A kéztőalagút-szindróma egy kéz és csuklófájdalommal járó állapot, ami gyakran jelentkezik irodai dolgozóknál, fizikai munkát végzőknél, valamint monoton munkavégzés esetén. Eláruljuk, melyek azok a korai figyelmeztető jelek, amelyeket érdemes komolyan vennünk, hogy megelőzzük a kéz zsibbadását, fájdalmát és szorítóerejének csökkenését.
Hogyan alakul ki a kéztőalagút-szindróma?
Kéztőalagút-szindróma akkor alakul ki, amikor a csukló csontjai közötti szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak és leszorítják az alattuk lévő középideget. Elsősorban a többet használt, domináns kéz az érintett, de a mindkét oldalon jelentkező tünetegyüttes sem ritka.
Melyek a kéztőalagút-szindróma tünetei, amelyekre érdemes időben felfigyelni?
Zsibbadás vagy bizsergés
A kéztőalagút-szindróma kialakulásának kezdeti szakaszában gyakran tapasztalható a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj, és a gyűrűsujj időszakos zsibbadása vagy bizsergése – amelyben azonban a kisujj nem érintett. Ez az érzés kiterjedhet a csukló irányába és felsugározhat egészen a karig. A zsibbadás illetve a bizsergés kezdetben nappal jelentkezik, később azonban a zsibbadás állandóvá válik és az éjszaka folyamán is tapasztalható, különösen azoknál, akik behajlított csuklóval alszanak, ez a kéztartási helyzet ugyanis tovább szűkíti a kéztő-alagutat. Jellemző, hogy a zsibbadást a reggeli ébredést követően az érintettek a kéz rázogatásával, átmozgatásával próbálják enyhíteni.
Fájdalom és nyomásérzékenység
A kéztőalagút-szindrómában szenvedők közül sokan tapasztalnak fájdalmat a csuklójukban illetve a tenyerük oldalán. A fájdalom kisugározhat az alkarba, egészen a könyök tájékáig.
Izomgyengeség
A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás a tenyér izmaira is hatást gyakorol, amelyek sorvadni kezdenek, míg végül a tenyérpárna „lötyögőssé” válik. Az izmok elgyengülése jelentősen megnehezítheti olyan mindennapi tevékenységek elvégzését, mint a tárgyak megfogása, felemelése vagy éppen megtartása.
Áramütésszerű érzés
Kéztőalagút-szindróma esetén jellemző, hogy a csukló 1-2 percig tartó, derékszögű behajlítása esetén, a kéztő-alagútra történő nyomásgyakorlás áramütésszerű érzést vált ki az ideg lefutása mentén.
Mik a kéztőalagút-szindróma okai és kockázati tényezői?
Fizikai megterhelés
A kéztő-alagútban futó inak megduzzadását egyaránt okozhatja a tartós fizikai megterhelés, például rendszeresen nehéz fizikai munkát végzők esetén vagy egy hirtelen, erős fizikai megterheléssel járó tevékenység végzése (pl. költözésnél való cipekedés).
Foglalkozási ártalom
A kéztőalagút-szindróma gyakran alakul ki foglalkozási ártalom következtében. A nagy rázkódással járó munkagépeket használók (pl. útépítő munkások) mellett elsősorban azok vannak kitéve a veszélynek, akik monoton munkát végeznek: legyen szó a csukló megfeszítésével járó tartós számítógépes billentyűzet vagy egérhasználatról, vagy olyan foglalkozásokról, mint a biciklis futár, a szobafestő vagy éppen a fodrász.
Hormonháztartásban bekövetkező változások
Kéztőalagút-szindróma gyakran jelentkezik felnőtt nőknél, hiszen a terhességgel és a menopauzával együtt járó hormonális változások hozzájárulnak a kézben futó inak megduzzadásához.
Csuklósérülések
A csuklótörés illetve más, csuklót érintő trauma is megváltoztathatja a kéztő alagúton belüli teret, ami a középső idegre neheződő nyomáshoz vezethet.
Egészségügyi problémák
A kéztőalagút-szindróma kialakulásának rizikófaktorai közé tartoznak olyan betegségek is, mint a rheumatoid arthritis, a pajzsmirigygyulladás vagy a cukorbetegség.
Ezért nem szabad a kéztő-alagút-szindrómát elhanyagolni
Semmiképpen ne hagyjuk figyelmen kívül a kéztőalagút-szindróma tüneteit, legyen szó a kéz zsibbadásáról vagy éppen fájdalmáról, hiszen az éjszaka is tapasztalható tünetek nagy mértékben rontják az alvás minőségét, aminek következtében kimerülten ébredünk, ez pedig a nappali hangulatunkra és teljesítőképességünkre is hatással lehet. A kéztőalagút-szindróma elhanyagolása esetén a tenyér izmainak elsorvadása a kéz szorítóerejének csökkenéséhez vezet, aminek következtében idővel képtelenné válunk a tárgyak megfogására, megemelésére, megtartására, mozgatására, sőt el is ejthetjük őket. Így ha a kéztőalagút-szindróma tüneteit tapasztalja, mihamarabb keressen fel ortopéd szakorvost, aki szükség esetén kézsebészeti műtét elvégzését javasolhatja a tünetek tartós és eredményes megszüntetésére.
Mit tehetünk a kéztőalagút-szindróma megelőzése érdekében?
Alakítsunk ki ergonómikus munkakörülményeket!
Lehetőség szerint úgy alakítsuk ki a munkaállomásunkat, hogy munkavégzés közben a csuklónk ne legyen folyamatosan behajlítva vagy kinyújtva. Irodai dolgozók esetén előnyös lehet a csuklót megemelő billentyűzetek és egérpadok használata.
Tartsunk rendszeresen szünetet!
Monoton, ismétlődő tevékenységek végzése vagy folyamatosan rázkódó munkaeszközök használata esetén tartsunk rendszeres szüneteket, amikor átmozgatjuk: hajlítjuk és nyújtjuk a csuklónkat – ezáltal csökkenthetjük a középidegre nehezedő nyomást.
Végezzünk kéz és csukló erősítő gyakorlatokat!
A kéz és a csukló izmainak erősítését illetve nyújtását célzó gyakorlatok rendszeres és pontos elvégzése hozzájárulhat a kéz- és csuklósérülések kockázatának csökkenéséhez.
Ne szorítsunk túl erősen!
A fogás, szorítás során (például kéziszerszámok használata közben) figyeljünk arra, hogy lazán tartsunk a kezünket és a csuklónkat. A túlságosan erős szorítás ugyanis fokozza a középidegre nehezedő nyomást és hozzájárulhat a kéztőalagút-szindróma kifejlődéséhez.
A cikk a Budai Egészségközpont ortopéd és reumatológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Források: https://cardiffgateconsultingrooms.co.uk/what-is-carpal-tunnel-syndrome-recognising-the-symptoms/
