A téli depresszióról

A megnövekedett alvásigény és étvágy a szervezet természetes reakciója az évszakváltásra, azonban vannak olyanok, akiknél ezek a jelenségek erőteljesebben, illetve más tünetekkel kiegészülve jelennek meg.

A hangulatzavarok egy speciális fajtája az ún. szezonális hangulatzavar, mely magában foglalja a téli és a nyári depresszió jelenségét is.

„Eddig mindig élni szerettem
A kínszenvedést félretettem
És most hónapjaim nem nyitnak egy kicsiny ablakot
Ahol legalább képzeletben szabad vagyok
Nem tudom éveim vannak-e hátra
Vagy csak napjaim
De élni nem kívánok
Úgy szorongat a kín.
Körülfog és kibélel a depresszió
Gyorsan elpusztulnom az volna jó.
Az élőknek jó életet kívánok.” (Weöres Sándor: Vers a pokolból)

A szezonális hangulatzavar tünetei leggyakrabban késő ősszel vagy tél elején jelennek meg, illetve tavasszal és nyár elején tűnnek el, vagyis ciklikus, ideiglenes állapotról van szó. Előfordul olyan is, amikor a tünetek nyáron manifesztálódnak, ez az ún. nyári depresszió. A lefolyás azonban mindkét esetben hasonló: enyhébb tünetekkel indul, amelyek az évszak előrehaladtával válnak egyre kifejezettebbé.

A rosszkedvűség, letörtség és a megnövekedett alvásigény is a téli depresszió jelei lehetnek.

Az alábbiakban olvashatja azokat a tüneteket, melyek leggyakrabban jelennek meg a téli depresszióban. Amennyiben úgy tapasztalja, hogy étvágya és alvása megváltozott, hangulata tartósan lehangolt, esetleg öngyilkossági gondolatai vannak, feltétlenül forduljon szakemberhez: háziorvosához vagy pszichiáterhez!

Tünetek

• Fokozott étvágy (különösen a kalóriadús élelmiszerek iránt), testsúly-gyarapodás

• Fokozott alvásigény és több alvás

• Energiacsökkenés, fáradtság

• Reménytelenség

• Szorongás

• Koncentrációs nehézségek

• Érdeklődés csökkenése azokkal a tevékenységekkel kapcsolatban is, amiket régebben szeretett csinálni

• Meglassúbbodott mozgás, ólmos érzés a végtagokban

• Szociális érintkezések kerülése

• Boldogtalanság-érzés

• Ingerlékenység

Okok

Bár a szezonális hangulatzavar oka tulajdonképpen ismeretlen, számos tényezőről már kimutatták, hogy köze lehet a kialakulásához. Ilyen tényezők például a genetikai fakorok, az életkor és a szervezet kémiai állapota. Mivel télen kevesebb a napsütés, a napsugarak hiánya megzavarhatja a szervezet cirkadián ritmusát (azaz a szervrendszerek élettanilag összehangolt, periodikusan, kb. 24 óránként változó működését), ami depressziós tünetekhez vezethet. A kevesebb világosság és napfény a szerotonin nevű neurotranszmitter (kémiai ingerületátvivő anyag) csökkenését és a melatonin nevű hormon mennyiségének növekedését is okozhatja az agyban, mely szintén depressziót és az alvási szokások megváltozását okozza. A melatonin felelős az alvás-ébrenlét ciklus megfelelő működéséért.

Rizikófaktorok

A nők általában gyakrabban szenvednek szezonális hangulatzavarban, mint a férfiak, a férfiaknál azonban súlyosabb tüneteket észlelnek. Azok pedig, akik az Egyenlítőtől távolabb élnek, gyakrabban számolnak be téli depresszióról. Mivel a hangulatzavarok családi halmozódást mutatnak, azok hajlamosabbak a téli depresszióra, akik családjában van depressziós vagy bipoláris zavarban szenvedő személy. Azok esetében, akik klinikai depresszióban vagy bipoláris zavarban szenvednek, a tél beköszöntével a tünetek súlyosbodhatnak.

Prognózis

A szezonális hangulatzavar megfelelő kezeléssel jó prognózisú betegség.

Kezelés

• Fényterápia: a fényterápiát kezelőorvosa írhatja fel Önnek, sokszor már a depressziós tünetek megjelenése előtt, megelőzésképpen is. A fényterápia során a napsugarakhoz hasonló fényt alkalmaznak, mely bizonyítottan jótékony hatású a depresszió tüneteinek enyhítésére. A kezelés során a személy a speciális fényt kibocsájtó készülék előtt ül meghatározott ideig. A fényterápia rendszeres alkalmazása 3-4 hét elteltével számos pozitív eredménnyel jár.

• Gyógyszeres kezelés: a szezonális affektív zavarban az orvosok leginkább az antidepresszánsok alkalmazását javasolják.

• Pszichoterápia: a képzett pszichoterapeutával végzett közös munka során lehetőség nyílik a hangulati tünetek enyhítésére, a viselkedés megváltoztatására és a negatív gondolatok átstrukturálására is.

Tippek a megelőzéshez és a tünetek enyhítéséhez

• Aludjon eleget!

• Táplálkozzon egészségesen!

• Tartózkodjon minél többet a napon és a szabad levegőn!

• Sportoljon! Végezzen olyan mozgást, ami örömmel tölti el, lehetőleg friss levegőn! Fedezze fel azokat a dolgokat, amiket csak télen tud csinálni: síeljen, hógolyózzon, szánkózzon!

• Tegye otthonát világosabbá, fényesebbé!

• Tűzzön ki maga elé célokat, például, hogy heti háromszor edz vagy elolvas egy regényt!

• Tanuljon stresszkezelési technikákat! (Hallgasson például zenét!)

• Törjön ki a napi rutinból! Hordja másképpen a haját, vagy keressen fel egy régi barátot!

• Figyeljen a tüneteire! Állítson fel tervet arra az esetre, ha tünetei súlyosbodnának!

• Amennyiben gyógyszeres kezelést kap, tartsa be orvosa előírásait!

• Ne fogyasszon sem alkoholt, sem drogokat, hiszen ezek súlyosbíthatják a depressziót!

• Beszéljen az érzéseiről olyanoknak, akikben megbízik! Keresse a pozitív kisugárzású és gondoskodó emberek társaságát! Vegyen részt csoportfoglalkozásokon, csoportos rendezvényeken!

• Amennyiben tudja, hogy hajlamos a depresszióra, legyen az akár évszakhoz kötött hangulatzavar vagy sem, mindenképpen kérjen szaksegítséget, hogy megelőzze a tünetek megjelenését!

• Ha teheti, utazzon olyan helyre, ahol több a napsütés!

Hasznos linkek

PubMed Health

Mayo Clinic