Az ülő munkát végző, mozgásszegény életmódot folytató emberek között meglehetősen gyakori az isiász, magyar nevén az ülőidegzsába kialakulása.
A derékfájás nem önálló betegség, hanem valamely, az ülőideg nyomását eredményező betegség következménye, leggyakrabban az ágyéki gerinc elváltozásával függ össze. A különböző intenzitású fájdalommal járó kellemetlenség kortól, nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet, de életviteli tényezőkkel jó eséllyel befolyásolható, megelőzhető.
Az isiász testünk leghosszabb idegének, az ülőidegnek (nervus ischiadicusnak) a gyulladása.
Legtöbbször a gerinc porckopásos elváltozása következtében alakul ki az ülőidegfonat összenyomódása miatt, de más betegség (csontritkulás miatti csigolya-összeroppanás, daganat) tünete is lehet.
Az ülőideg gyulladását jelző zsibbadás, érzéketlenség, különböző erősségű és jellegű (éles, hasító vagy tompa, lassan fokozódó) fájdalom a fartájtól a lábujjakig terjedhet, jellemzően a beteg által jól meghatározható területen. Tüsszentés, köhögés, préselés a gerinc elváltozása által okozott nyomást növeli, ezért ilyenkor a fájdalom hirtelen felerősödhet. A panaszokat a meleg fokozza, ezért ilyen állapotban nem szabad meleg vízben fürdeni, zuhanyozni. A súlyosabb ideggyulladás fontos tünete az érintett ideg által ellátott izmok gyengesége is, ezért az érintett alsó végtag egyes mozgásai nehézzé vagy akár teljesen kivihetetlenné válhatnak. A derékmozgások korlátozottsága nem az isiász miatt van, hanem az isiászt okozó ágyéki gerinc-elváltozás miatt. A súlyosabb isiász másik fontos tünete a vizelet/székletürítés vagy visszatartás nehezítettsége. Ha az isiászos beteg az érintett alsó végtag valamely részén kifejezett bénulást, vagy a vizelet/székletürítés ill. visszatartás kifejezett nehézségét észleli, akkor sürgős szakorvosi ellátásra van szüksége, hogy az ideg felszabadítását jelentő műtétet időben elvégezhessék rajta.
A gerincbetegség megelőzése megelőzi az isiászt is
Minden olyan életmódelem, amely a gerinc egészségét védi, hozzásegít az isiászos fájdalmak leggyakoribb okainak elkerüléséhez is. Legfontosabb a rendszeres mozgás: hosszas ülés kerülése ill. megszakítása óránként néhány percre, a gerinc egészségét szolgáló gyógytorna naponta történő otthoni végzése, naponta séta, heti 2-3 alkalommal úszás (mellúszás csak akkor, ha szabályos). Minden olyan sportot lehet végezni, ami nem okoz gerincpanaszt az egyénnek – ezért mindenki figyelje meg saját magát és vegye észre, ha olyan sportot csinál, ami fokozza gerincpanaszait.
Az irodai, ülő munkát végzők számára ergonómiai szempontból megfelelő munkaállomást helyes kialakítani, a munkát végző méretére beállítható székkel, amely egyenletes súlyelosztást biztosít, a gerincet kíméli. Örvendetes divat a nagyméretű labda ülőbútorként való alkalmazása, mert ez folyamatos mikromozgásban tartja a gerincet, így részben ellensúlyozza az ülő munka ártalmait.
Ugyanezt eredményezi a felfújható ülőpárna használata is. A szék ülőfelületére helyezett ékpárna, ill. a derekunk mögé tett deréktámasz is sokat javíthat egy-egy előnytelen ülőbútor javításában.
Alváshoz közepesen kemény ágyat válasszunk, mely semmiképpen ne legyen gödrös. A puha matracban egyrészt bemelegszik a deréktáj és ez fokozza a heveny derékpanaszt és az általa okozott isiászt is, másrészt a felvett testhelyzet megváltoztatásához előbb ki kell valahogyan emelnünk saját magunkat a puha matrac gödréből, ami igénybe veszi a fájdalmas gerinc képleteit. Kemény, de már öreg, gödrös fekhely kicsivel jobb, mert legalább nem melegszik be annyira, de a helyzetváltoztatás ebben is előnytelen, ezért az ilyen ágyat vagy matracot cseréljük újra (epedás ágy esetén a kárpitos újraepedázhatja).
A fizikai munkát végzőknek ügyelniük kell az emelés, erőkifejtés gerinckímélő módjára: a nehéz tárgyakat ne hajolva, görnyedt derékkal, hanem egyenes gerinccel, guggolásból emeljük, és ha terhet viszünk, azt rövid teherkarral (azaz rövid táskapánttal) és szimmetrikusan osszuk el a test két oldala, a két kar közt.
Az ülőidegzsába kezelése hűtéssel és pihenéssel kezdődik
Heves isiászos tünetek esetén a beteg panaszait legjobban az érintett terület hűtése és pihentetése enyhíti. Hűteni úgy kell, hogy óránként hidegvizes kendőt teszünk a fájó alsó végtagi területre, de csak 5 percig hagyjuk rajta, mert utána már meleg lesz és azzal már ártunk magunknak. (Viszont később, a gyógyulást követően már érdemes kerülni a huzatos, hideg helyeket, mert gyakori tapasztalat, hogy az isiászos fájdalmat újra előhozza.)
Az isiászt okozó deréktáji gerincbetegség kezelésében alkalmazott fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, izomlazítók jót tesznek az isiásznak is.
A pihenés ne jelentsen 2 napnál hosszabb ideig tartó fekvést, mert az izmok igen hamar gyengülnek és sorvadnak, ha nem használjuk őket. A fekvés, majd az otthoni pihenés idején is végezhetünk a gerincnek hasznos mozdulatokat és gyakorlatokat, ezeket legjobb a gyógytornásztól megtanulni. A heveny szakasz lezajlása után pedig elkövetkezik a tényleges gyógytorna-kezelés ideje: ekkor a gyógytornásztól tanuljuk meg saját egyéni gyógytornánkat és végezzük otthon naponta. Ahogyan javul az állapotunk, úgy változik a szükséges gyakorlatanyag is, majd mikor már jól vagyunk, megtanuljuk azt a gyógytornát, amit onnantól kezdve folyamatosan végeznünk kell otthon – így megelőzhetjük a gerincbetegség és az isiász kiújulását.
Honlapunkon a gyógytornára vonatkozó tájékoztatást itt találnak:
http://bhc.hu/szolgaltatasaink/gyogytorna-fizioterapia/gyogytorna-terapias-eljarasok/gerinctorna/
Budapest, 2017. október 16.
