2014. márciusában a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság tizenkettedik kongresszusán tartott „Gerincbetegség és az obezitás összefüggése” című előadás rövid összefoglalóját olvashatják az alábbiakban.
Az Eurostat 2008-2009-es felmérése szerint az EU-tagállamok között Magyarország a túlsúlyos és elhízott egyének százalékos arányát illetően a negyedik helyen állt a felnőtt lakosságot számítva, de mára a negatív ranglistán hazánk a 28,5%-os rátával az első helyre került. Ismert az a tény, hogy a kopásos eredetű gerinc rendellenességek kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok közül a genetikai determináltság mellett a testtömeg index (BMI) növekedés (25 kg/m2 feletti érték) a leghangsúlyosabb kockázati elem a kórkép kifejlődésében és a betegség krónikussá válásában.
A magas BMI és a porckorongkopás felgyorsult összefüggése sokáig megfoghatatlan volt, hol bizonyították a pozitív kapcsolatot, hol pedig nem. Ennek az is volt az oka, hogy nem volt elég nagyszámú esettanulmány, és nem volt elég megbízható mérési technika a porckorongkopás mértékének meghatározására.
Az elmúlt 20 évben az MR volt az arany standard a porckorongkopás mértékének elemzésére, melynek alapját a porckorong belső kocsonyás anyagának – a magnak – jelintenzitás csökkenése, a porckorong előboltosulás mértéke a gerinccsatornába, és a porckorongrés csökkenése adta. Ezekből az értékekből számítottak egy összegző pontszámot, és összehasonlították a vizsgált egyének BMI értékével, s kimutatható volt a jelentős pozitív kapcsolat a két érték között.
Majd 2012-ben megszületett az első hisztomorfológiai (szövettani) tanulmány a Müncheni Patológiai Intézet és Gerincközpont vizsgálata alapján, amellyel objektíve igazolódott, hogy a megnövekedett BMI és a szövettani degenerációs (kopásos) szkór (pontszám) között szoros az összefüggés.
854 ágyéki, sebészileg eltávolított porckorongmintát gyűjtöttek össze azon páciensektől, akiknél porckorongsérv eltávolítást kellett végezni. A nemek aránya férfi – nő viszonylatban 1 : 0,61 volt, az átlagéletkor 56 év. A BMI alapján négy csoportba osztották a Betegeket: az első csoport normál alatti testsúlyú (< 20 kg/m2), a második normál testsúlyú (20 ≤ 25 kg/m2), a harmadik a túlsúlyos (25 ≤ 30 kg/m2) és a negyedik az elhízott (> 30 kg/m2) betegcsoport volt.
A porckorong kopás számszerű mértékét (0-15) a kocsonyás magban bekövetkező sejtszaporulat, a rostos gyűrűben levő szakadások, a porckorong porcos véglemezében kialakult destruktív változások, valamint a zselés mag savas irányú eltolódást mutató festődése adta.
A pácienseknél megvizsgálták a szövettani degenerációs szkór kapcsolatát a korral, nemmel és BMI-vel, s azt találták, hogy a leghangsúlyosabb kapcsolat a porckorong kopás mértéke és a BMI alapján besorolt egyének között a harmadik (túlsúlyos) és negyedik (elhízott) csoportban volt.
Mivel a túlsúly/obezitás aránya az epidemilógiai adatok szerint továbbra is növekszik a népességben, a fent ismertetett szoros összefüggések alapján teoretikusan növekedni fog a porckorong kopás és az ezzel együtt járó derékfájdalom megjelenésének az esélye is, ezért a porckorong kopást is „obezitással együtt járó betegségek” csoportjába sorolták ugyanúgy, mint a diabétesz mellituszt és a kardiovaszkuláris betegségeket, ami a prevenció szempontjából egy igen lényeges figyelmeztető faktor.
Irodalom
Histological analysis of surgical lumbar intervertebral disc tissue provides evidence for an association between disc degeneration and increased body mass index
Christoph Weiler1*, Mercedes Lopez-Ramos1, H Michael Mayer2, Andreas Korge2, Christoph J Siepe2,
Karin Wuertz3,4, Veronique Weiler1,5, Norbert Boos3,4 and Andreas G Nerlich6
