Április 22-én van az Ápolók Napja Magyarországon, ennek alkalmából ajánljuk írásunkat.
A „testegyenészet”(ortopédia) hazai megalapítója, Dr. Dollinger Gyula (1849-1937) – nevéhez fűződik az Önkéntes Ápolónői intézmény létrehozása is. Ennek körülményeiről és eredményességéről olvashatunk az alábbi idézetben. (80 esztendő életemből, Dollinger Gyula Professortól, 1849-1929)
„…Tény,hogy a háború kitörésekor nekünk 1000-nél több önkéntes vöröskeresztes ápolónőnk készen állott,míg Ausztriában eziránt még semmi sem történt. A háború kitörésekor azonnal megismételtük a tanfolyamokat. Tömegesen tódultak a hölgyek azokba. Nem verbuválni, de a helyiségek és a tanerők korlátolt számára való tekintettel számosakat későbbi tanfolyamokra kellett utasítani.1914 augusztus hó végével már 7000 önkéntes ápolónő állott készen szolgálattételre, akiknek területi beosztását és vezetését a Vöröskereszt ápolónői intézményére bíztuk, amelynek élén Ibrányi Aliz főnökasszony állott. Természetes, hogy ott sem ment minden olyan ideálisan simán, de a hölgyek legnagyobb része híven megfelelt fogadalmának, számosan pedig erejüknek teljes latba vetésével az önfeláldozás határáig feleltek meg vállalt kötelességüknek. Sebesültjeink ápolása ezen intézmény nélkül lehetetlen lett volna. Életem egyik legszebb legáldásosabb alkotását látom ezen intézmény kezdeményezésében. Volt ennek az intézménynek még egy másik jó hatása. Bevitte hölgyeinket a kórházba, amelyektől azelőtt irtóztak, itt megismerkedtek azok hygiénés berendezésével, az orvosok lelkiismeretes működésével és ezzel hívei lettek a kórházi ápolásnak, egyik-másik kórház pedig, mindennap közszemlére lévén kitéve, levette eddigi pongyoláját.”
„Hölgyeink” azóta is fantasztikus munkát végeznek a legnehezebb körülmények között is, az Ő önfeláldozó munkájuk nélkül napjainkban is lehetetlen lenne a betegellátás.
