Az alábbi, 2008-ban írt cikk az iskolai mozgásszervi szűrési, megelőzési vizsgálataiba nyújt bevezetést egy olyan teljes körű reprezentációban, mely elősegíti a gyermekek vizsgálatát, védelmét és kezelési lehetőségeit.
Iskola-egészségügyi mozgásszervi szűrés
A szűrés korszerű módja:
Az iskola-egészségügyi szűrővizsgálat korszerű módja ma is a fizikális vizsgálat, de azt jól kell csinálni, hogy valós eredményt kapjunk. A különböző új és modern eszközös gerinc-vizsgálati eszközök (pl. az ultrahangos-számítógépes vizsgálat Budapesten és Szolnokon) nem szűrésre, hanem betegvizsgálatra, nyomonkövetésre, tudományos munkára valók. A gerinc alakját számítógéppel kirajzoló „gerinc-egér” egyszerű és ügyes, ez a beteg részére teszi láthatóvá gerincének a képét, nyomonkövetésre való (de nincsenek normálértékei megállapítva). Régi eszközös vizsgálat a Moiré-féle vizsgálat, ez meglehetősen bonyolult, bizonyára ezért nem terjedt el.
A szűrés célja:
Kiemelni azokat, akiknek ortopédiai szakvizsgálatra van szükségük, végső soron azoknak a megtalálása, akiknek gyógyítandó gerincbetegségük van:
– Scheuermann betegség (ez a leggyakoribb az iskoláskorban, Bellyei vizsgálatai szerint előfordulási gyakorisága 11 %)
– Idiopathiás scoliosis (2-3 %, más adatok szerint 1 %)
– Funkcionális scoliosis (ez lényegében tartáshiba, ill. átfedés van a Scheuermann-betegségben észlelhető kísérő scoliossal)
A mozgásszervi szűrővizsgálat menete az iskolaegészségügyi vizsgálat során a gyermek levetkőzik alsónadrágra, annak gumiját vízszintesre állítjuk.
A.) Egyenesen álló helyzetben:
Elölről:
– szegycsont alakja
– Patellák helyzete
Hátulról:
– fiziológiás görbületek
– nyaki lordosis
– háti kyphosis
– lumbalis lordosis
– törzs-kar háromszög
– lapockák szimmetriája és helyzete
– medence szimmetrikus állása
Oldalról:
– Matthias-teszt (a lapocka és a medence tartó izmainak erejét teszteli)
B.) A középvonalon történő lassú előrehajlás közben hátulról (Adams-teszt):
Háti gerinc és bordaívek szimmetriája és a lumbalis táj szimmetriája.
A szűrővizsgálat hibalehetőségei és következményei:
– helytelenül kivitelezett vizsgálat
– kellő gyakorlat hiánya
– a gyermeket nem tanítottuk meg egyenesen állni és pontosan a középvonalon, lassan előrehajolni
– zsírlerakódás okozta bőrredők
– végtaghossz-különbség okozta medence-aszimmetria (1,5 cmalatt nem kóros)
Hibásan pozitív esetek („schooliosis”): fölösleges betegségtudat.
Hibásan negatív esetek: figyelmetlen szűrés vagy a szűrés elmaradása esetén a kezelést igénylő scoliosis és Scheuermann betegség nem derül ki, ezért elmarad a kezelése.
(Nagyon gyakori az olyan enyhe Scheuermann-betegség és az olyan enyhe scoliosis, melyet nem is kell külön kezelni, elég részükre az általános tartásjavítás.)
Elsődleges megelőzés az iskolában:
Mit tehet az iskolai egészségügy a felnőttkori degeneratív gerincbetegség elsődleges megelőzéséért (=tartáshiba megelőzéséért és korrekciójáért)? Szorgalmaznia kell az alábbiakat:
– mindennapi testmozgás minden gyermeknek
– felmentési divat csökkentése
– tartásjavító torna helyes végzése minden gyermekkel a testnevelés órán, a gimnasztika részeként
– gerinc- és ízületvédelem betartása a testnevelésben (fittségmérés, erősítés)
– elméleti órákon 2-3 percben tartásjavító és egyúttal frissítő ülőtorna végzése
– biomechanikailag jó iskolabútorok (www.ogk.hu) beszerzésének szorgalmazása, ha ez nem megy, akkor legalább ékpárna alkalmazása (www.aranyharmas.hu)
– a helyes ülés megtanítása és szorgalmazása
– kisiskolások iskolatáskája a testsúly 10 %-át nem haladhatja meg
– „Porci Berci barátokat keres”- kisiskolások meseszerű oktatóprogramja a helyes ülésről, állásról, emelésről (www.zalaszam.hu/pb)
– úszástanítás és úszás szorgalmazása.
A tartáshibák iskolai testnevelésben történő korrekciójának és megelőzésének elmaradása esetén a következmények:
A tartáshiba rögzül, kóros funkciók rögzülnek, a gerinc mozgás-szegmentumaira statikus túlterhelés és dinamikus alulterhelés jut, korai discopathia alakul ki, majd ezt követi felnőttkorban a gerinc degeneratív betegsége.
Másodlagos megelőzés az iskolában:
Mit tehet az iskolaegészségügy a gerincbeteg gyermekek kezelésének segítéséért, ezzel a felnőttkori következmények (a gerinc degeneratív betegsége) másodlagos megelőzéséért?
– ellenőrizni, hogy a szakorvos javaslata (gyógytorna) megtörténik-e a valóságban: a gyermek megtanulta-e és végzi-e otthon a gyógytornáját
– ellenőrizni, hogy a gyermek részt vesz-e minél több mozgásban (testnevelés és sport)
– sportválasztásban segíteni (úszás jó technikával, váltott úszásnemekben [mell és hát], biciklizés egyenes derékkal, evezés szimmetrikus terheléssel)
– ha van gyógytestnevelés, oda is eljuttatni a gyermeket
– ha az iskola képes rá és nagy tanulólétszáma miatt megéri, gyógytornászt is foglalkoztathat a legújabb jogszabályok szerint – ez esetben lehetünk a legbiztosabbak, hogy a gerincbeteg gyermek valóban végzi a szükséges gyógytornáját
– pluszban még mindazt, ami az elsődleges megelőzést is szolgálta.
A gyermekkori gerincbetegségek helytelen kezelésének ismérvei és következményei:
– a gyermek nem jut el gyógytornászhoz;
– eljut ugyan a gyógytornászhoz, de nem végzi otthon naponta a megtanult gyógytornát;
– gyógytorna megtanulása és otthoni végzése helyett gyógytestnevelésre jár, és azt hiszik, ez azonos a gyógytornával, tehát azt is hiszik, hogy a szükséges kezelést megkapja;
– fölöslegesen felmentik testnevelésből;
– nem sportol, nem mozog eleget.
A kezelést igénylő, de a megfelelő kezelésben mégsem részesülő gyermekkori gerincbetegségek az általuk okozott statikai eltérések miatt a gerincen korai discopathiát és felnőttkorban a gerinc degeneratív betegségét eredményezik.