményeket. Az emberek gondolkodását és viselkedését alapvetően meghatározza az, hogy miképpen vélekednek a történések befolyásolhatóságáról, röviden a kontroll helyéről.
A kontrollban való hit gyakran vizsgált személyiségdimenziónak számít az egészséggel, mentális jólléttel, önmegvalósítással foglalkozó pszichológiai kutatásokban.
Bár szituációról szituációra változik ez a vélekedés, mindenkinek van egy általános meggyőződése arról, hogy mennyire tudjuk az eseményeket mi magunk kontrollálni. Egyesek hajlanak arra, hogy a helyzeteket önmaguk által irányítottnak érezzék, erős belső kontrollt feltételeznek. Mások inkább úgy látják, hogy a történéseket olyan külső tényezők, mint a véletlen, szerencse, körülötte lévő mások alakítják; vagyis ők a külső kontrollnak tulajdonítanak nagyobb szerepet.
Miért is fontos ez? A kontroll érzése jelentősen befolyásolja a viselkedésünket és az elvárásainkat a velünk történő események kapcsán. Mennyire hisszük, hogy az életünk alakulására jelentős befolyással vagyunk? Mennyire látjuk úgy, hogy a sikeresség külső tényezőktől vagy a szerencsétől függ? Mennyire hiszünk abban, hogy az egészségünkre, a betegségből való gyógyulásra befolyással vagyunk? Ez mind alapjaiban meghatározza a hozzáállásunkat, és azt, hogy hogyan tudunk megküzdeni az aktuális problémáinkkal.
Kutatások szerint, aki a kontrollt belülről jövőnek érzi:
- jobban figyel a környezetére, ahonnan információkat nyerhet a viselkedésére nézve
- lépéseket tesz a környezetének javítása érdekében
- jobban értékeli a képességeit és a teljesítményét, és tisztában van erősségeivel és hibáival
- ellenállóbb a kívülről jövő negatív hatásokkal szemben.
Igazolt, hogy a belső kontroll érzése védő faktort jelent a depresszió, a pszichés distressz, a magas vérnyomás vagy akár az elhízás ellen. Hiszen az egészséggel kapcsolatos viselkedésünkre jelentős hatással van az a hitünk, hogy az egészségünket elsősorban külső vagy belső tényezők határozzák meg. Vannak, akik szerint fizikai állapotuk leginkább a szerencsén (egy vírus fertőző hatása vagy egy szerencsétlen baleset) vagy az orvosok szaktudásán és segítségén múlik. Ebben a szemléletben azt éljük meg, hogy passzívak vagyunk, ugyanis alig tudunk hatással lenni az egészséget fenyegető külső hatásokra, és a betegség elleni megoldást csakis a szakembertől várjuk.
A kontroll helyével kapcsolatos kutatások nagy érdeklődést mutatnak a krónikus betegségek, és különösen a krónikus fájdalommal küzdők iránt. Kimutatták, hogy azok a személyek, akik úgy érzik, hogy rajtuk is múlik a fájdalom-tünetek enyhülése, aktívabb életmódról, fizikai-mentális jóllétről, és az egészségük érdekében tett felelősségteljesebb viselkedésről számolnak be. Természetesen azoknál az embereknél, akik elsősorban az orvosaik szaktudásában bíznak, szintén kimutatható gyógyulásuk érdekében tett aktív közreműködés. Ugyanakkor az a vélekedés, hogy állapotunk leginkább nem rajtunk, hanem másoktól függ, hosszútávon tehetetlenség és szorongás érzését keltheti.
Öt kérdés, amelyek megválaszolásával felmérhetjük azt, hogy mennyire kontrolláljuk mi magunk az egészségi állapotunk változását:
-
Mennyire érzem, hogy felelős vagyok az egészségemért vagy jelenlegi állapotomért?
-
Mennyire hiszem azt, hogy hangulatom és viselkedésem befolyásolja a fájdalmamat?
-
Mennyire járok utána a gyógymódoknak, kezelési lehetőségeknek?
-
Keresek-e olyan tevékenységeket, aktív elfoglaltságot, ami elvonja a figyelmem a tüneteimről?
-
Kitől vagy mitől várom a gyógyulásomat?
Mindenképp szem előtt kell tartani, hogy a végletekig hangsúlyozott belső kontroll hite sem mindig előrevezető. Eredményesebben tud megküzdeni a problémáival az az ember, aki képes jól felmérni, hogy melyek azok az állapotok, amelyekre befolyással tud lenni, és melyek azok, amelyekre nem.
A fájdalommal régóta együtt élő személyek gyakran számolnak be arról, hogy csak kevéssé tudják befolyásolni az állapotukat, és tehetetlennek érzik magukat. Ilyen esetben fontos azt tudatosítani magunkban, hogy mindig megvannak a lehetőségeink, amelyekkel élve közérzetünket javítani tudjuk. Ha ezt szem előtt tartjuk, képesek leszünk máshogy szemlélni a helyzetünket. Mérjük fel, hogy a saját életünkben melyek lehetnek ezek a lehetőségek! A rendszeresített torna, az étkezési szokások változtatása, a szeretteinkkel való aktívabb kapcsolattartás, új szabadidős tevékenységek keresése, vagy bármilyen pozitív változtatás az életünkben sikerélményhez vezet. A siker megerősíti az önmagunkba vetett hitet, úgy érezzük általa, hogy kezünkben van a kontroll, hiszen megéljük azt, hogy képesek vagyunk tenni a jobb közérzetünkért. És ezt az élményt akár a testünk is visszajelezheti nekünk tünetcsökkenés, gyógyulás formájában.