Olvashattak már a D-vitamin csontanyagcserére és számos betegség megelőzésére kifejtett pozitív hatásáról, a C-vitamin és a porckorong kopás kapcsolatáról. Nézzük, mi a legújabb megfigyelés a csonttörési kockázat és a nagy dózisú A-vitaminpótlás között!
Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, és hat, azonos biológiai hatású vegyület (azaz a retinol, retinal, alfa-karotin, béta-karotin, gamma-karotin, beta-kriptoxantin) összefoglaló neve. A retinol, ami nemcsak kívülről táplálékkal kerül szervezetünkbe, a bélfalban és a májban képződik egy enzim hatására a provitaminjából (elő-vitaminjából), vagyis a béta-karotinból. Az A-vitaminnak számos élettani folyamatban, például a szemideghártya fényérzékenységét biztosító anyag felépítésében, a csontnövekedésben, a hámszövet épségének fenntartásában, és megannyi más sejt differenciálódásának irányításában van lényeges szerepe.
Ismeretes, hogy az aktivált D-vitamin működéséhez ugyancsak szükség van A-vitaminra, de a többlet A-vitamin gátolja a D-vitamin hatását a különböző szervek D-vitamin receptorain, sőt a túlzott A-vitamin bevitel súlyos toxikus tüneteket okozhat.
1998-ban egy svéd tanulmány azt tette közzé, hogy a csípőtáji törések rizikója kétszeresére nőtt azoknál, akik nagy adag, vagyis naponta 1,5 mg-nál több retinolt tartalmazó ételt vittek be a szervezetükbe, azaz összefüggést találtak a szérum emelkedett retinolszintje és az oszteoporotikus csonttörések száma között. A magas dózisú retinolnak ugyanis károsító hatása van a csontszerkezetre emberekben és állatokban egyaránt. A nagy dózisú retinolsav befolyásolja a csontépítő és a csontbontó sejtek működését úgy, hogy növeli a csontforgalmat (turnover) a csontleépítés irányába, ezáltal fokozza a törékenységet.
Annak lehetősége, hogy a retinol fogyasztása és a magasabb retinolszint kapcsolatban lehet a törési rizikóval, aggodalmat ébresztett a nyugati népességben, különösen az Egyesült Államokban. Itt ugyanis sok tőkehalmájat fogyasztanak, az ételek fortifikálva (dúsítva) vannak, gyakran szednek olyan multivitaminokat, amelyek retinolt tartalmaznak, ezért felhívták a lakosság figyelmét a túlzott A-vitamin fogyasztás veszélyeire. Megjelentek azonban olyan közlemények is, amelyen nem találtak összefüggést a retinol bevitele és a csonttörési rizikó között.
Mi a tudomány mai állása tehát?
Az ellentmondások tisztázására egy ausztrál táplálkozástudománnyal foglalkozó munkacsoport 2014-ben foglalta össze kutatásuk eredményét.
Nagyszámú, 123 résztvevőt vizsgáltak. A kutatásba bevont férfiak átlagéletkora 52,2 év, a nőké 57,5 év volt. A nyomon követési idő 0-tól 17 évig terjedt, a medián (vagyis átlagos) nyomon követési idő 7,8 év volt. A kutatók figyelték a csonttörési rizikó kapcsolatát, a szérum és karotin-koncentrációval, hosszú távú és nagy dózisú retinol, vagy béta-karotinpótlással, népesség-alapú mintában. A megfigyeléseik szerint nem volt semmi meggyőző összefüggés a szérum retinol-koncentráció és a törési rizikó között a tanulmány résztvevőinél, akik nagy mennyiségű retinolt – 7,5 mg/nap – vittek be a szervezetükbe maximum 17 évig.
A karotinoknak kifejezett csontépítő hatásuk van, és a kutatók azt találták, hogy a magasabb szérum karotin-koncentráció csökkentette a törési kockázatot. Az utóbbi állítás konzisztens volt a korábbi tanulmányok eredményével, de még további vizsgálatra van szükség ennek biztos igazolásra.
Tehát csontjaink védelme érdekében a megfelelő D-vitaminpótlás mellett ne feledkezzünk meg elsősorban a magas karotin tartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztásáról sem, mert tudományos bizonyíték van arra, hogy anabolikus (csontépítő) hatásuk a csontokra és antioxidáns kapacitásuk révén csökkentik az oxidatív stresszt (nyomást) is.
Az elsődlegesen retinolt tartalmazó A–vitamin-források:
- belsőségek (máj, vese)
- tojássárgája
- tengeri halak
- tej és tejtermékek
Provitaminokban (béta-karotinban) gazdag élelmiszerek:
- répa
- sütőtök
- sárgadinnye
- paradicsom
- kajszibarack
- paraj
- piros paprika
Irodalom
Nutrition 30 (2014) 551-556 Gina L. Ambrosini M.P.H. at al.: Plasma retinol and total carotenes and fracture risk after long-term supplementation with high doses of retinol.
