Abba kell hagyni, el- vagy újra kell kezdeni a fizikai aktivitást, vagy az egyes sporttevékenységet a krónikus derékfájdalom esetén?
Az előzőekben három egymást követő sorozatban ismertetett elemző tanulmány (Sport, fizikai aktivitás és krónikus derékfájdalom I., II. és III. rész), a 11 év alatt megjelent igen nagyszámú – 2583 – tudományos cikket felölelő adatbázis ellenére a teljesség igénye nélkül készült, – hisz számtalan népszerű sportág, mint például a téli sportok, síelés, korcsolyázás, jéghoki, valamint atlétika, műugrás… stb. kimaradt az elemzésből – valószínű, mert nem is született megfelelő tudományos igényű közlemény ezzel kapcsolatban.
Nem foglalkoztak a beszámolók a nyaki régiót érintő problémakörrel sem egyik ismertetett sporttevékenység esetén sem, bár kétségtelen a nagyobb terhelés miden sportág viszonylatában az ágyéki régiót érinti, de természetszerűleg a nyakat és fejet ért direkt erőteljes behatások – ökölvívás, súlyemelés, torna, cselgáncs stb.- potenciálisan nagyobb rizikót jelentenek a cervikális régióban kialakult sérülésekre, porckorong betegségekre.
Reméljük azonban, hogy a hiányosságok ellenére sokan kaptak választ a sorozatunk elején ismertetett és gyakran visszatérő kérdésekre a gerincproblémával küzdő páciensek is, –vagyis:
„Abba kell hagyni, el- vagy újra kell kezdeni a fizikai aktivitást, vagy az egyes sporttevékenységet a krónikus derékfájdalom esetén?”
A téma tehát izgalmas, de sok a nyitott kérdés, és még számos hosszú távú elfogadható evidencia szintű tanulmányra van szükség ahhoz, hogy megbízható és releváns választ lehessen adni a mindennapos kérdésfelvetésre, de addig is javaslataink:
Jól ismert a különböző mozgással, fizikai aktivitással járó szabadidős tevékenységek (séta, nordic walking, tahi chi, judo, közepes intenzitású futás stb.) és sportok muszkuloszkeletalis (csont- izom) rendszerre gyakorolt jó effektusa, az izomerő kondicionálása, fejlesztése, az anyagcsere fokozása, a minden mozgatórendszerre kifejtett kedvező hatása révén. Tehát a rendszeres mozgás akár rövid ideig is naponta, a gerincbetegségek minden régiójára és típusára kedvező hatású.
Hogy milyen szabadidős tevékenységet és sportot folytathat a Páciens, számos tényezőtől függ:
Az egyén sportolt-e korábban, és milyen intenzitással, milyen szinten, milyen sportágat űzött?
A rendszeresen sportolók akár profi, akár amatőr szinten sokkal fejlettebb tartó szalag – izomrendszerrel rendelkeznek, így sportágtól függően a fentieket is figyelemben véve lényegesen esélyesebbek az adott sportág folytatására, természetesen számukra is elsődleges a gerincet stabilizáló izomzat megerősítése, és a tudatos védelem megtanulása.
Milyen a páciens általános állapota, kondíciója?
Aki nem sportolt rendszeresen, vagy nem végzett kisebb-nagyobb fizikai aktivitással járó szabad idős tevékenységet, mindenképpen a szakember által összeállított és felépített FRP után kezdheti el az ugyancsak szakember által javasolt sporttevékenységet, fizikai aktivitást.
A visszatérő krónikus derékfájdalom után a FRP-ban milyen szintet ért el a páciens a gerinc funkcionális kapacitásának fejlesztése után?
A gyógytornász által irányított funkcionális rehabilitációs programok a visszatérő és krónikus derékfájós pácienseknél a gerinc mérhető funkcionális kapacitásán alapulnak, s ezt követően adaptálható az elkezdett vagy folytatott sporttevékenység is.
Mi a visszatérő és krónikus derékfájdalmat generáló kóroki tényező?
Volt-e korábban gerincműtéte a páciensnek vagy sem, és ezzel megoldódott-e a problémája?
Az adott gerincműtét nem jelenti feltétlenül az aktuális sportág abbahagyását, hisz intézeti praxisunkban is számos sportoló-élsportoló a gerincműtét után megfelelő rehabilitációt követően sikeresen folytathatta a korábbi sporttevékenységét és a versenysportot.