A műtét közbeni zenehallgatás nyugtató hatással bír és segít az altatásban lévő páciensnél történő fájdalomcsökkentésben.A műtét közbeni zenehallgatás több, mint 100 éves múltú hagyomány. Kiváló stresszoldó-nyugtató hatása közismert, egy friss tanulmány azonban azt is bebizonyította, hogy a zene még az altatásban lévő páciensnek is segít a fájdalomcsökkentésben.
Az első írásos feljegyzés 1914-ből származik, amikor Evan O’Neill Kane sebész bevitte kedvenc gramofonját a műtőbe, hogy ezzel nyugtassa páciensét az altatás előtt és a műtét alatt. Az azóta végzett számtalan kutatás eredményét összegezve a londoni Queen Mary University kutatói megállapították, hogy azok a betegek, akik zenét hallgattak műtét közben kevésbé voltak feszültek műtét után, és kevesebb fájdalomcsillapítóra is volt szükségük.
A Lancet egy nemrég megjelent cikke szintén arról számol be, hogy a zenehallgatás akkor is hatásos, amikor a beteg altatásban van. Arra azonban nagy gondot kell fordítani, hogy olyan zenét válasszunk – akár a műtét, akár a kórházban tartózkodás idejére –, amely nem zavarja az orvosokat, a személyzetet, és betegtársainkat, figyelmeztet minket egy másik tanulmány.
Mikor hallgassunk zenét?
A rövid válasz: bármikor.
A zenehallgatás jótékony hatása már a műtét előtt jótékony hatású: legalább 30 perces zavartalan zenehallgatás kimutathatóan csökkenti a szervezetben a stresszhormonok szintjét, növeli az immunrendszert serkentő hírvivő anyagok mennyiségét, és serkenti a dopamin nevű ingerületátvivő anyag termelését, amely többek között az örömérzet kiváltásában játszik szerepet.
A műtét után éber állapotban végzett napi háromszor húsz perces zenehallgatás a műtétet követő második napon mérve szintén jelentős mértékben csökkenti a stresszreakcióért felelős hormonok és ingerületátvivő anyagok szintjét, valamint növeli az immunrendszer működését serkentő hírvivő anyagok mennyiségét.
Milyen zenét érdemes hallgatni?
Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy a különböző stílusú, tempójú, illetve hangnemű zenék pontosan hogyan befolyásolják a hangulatot és a szervezet működését.
Hangnem
Mindenféle zenei ismeret nélkül bárki rá tud érezni arra, hogy melyek azok a dalok,a melyek szomorkás hangulatot keltenek benne, míg más művek jókedvre derítik. Kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy míg a moll hangnemű dallamok hallatán negatív érzelmek alakulhatnak ki, a meglévők pedig felerősödhetnek, a dúr hangnemben íródott dalok viszont éppen ellentétes hatást váltanak ki.
Tempó
Régóta ismert, hogy zenehallgatás közben a szervezet a szívritmust a dallam tempójához igazítja, e mellett pedig a vérnyomást is módosítja. Nyugalmi állapotban a szívfrekvencia percenként átlagosan 60 és 80 közötti tartományba esik. Az ennél gyorsabb zene ébresztő, aktiváló hatású, a lassabb pedig nyugtató, relaxációs hatást fejt ki.
Műfaj
Az egyes zenei stílusok hatásait illetően nagy egyéni eltérések mutatkoznak, melynek oka az ízlésben keresendő. Általában azonban elmondható, hogy az instrumentális (énekhang nélküli) lágy dallamok, mint például a klasszikus szerzők közül Mozart egyes művei, vagy a smooth-jazz, illetve az ambient inkább nyugtató hatást vált ki, míg a rock- és metal zene élénkítő, akár frusztrációs hatást is képes elérni.
A preferált zene
Az egyénileg választott zene hatását vizsgáló kutatások arra az eredményre jutottak, hogy bár objektív mutatók (hormonok, neurotranszmitterek, más hírvivő molekulák) terén nem mutatható ki jelentős különbség, a személyes élmény (például az átélt fájdalom) tekintetében azonban számottevő eltérés mutatkozik.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a zenehallgatás egy egyszerű és békés eszköze lehet a szorongás és stressz csökkentésének, valamint a fájdalomcsillapításnak, amint az kiderült, már altatás közben is. Legjobb hatást az átlagos vagy lassabb tempójú, énekhang nélküli vagy lágy énekszólammal kísért, lehetőleg dúr hangnemben íródott dalokkal érhetünk el.
