A lúdtalp gyakori ortopédiai elváltozás, amelynek lényege, hogy a láb boltozatos rendszere lesüllyed. De vajon hogyan alakul ki a lúdtalp és megelőzhető-e egyáltalán?
Mi biztosítja a lábboltozat stabilitását?
A láb feladata kettős, egyrészt biztosítja a járáshoz szükséges mobilitást, másrészt a testsúlyt továbbítja a talajra. Anatómiai felépítésében egy boltíves rendszerre hasonlít, több pillérből és az ezeket összekötő boltívrendszerből áll. A lábon kétfajta boltozatot különböztetünk meg: minden egyes ujjnak megfelelően van egy-egy „hosszboltozatunk”, amelyek a sarokcsonttól a lábujjak tövéig érő lábközépcsontok végéig tart. A harántboltozatunk alkotói a lábközépcsontok végei, ahol az ujjak csatlakoznak a lábhoz. A lábboltozatok stabilizálását a láb izmai, szalagrendszere, és az ízületeket összekötő tokrendszer biztosítja.
Mennyire gyakori a lúdtalp?
Ma a lúdtalp népbetegségnek számít. Gyakori az eladók, pincérek között, hiszen egész nap folyamatos terhelésnek van kitéve a lábuk, de az ülő munkát végző irodai dolgozóknál sem ritka betegség. Az elváltozás egy egyszerű vizsgálattal kimutatható, ezért aki a tüneteket észleli, mindenképp forduljon ortopéd szakorvoshoz.
Mi áll a lúdtalp hátterében?
Ennek oka lehet a láb túlzott terhelése, a láb csökkent teherviselő képessége, helytelen irányú terhelés, baleset, gyulladást követően, vagy esetleg daganatos betegség miatt kialakuló deformitás, vagy veleszületett elváltozás. A folyamat gyakran társul a sarokcsontnak a testünk tengelyéhez viszonyított dőlésével. Újszülött korban a láb boltozatos rendszere még nem alakul ki, így az elváltozások enyhébb formáját 3 éves korig nem feltétlenül tekintjük kórosnak. A boltozatos ívek kialakulása megfelelő ingerek hatására jön létre. Genetikai adottságaink is felelősek érte, de megfelelő odafigyeléssel mi is sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a betegség kialakulását.
Hogyan kezelhető a lúdtalp?
A diagnózis felállítása után a kezelésnek több lehetséges módja van a deformitás mértékétől függően. Amennyiben szükséges, egy speciális talpbetétet javasol az orvos, amit akár személyre szabott gyógytorna egészíthet ki. Előrehaladott esetben ortopéd cipő használata, külső rögzítő alkalmazása vagy rekonstrukciós műtét is szóba jöhet.
A lúdtalpbetét feladata a hossz- és harántboltozat helyreállítása, vagy a sarokcsont dőlésének helyreállítása. A lúdtalpbetét egyedi méretre is készülhet. A hosszboltozatot mindegyik dongának megfelelően, mind a belső, mind a külső talpélnél megemeli úgy, hogy a boka alatti ízület egyik irányba se térjen ki. A harántboltozat megemelését úgy éri el, hogy a középső lábközépcsontok végei mögött a talpon lencse alakú kiemelkedést találunk, amely nem engedi, hogy a talajhoz nyomódjanak a fájdalmas talpközépi részek. A sarokcsont dőlésének beállítását ún. sajka formázással érhetjük el.
Felnőtt korban is leginkább akkor célszerű elkezdeni a betét viselését, ha van valamilyen panasz, vagy a deformitás előrehaladott mértékű. Azokban az esetekben, amikor a láb túlterhelődik – például sportoláskor, álló munka esetén – érdemes a megelőzés érdekében speciális lábbelit, vagy talpbetétet viselni, amely a túlterhelés következményeit csökkenti.
A lúdtalpbetét viselése gyermekkorban, ha egyéb torzító betegség nincs, nem mindjárt ajánlott. Ekkor inkább a láb tornáztatásával, a boltozatos szerkezetet létrehozó izmok erősítésével érdemesebb törődni. Ha gyermekkorban betéttel megtámasztjuk a talpat, pont azokat az izmokat sorvasztjuk el, amelyek egyébként a boltozatos szerkezet kialakításáért felelősek, ezzel kapcsolatos kérdés esetén minden forduljunk ortopéd orvoshoz. A sarokcsont kóros dőlésének beállítását megelőzéssel, a sarokcsont egyoldali emelésével végezhetjük. Ez a szupináló cipő, ami már méretsorozatosan is kapható a gyógyászati segédeszköz boltokban.
Hogyan előzhető meg a lúdtalp?
Lábaink meghálálják, ha mindig megfelelő cipőt viselünk. Fontos, hogy a lábbeli stabilan tartsa a bokát, ideális esetben legfeljebb 3-4 centiméteres sarka legyen, és ne legyen túl kivágott az eleje, ami a lábujjak terhelését növelné. Mindig tartsuk szem előtt, hogy egy rosszul megválasztott cipő miatt megváltozhat a lábak terhelésének eloszlása.
Sportolás, különösen futás közben a jó cipő mellett a talajválasztás sem utolsó szempont. A kemény betonfelület például olyannyira igénybe veheti a láb kisízületeit, a lábizomzatot, hogy azok elgyengüléséhez, sőt a láb deformálódásához vezethet. Ezeken túl, hirtelen súlygyarapodás vagy tartós, ágyhoz kötött betegség után is érdemes a lábunk változásait figyelni.
Gyermekek esetében különösen ügyeljünk arra, hogy használt lábbelit ne adjunk a lábára. Mindezek mellett pedig érdemes, évszaktól függően minél többet természetes talajon mezítláb járni.
Szóljon hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Dinopad …. esetleg?