Porckorongsérv a nyaki gerincszakaszon

A porckorong egészséges állapotban rugalmas és erős összeköttetés a csigolyatestek között. Mozgékonnyá teszi a gerincet, véd az ütésektől és a rázkódástól.

A porckorong anatómiája

Külső, többrétegű rostos falból és belső, gél halmazállapotú magból áll. Utóbbi egy molekuláris térrács, mely fizikailag vizet köt magához. A porckorong zárt víztér (hidraulikus tér), mely a csigolyatestek véglemezei felől kapja táplálását. Hátulsó fala érző idegvégződésekkel gazdagon ellátott.

A porckorong anatómiája

A nyaki porckorongsérv (gerincsérv) kialakulása

Életünk harmadik évtizedének végére a porckorong magja (ez a „tökéletes gél”), dehidrációs (folyadékvesztéses) folyamaton esik át, amely a negyedik évtized végére már jelentős mértékű lehet. Vannak porckorongok, melyek az emberben gyakrabban sérülnek, ezek a nyaki gerincen az alsó porckorongok, melyek függőleges testhelyzetben nyíró erőknek vannak kitéve. Az elöregedésen kívül genetikai különbségek, sérülések, és rendszeres túlterhelés vezethet a porckorongok megkopásához, azonban ez nem feltétlenül jár együtt sérvesedéssel. A folyamat során azonban meszes felrakódások keletkezhetnek, melyek a gerinccsatornát szűkítve a sérvesedéshez hasonló tünetek kialakulásához vezethetnek.

A rostos gyűrűk, amelyek a központi, kocsonyás magot veszik körül, fokozatosan elvesztik rugalmasságukat, berepedeznek és szétszakadoznak. A központi kocsonyás mag kimozdulhat a helyéről, és a leszakadt rostos gyűrű-részeket a gerinccsatornába nyomja. Ezt a folyamatot nevezzük a porckorong sérvesedésének. A kitüremkedett porcdarab kapcsolatba kerülve az ideggyökkel előbb az ideg gyulladását, majd funkciózavarát okozhatja. A gyulladt ideg megvastagodik, és a sérv által beszűkített gerinccsatornában még jobban megszorul.

A porckorongsérv fajtái: a porckorongfal előboltosulása, középvonalas porckorongsérv, oldalsó porckorongsérv

Melyek a nyaki gerincsérv alapvető tünetei?

• nyaki, valamint a felső végtagba kisugárzó fájdalom,
• a nyaki gerinc mozgáskorlátozottsága,
• megszédülés, tarkótól fejtetőre sugárzó fájdalom, zsibbadás,
• érzészavar vagy érzéketlenség a felső végtag egyes területein,
• felső végtagi izmok, izomcsoportok elgyengülése, izombénulás, a kezek ügyetlenné válnak,
• gerincvelői összenyomás esetén a testfelszínre, az alsó végtagokra is kiterjedő érzéskiesés, bénulás,
• vegetatív, azaz a széklet- vizeletürítés, valamint a nemi funkciók zavara.

A nyaki gerincsérv kezelése

Nem műtéti (konzervatív) kezelés

A kiszakadt porckorongok hetek-hónapok alatt elveszítik víztartalmuk döntő hányadát és összetöppednek. Ezért az idegek összenyomatása is csökken, és az ideggyulladás megszűnik. Ilyenkor gyakran tapasztaljuk azt, hogy a porckorongsérv által okozott tünetek akár néhány nap alatt is csökkennek, illetve elmúlnak. Minden olyan esetben, amikor nincs, vagy csak csekély az idegi érintettség, nem műtéti kezelést alkalmazunk.

A nyaki gerincsérv konzervatív kezelésének célja az ideggyulladás csökkentése, ezáltal:
1. A fájdalom és egyéb tünetek csökkentése,
2. Az izomerő fokozása.

A konzervatív kezelés menete:

A kezelés első napjaiban ágynyugalom (3-4 napig).

Gyógyszeres kezelés:
1. gyulladáscsökkentők
2. fájdalomcsillapítók
3. izomgörcsoldók, lazítók

Reumatológiai kezelések:

1. fizikoterápia, gyógyfürdő-kezelés (balneoterápia)
2. gyógytorna

A konzervatív kezelés leghatásosabb módja a gyulladáscsökkentő infúzió-sorozat és az ezzel egyidejűleg alkalmazott gyógytorna.

Hosszabb távon:

• életmód változtatás: alkohol és cigaretta fogyasztás csökkentése, ill. leszokás a cigarettáról és az alkoholról, étkezési szokások megváltoztatása, túlsúly csökkentése, stressz-csökkentés, stb
• alvászavar megszüntetése, kapcsolódó pszichoszomatikus betegségek kezelése (pl. krónikus nőgyógyászati, szív-érrendszeri betegségek mielőbbi kezelése és gyógyítása),
• pszichés erőnlét és kedélyállapot helyreállítása,
• aktivitás (mozgásos, tevékenységbeli) növelése: rendszeres gyógytorna, majd edzés.

Mikor van szükség nyaki gerincsérv műtétre?

Ha a megfelelő színvonalú és időtartamú nem műtéti kezelés ellenére sem mutatkozik javulás vagy ún. neurológiai, pl. bénulásos tünetek lépnek fel, műtétre van szükség. Ezúton lehet felszabadítani az ideget a kiszakadt sérv túlzott összenyomatása alól.

A nyaki gerincsérv műtét

A nyaki gerincsérv műtét célja az idegi összenyomatás (kompresszió) és a fájdalom testi forrásának a megszüntetése. (A műtét arra nem ad garanciát, hogy nem keletkezik többé sérv a nyaki gerincszakaszon ugyanazon magasságban, vagy más porckorongon).

Mi történik a nyaki porckorongsérv műtét előtt?

1. Befekvés előtti előkészületek

Laboratóriumi-, röntgen-, EKG-, ultrahang-vizsgálatok, és ezek leletével aneszteziológiai vizsgálat. Ezek a vizsgálatok akut esetben, a kórházi felvételt követően zajlanak.

2. Figyelmeztetések (feltétlenül konzultáljon orvosával!)

Felső légúti hurut, húgyúti infekció vagy egyéb fertőzések után 3-6 hétig nem szabad halasztható műtétet végezni.

Véralvadás gátló szereket néhány napig el kell hagyni a tervezett műtét előtt. A Sincumar, Varfarin illetve Klopidogrel 10 napig, az ASA, Aspirin protect, stb. szerek szedését 5-6 napig szüneteltetni kell, illetve Heparin származékot injectiojával helyettesíteni.

3. Előkészületek a kórházban

A műtét előtti délután trombózist (vérrögösödést) gátló injekciót kap, éjszakára nyugtató tablettát. A műtét napján:

• fertőtlenítő fürdés
• kivehető fog-protézis eltávolítása
• körömlakk lemosása
• trombózis gátló harisnya vagy fásli föltétele
• az altató orvossal előzetesen megbeszélt, szokásos gyógyszerek bevétele egy korty vízzel
• műtét előtti injekció beadása (premedikáció)
• ne étkezzen, és az esetleges gyógyszerbevételen túlmenően ne fogyasszon folyadékot, ne dohányozzon!
• infúzió bekötése – amennyiben orvosilag indokolt.

A nyaki gerincsérv műtét menete

• A nyaki gerincsérv műtétet altatásban (narkózisban) végezzük. Az altatás jellemzőiről az altatóorvos tájékoztatja Önt! Az altatásba való beleegyezésről Ön külön nyilatkozatot tesz.
• A műtéti terület borotválása – ha szükséges.
• Steril lepedőkkel letakarjuk, csak a műtéti terület marad szabadon (izolálás).
• A műtét területén és környékén a bőrt többször lemossuk fertőtlenítő folyadékkal.

• A műtét során röntgen képerősítőt használunk a precíz munka érdekében.
• Általában a nyak jobb oldalán 5-10 cm hosszú bőrmetszés történik a beteg csigolyaszakasz fölött.
• A bőr és a bőr alatti szövetek megnyitása után vérzéscsillapítás következik.
• Ha csontblokk eltávolítás is történik, a jobb oldali csípőlapát felett szintén ejtünk egy 5-10 cm-es bőrmetszést. (Tervezett műtéteknél csak ritka, extrém esetben van szükség csípőlapátból eltávolított csontblokkra.)
• Elülső nyaki feltárásnál a légcső-nyelőcső eltartásával a nyaki fő verőér mellett tárjuk fel a nyaki gerincszakaszt, és távolítjuk el teljes terjedelmében a porckorongot, és a gerinccsatornába került sérvet.
• Amennyiben a műtét célja a stabil állapot létrehozása, úgy ezt fémanyagok (lemez, csavarok) és/vagy titánból készült távtartó (cage) beültetésével érjük el.
• A réteges sebzárás előtt egy vékony csövet teszünk a feltárt területbe (drain cső), amelyen keresztül a sebnedvek kiürülnek.

CT vizsgálat kontrasztanyaggal, a nyak anatómiája

A nyaki porckorongprotézis

A modern gerincsebészetben az innovatív technikák a szegmentum mozgásainak megtartására, adott esetben az elpusztult porckorong protézissel való pótlására törekszünk mind a nyaki, mind az ágyéki gerincszakaszon. Két, titánkorong között folyadékot tartalmazó szilikonzsák alkotja a napjainkban legnagyobb számban beültetett nyaki porckorong protézis finomabb szerkezetét.

Nyaki porckorong protézis

Mi történik nyaki gerincsérv műtét után?

• A műtét befejeztével még egy bizonyos ideig Ön a műtőben marad, megfigyelés céljából.
• Állapotától függően posztoperatív szobába (őrzőbe), vagy intenzív terápiás részlegre kerül.
• Az érzéstelenség néhány óra múlva fokozatosan megszűnik, ezt követően a fájdalmat injekciókkal, tablettákkal csökkentjük.
• A fájdalom ellenére fontos, hogy Ön rövidesen elkezdje a légző- és értornát, mozgásgyakorlatokat.
• Vérrögösödést (trombózist) gátló injekciók adása rutinszerű.
• Fontos a kellő mennyiségű folyadék fogyasztása, gyümölcslevek, levesek, szénsavmentes ásványvíz formájában.
• Általában a beteg 1 nappal a műtét után gyógytornász segítségével felkelhet.
  • Fontos a gyógytornász tanácsainak betartása.
  • A nyaki sebből a szívócsövet 12-24 óra után, az esetleges csípőtáji sebből 1-2 nappal a beavatkozás után távolítjuk el.
  • Problémamentes esetben 2-3 nappal a műtét után távozhat Intézetünkből.
  • Távozáskor:

1. Zárójelentést és táppénzes igazolást kap.
2. Ha bármilyen kérdése van, kérjük, tegye fel kezelőorvosának!

• A műtét után zuhanyozni kb. 6-7 nappal, fürödni körülbelül 3 héttel lehet, ezt megelőzően óvja a sebet az átnedvesedéstől!
• A varratszedés a nyaki sebből a műtét utáni 5. napon, a csípőlapát feletti sebből a 9-12. napon történik.
• Az első kontrollvizsgálat a zárójelentésben megadott időpontban, az ún. lábadozási időszak után esedékes (4- 6 hét elteltével).
• A műtét utáni rehabilitáció a kezelőorvossal való egyeztetés alapján a segítő szakemberek bevonásával történik.

Mi történik, ha az indokolt műtéti kezelés elmarad?

• Az ideggyök a hosszan tartó nyomás miatt véglegesen károsodhat.
• A gerinc- és felső végtagi fájdalom tovább fokozódhat.
• A mozgáskorlátozottság súlyosbodhat.
• Az életminőség tovább romolhat.
• A későbbiekben elvégzett műtét technikailag nehezebb lehet, eredményessége csökkenhet.

Milyen műtéti szövődmények fordulhatnak elő?

1. Műtét után közvetlenül, esetleg bekövetkező, nem várt események:

• Elülső nyaki feltárást követően 1-2 napig fennálló nyelési nehezítettség alakulhat ki, beszédkor a hangszín megváltozhat, hangja rekedté válhat. Ezek átmeneti panaszok, pár nap alatt megszűnnek.
• Műtét utáni felső vagy/és alsó végtagi zsibbadás, bénulás vagy izomgyengülés. Ennek oka az ideg és az összenyomatás alól felszabadított gerincvelő ödémásodása, duzzanata, mely miatt infúzióra, gyógytornára, elektromos kezelésre lehet szükség.
• Ha saját csontblokk-eltávolítás történt a jobb csípőlapát feletti seb 3-5 napig is fájdalmas lehet, elsősorban mozgáskor, járáskor keletkezhet lokális vagy lesugárzó fájdalom. Ennek oka, hogy a csípőlapátról az eredő ill. tapadó izomzatot leválasztjuk, és míg a leválasztott izomzat eredeti helyére vissza nem tapad, panaszokat okozhat.

2. Korai, a műtét után 3-4 nappal bekövetkező lehetséges szövődmények:

• Sebgennyedés. A szervezetben élő, de betegséget nem okozó baktériumok műtét esetén megtelepedhetnek a friss műtéti sebben, és annak gennyesedését okozhatják. Ennek a folyamatnak jellegzetes tünetei vannak:

– A seb gyulladása: bőrpír, duzzanat, fájdalom, melegebb tapintat

– Általános tünetek: láz, elesettség

A sebgennyedés legtöbbször antibiotikus és helyi hűtő kezeléssel megszüntethető, de igényelhet ismételt feltárást is, melynek során a sebet kitisztítjuk és szívó- öblítő csővel, drainage-al látjuk el. Utóbbi 5-6 napig tisztítja a sebet, de eközben a páciens – általános állapotától függően – már mobilizálható.

3. Esetleges késői szövődmények:

•  A behelyezett implantátum elmozdulása, fémanyag esetén (csavar, lemez) törése. A műtétet követő kontrollvizsgálatok során meghatározott protokoll szerint röntgen/CT vizsgálatok történnek, melyek segítségével nyomon követjük az operált gerincszakasz későbbi állapotát. Amennyiben a műtét célja stabil állapot létrehozása, úgy a behelyezett fémanyagoknak, vagy cage-eknek csak a csontos átépülésig van szerepük. Ha a csontos átépülés, blokkcsigolya-képződés kialakult, további szerepük nincs. A csontos átépülés gyakorta akkor is létrejön, ha a behelyezett fémanyagok elmozdulnak, vagy anyagfáradás miatt eltörnek. Gyakran tünet- és panaszmentes állapot mellett észleljük 1-1 csavar törését. A behelyezett fém-, vagy idegen anyagok, eltávolítására csak akkor kerül sor, ha a csontos átépülés, blokk csigolyaképződés nem jött létre (álízület alakult ki) és ez a páciens számára panaszokat okoz.
• Csavartörést, rúdtörést ritkán  évekkel a műtét után is észlelünk, elsősorban a több szegmentumot érintő, hosszú áthidalások, fúziók esetén.
• Tüdőembólia – vérrög beékelődése a tüdő ereibe

Milyen teendők vannak a műtét utáni rehabilitáció során?

Közvetlenül műtét után az érintett gerincszakasz még nem tekinthető teljesen gyógyultnak. A műtött gerincszakasz védelme és gyógyulása érdekében éppen ezért nagyon fontos a rehabilitációban résztvevő szakemberek tanácsainak betartása. A műtétet követő 6 hét a regeneráció első fázisa. Ez egy lassúnak tűnő, de nem passzív időszak, amely alatt új életformája kialakításán kell fáradoznia. Ahhoz, hogy egy új cselekedet vagy magatartás állandósuljon, azaz szokássá váljon, egy hónapon át rendszeresen kell végezni. Igaz ez az életmód-változtatásra is.

Nyaki porckorongsérv utáni gyógytorna

A gerinc egy sikeres műtétet követően is különös figyelmet és törődést igényel. A műtét során megváltozik az érintett gerincszakasz struktúrája, ami nagyobb terhelést ró a szomszédos gerincszakaszra.  Műtétet követően nagyon fontos a műtött gerincszakasz funkciójának helyreállítása valamint a szomszédos területek védelme speciális mozgásterápia segítségével. Mindemellett ergonómiai tanácsadás keretén belül, a gerinc túlterhelésének elkerülése végett, szükséges a megfelelő helyzetváltoztató mozdulatok, munkafolyamatok megtanítása, sporttevékenységekre való felkészítés.

A műtét utáni gyógyulási időszak több fázisra osztható. A megfelelő orvosi ellátás mellett a gyógyulás különböző fázisaiban más-más jellegű mozgásprogram valamint ergonómiai tanácsadás szükséges a gerinc teljes felépüléséhez. Ebben nyújt szakszerű segítséget a fizioterápia (gyógytorna).

1. fázis: a műtétet követő első 6 hét

A páciens aktuális állapotához igazodva a célzott mozgásterápia valamint az ergonómiai-életmódbeli tanácsadás már a műtétet követő napon elkezdődik. A mozgásterápia célja az önellátáshoz szükséges funkciók (ágyban való fordulás, felülés, ülés, felállás, járás stb.) mielőbbi visszanyerése, a műtött gerincszakasz tehermentesítése, szükségesnél nagyobb terhelésének elkerülése valamint a tartás és járáskorrekció fájdalommentesen.

Ergonómiai tanácsadás keretén belül az alapvető önellátáshoz szükséges mozgássorok begyakorlása történik a gerinc élettani görbületeinek megtartása mellett valamint feladatunk, hogy pontosan meghatározzuk, hogy a gyógyulás ezen fázisában mennyire kell illetve mennyire szabad terhelni a gerincet (mennyit ülhet, állhat, sétálhat, mekkora súlyt vihet….. stb.) Kerülendő a gerinc szélsőséges előrehajlással, törzscsavarással, oldalra hajlással járó mozdulatai már az ágyban való fordulás, felülés, felállás során is. Kerülni kell a hosszantartó statikus ülő és álló helyzetet. Ennek időtartama még jól edzett vázizomzatnál is 15 perc után fáradásos tüneteket mutathat. Napról napra fokozható a séta, könnyed önellátó tevékenységek, gyógytorna. Pihenés-aktivitás ritmusára a többször keveset legyen jellemző.

2. fázis: a műtétet követő második 6 hét (a szöveti gyógyulás második szakasza)

A korai rehabilitációs szakaszban célunk a mindennapi aktivitáshoz való visszatérés, a műtött gerincszakasz funkcióinak valamint a csökkent funkcionális kapacitásnak (mozgásterjedelem, erő, állóképesség) a helyreállítása. Ergonómiai tanácsadás keretén belül a mindennapi élet során alkalmazott mozgásmintákat (beleértve az otthoni és munkahelyi feladatokat) gyakoroljuk a gerinc védelme mellett, továbbá meghatározzuk a gerinc terhelhetőségét. Egyre hosszabb séták, változó terepen történő kirándulások tehetők. Ajánlott az úszás, víz alatti torna. Statikus terhelés (ülés, ácsorgás) fájdalommentességig fokozható. A gyakori előrehajlásokat egyéb testhelyzetekkel (térdelés, guggolás, négykézláb helyzet) helyettesítsük.

3. fázis, ami a műtétet követő 3. hónaptól kezdődik

A késői rehabilitációs szakasz célkitűzése a reális egyéni célok, biztonságos aktivitási lehetőségek megteremtése a mindennapok és sporttevékenységek során. Célzott mozgásprogrammal segítjük kialakítani a gerinc körüli izmok izomfűzőjét, helyreállítjuk az  izomegyensúlyt, mellyel aktívan támasztjuk, és ezáltal megóvjuk gerincünket a napi tevékenységek okozta túlterheléstől. Ergonómiai tanácsadásban kiemelt szerepet kap a sporttevékenységre (sportspecifikusságra) való felkészítés a gerinc védelme mellett.

Milyen teendők vannak a műtét utáni rehabilitáció során?

Közvetlenül műtét után az érintett gerincszakasz még nem tekinthető teljesen gyógyultnak. A műtött gerincszakasz védelme és gyógyulása érdekében éppen ezért nagyon fontos a rehabilitációban résztvevő szakemberek tanácsainak betartása. A műtétet követő 6 hét a regeneráció első fázisa. Ez egy lassúnak tűnő, de nem passzív időszak, amely alatt új életformája kialakításán kell fáradoznia. Ahhoz, hogy egy új cselekedet vagy magatartás állandósuljon, azaz szokássá váljon, egy hónapon át rendszeresen kell végezni. Igaz ez az életmód-változtatásra is.

Mikor sikeres a műtét?

Akkor tekintjük sikeresnek a műtétet, ha az állapota, életminősége jelentősen javul a műtétet követően. Tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy folyamat, amely néha lelassul, mert az „ideg lassan felejt”. Sajnos egy sikeres operáció sem szünteti meg öregedési folyamatainkat, és nem oldja meg életvezetési, stresszből és annak következményeiből adódó testi-lelki feszültségeinket, így törekednie kell arra, hogy egészséges életmóddal, mozgással, a gerinc helytelen terhelésének elkerülésével, feszültségcsökkentő eljárásokkal (pl. relaxáció, jóga stb.) stabilizálja gerincének állapotát.

Hogyan függ össze a lelki és a testi fájdalom?

A szervezet veszélyhelyzetben választ ad. Ilyenkor felkészül a megküzdésre, vagy az elmenekülésre. Ez az ősi reflexünk egyúttal az izmokat is megfeszíti: felkészíti izomzatunkat a támadásra, illetve az elmenekülésre. A tartós feszültség viszont fájdalmat eredményez.

Stressz ► izomfeszültség ► fájdalom

A fájdalom kezdődhet egy olyan eseménnyel, ami elsősorban fizikai természetű sérülés, de ha az embernek néhány hónap után még mindig fájdalmai vannak, nagyon valószínű, hogy a pszichológiai stressz és a fizikai igénybevétel egyidejűleg tartóssá vált, és az akut sérülésből krónikus izomfeszültség jött létre, és már ez okozza a fájdalmat. A tartósan feszes háti izomzat pedig tovább ronthatja a gerinc állapotát is.

„Nem érzem magam zaklatottnak – nem hiszem, hogy mindez rám illik.”

Az emberek lényegesen különböznek egymástól abban, hogy mennyire könnyen veszik észre a külső és a belső stressz jeleit. Vannak, akik könnyen sírnak, a legkisebb testi változást is azonnal érzik. Mások csak akkor veszik észre, hogy valami baj van, ha már fáj.

A krónikus fájdalomban szenvedőkre ez utóbbi jellemző. Sokat és sokáig tűrnek. Igyekeznek nem „lelkizni”, viselni. Pedig a fájdalom önmagában is stressz, belső stressz. Később már előfordul, hogy aggódni kezdenek a hátfájás miatt, ami még feszültebbé teszi a háti izmokat. Ez természetesen növeli a fájdalom mértékét. Hamarosan egy ördögi kör indul be, amiben a fájdalom érzelmi stresszt okoz, ami pedig az izmokat teszi még feszesebbé. Ez viszont még erősebb fájdalmat okoz, ami még több érzelmi stresszel jár, és ez még több fájdalomhoz vezet.

A krónikus fájdalomtól szenvedők többsége testi kínjaiban éli át azt a rossz közérzetet, félelmet és reménytelenséget, amit mások lelki síkokon. Ezért is halljuk sokszor: nekem nincs szükségem pszichológusra, pszichiáterre, nekem „csak a hátam fáj”. Valójában ez téves nézet. A krónikus fájdalom egyaránt lelki és testi gyötrelem, és nemcsak a fizikai mozgást, a lelki állapotot is rontja.

Ön most egy fontos, első vagy ismételten szükséges gerincműtét előtt áll. Orvosával megbeszélte, hogy milyen testi, a gerincének anatómiai helyzetét és funkcióját változtató műtétre van szüksége. Fontos ugyanakkor tudnia, hogy jelenlegi állapotához nemcsak a fizikai sérülés, a gerincelváltozás, hanem a krónikus stressz és a következményes negatív lelki hatások is hozzájárultak.

Az operáció pedig „csak” a gerincére fog hatni, de a lelki állapotát, érzelmeit, gondolatait és életvezetését nem befolyásolja. Éppen ezért az a fokozott feszültség (a hátizmaiban egyúttal átélt feszülés), félelem, depresszió, kilátástalansági érzések, amelyeket olyan sokszor megtapasztalt és átélt vagy most is átél, csak az Ön együttműködésével változtathatók meg! A fájdalom ördögi körének megszüntetéséhez pszichológiai és gyógyszeres (pszichofarmakológiai) segítségre, tanácsadásra is szükség lehet és általában van is! A krónikus fájdalomban szenvedők közel 50%-a egyértelműen depressziós, a többiek csak magas feszültségi szinten élnek (alvászavarral és sokféle testi tünettel küzdenek). Természetes, és számítson rá, hogy a műtét a lelki feszültségeit fokozza, és szüksége lesz a lábadozás időszakára (az ún. posztoperatív periódusra), hogy meg tudja élni az operáció áldásos hatását. Általában 4-6 hétre van szükség, hogy valóban meg tudja tapasztalni gyógyulásának jeleit!

Fontos, hogy a műtét előtt és azt követően is figyeljen alvására! Amennyiben például Önnek alvási nehézségei vannak, függetlenül attól, hogy a fájdalom vagy más ok áll a hátterében, kérjük, jelezze kezelőorvosának! Az alvászavar a pszichés egyensúly és a lelki erőnlét csökkent voltának egyik első jele!

Amennyiben a fájdalom ördögi körét az Ön segítségével sikerül megszüntetnünk, az Ön életminősége rendkívül sokat javul! Ennek része, hogy a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhetően az Ön gyógyulásának testi feltételei adottá válnak. Ahhoz azonban, hogy a szenvedései is csökkenjenek, az Ön együttműködésére is szükség van! Elsősorban a türelmére, hogy a lábadozás időszakában minden nap örömmel fogadja az apró változásokat, és időt adjon önmagának a regenerálódásra. Elfogadja, hogy fájdalmai lassan változnak, és ez jelzés az Ön számára, hogy az életmódján, lelki állapotán is változtatni kell. Fokozatosan növelt aktivitással (e kérdésben a gyógytornász szakemberek adnak részletes tanácsadást és oktatást), megfelelő feszültségszabályozó és kedélyjavító kezeléssel (ebben a pszichológus és pszichiáter szakemberek segítségére számíthat) és életmód-változtatással (fogyással, aktivitásai növelésével) bizonyos lehet benne, hogy szenvedését egy TELJES ÉLET váltja fel!