Alapvető ösztöneink között az evés az egyik. Evés nélkül szervezetünk működése leállna. Érdemes odafigyelni arra, hogy milyen ételeket fogyasszunk.
Egyre több tudományos vizsgálat igazolja ugyanis azt, hogy egyáltalán nem mindegy a kedélyállapotunk szempontjából, hogy milyen ételeket fogyasztunk el a nap folyamán.
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen hangulatban telnek a napjaink. A talán sokak által kedvelt gyorséttermi ételek vonzóak lehetnek a szem és a száj számára is, a rossz hír azonban az, a vizsgálatokra támaszkodva, hogy azok határozottan negatív hatást gyakorolnak a hangulatra, sőt, olyan feltételezés is van, miszerint szerepük van a depresszió létrejöttében.
A Kelet-Finnországi Egyetem egyik szakembere, Anu Ruusunen a doktori értekezésében azzal foglalkozott, hogy van-e összefüggés a depresszió és a táplákozási szokások között. Azt találta, hogy a legfőképpen halat, baromfit, alacsony zsírtartalmú sajtot, zöldséget, bogyókat, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrenden élőknél sokkal kisebb százalékban voltak kimutathatók a depresszió tünetei, mint azoknál, akik rendszeresen „egészségtelennek” számító, azaz magas zsír- és cukortartalmú és feldolgozott ételeket, illetve különböző nassolnivalókat fogyasztottak.
A teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrenden élőknél sokkal kisebb százalékban voltak kimutathatók a depresszió tünetei, mint a gyorséttermi ételeket fogyasztóknál.
Anu Ruusunen vizsgálatának eredményei hasonlatosak egy másik kutatás eredményeihez, melyről cikk a Public Health Nutrition 2012. májusi számában jelent meg. Ez a korábbi cikk arra irányította rá a figyelmet, hogy 51%-kal magasabb arányban figyelhetőek meg depressziós tünetek azoknál, akik gyakran ettek gyorséttermi ételeket.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár ezek a kutatások összefüggésbe hozták a hangulat nemkívánatos irányban történő változását az egészségtelen ételek fogyasztásával, egyértelmű ok-okozati kapcsolat mégsem mutatható ki a kettő között. Fordított irányú összefüggésre is gondolhatunk természetesen, miszerint azok az emberek, akik eredetileg is nagyobb hajlamot mutatnak a depressziós tünetek megjelenésére, gyakrabban és szívesebben fogyasztanak egészségtelennek tartott gyorséttermi, magas zsír- és cukortartalmú és feldolgozott ételeket, mint azok a társaik, akik kedélyállapot tekintetében jól érzik magukat a bőrükben.
Ezen összefüggés tisztázásáról a cikk további részében olvasni nem lehet ugyan, arra viszont kitér, hogy határozottan feltételezhető az, hogy vannak olyan élelmiszerek, melyek a tapasztalatok alapján képesek pozitív hatást gyakorolni a hangulatunkra, így érdemes ezeket gyakran fogyasztani.
Arról, hogy a B-vitamin távol tartja a depressziót, számos tanulmány beszámolt már, érdemes tehát gabonaféléket és őrleményeikből készült ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, diót és egyéb olajos magvakat, vajat és olajat, húsokat és húskészítményeket, halat, tejet és tejtermékeket, illetve tojást fogyasztani. A D-vitamin egy másik fontos forrás, mely képes arra, hogy csökkentse a depresszió kialakulásának kockázatát. D-vitamint a szervezetünk saját készletéből alkotja meg, az ehhez szükséges „energiát” pedig a napsugarakból nyerjük. Folyamatos napsütés sajnálatos módon nem elérhető folyamatosan és mindenhol, illetve sokan naptejjel védik magukat a napsugarak ellen, és ezzel nemcsak a káros, de a hasznos napsugarak sem juthatnak be a bőrön át a szervezetünkbe, így érdemes a D-vitamint különböző étrendkiegészítők formájában bejuttatni a szervezetbe.
Szükségünk van magnéziumra is, mely közrejátszik az úgynevezett szerotonin termelésében, aminek jelenléte a jó kedvünkhöz nélkülözhetetlen. Magnéziumot nyerhetünk kesudió, mandula vagy mogyoró fogyasztásával.
Kedélyállapotunk javításában nagy szerepe van például az étcsokoládénak, amiben olyan anyagok találhatóak, melyek szintén előnyös hatással járnak a szervezetünk működésére nézve. A csokoládéban fenilalanin van, ami serkentő hatással bír az agy működésére, így hangulatunkon is sokat képes javítani.
Természetesen a vegyes táplálkozást javasolják a szakemberek, melynek segítségével fedezhető a szükséges vitamin-, ásványi anyag, nyomelem- és tápanyagszükséglet. Érdemes figyelni arra is, hogy az ételek milyen módon készülnek, a vitaminok nagy része, körülbelül 10-50%-a elbomolhat, és így már nem hasznosítható. A nyersen, esetleg párolt formában fogyasztott ételekből hasznosítható tehát a legtöbb szükséges vegyület.
