Mindenkinek, aki napi két óránál többet tölt ugyanabban a testhelyzetben, aki fájdalom nélkül nem tudja mozgatni a nyakát, akinek keresni kell éjszaka a legmegfelelőbb alváspózt, hogy ne elgémberedve ébredjen, aki egyszer is kiejtette már a száján, hogy „beállt a derekam”, „beszakad a hátam” és azoknak is, akik már tudják milyen érzés, amikor egy rossz mozdulat után képtelenek kiegyenesedni. Vagyis mindenkinek, aki szeretné még néhány évtizedig rendeltetésszerűen, fájdalom nélkül használni testének tartóoszlopát.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a helytelen testtartás nemcsak a gerincre, hanem az egész szervezetünkre kedvezőtlenül hat. A nem megfelelő tartás miatt a nyakon, a háton, a derékon húzódó izmok a fokozott igénybevétel miatt fáradnak, túlfeszülnek és kellemetlen érzésekkel bombáznak minket. A nyaki gerinc helytelen tartása akadályozza a vér szabad áramlását az agyba, ami okozhat gyakori fejfájást, fülzúgást, szédülést, gyengeségérzetet. A háti gerinc nem megfelelő tartása, a beesett mellkas, a tüdő összenyomása miatt légzésünk felületessé válik, mindez fáradékonysághoz, a fizikai állóképesség gyengüléséhez vezet. Az ágyéki gerinc rossz tartása miatt túlzott nyomás alakulhat ki a belső szerveinken, ami emésztési zavart eredményezhet. Helytelen és hosszantartó ülő helyzetben, az előbb vázoltak mellett az alsó végtagok (combok) hátsó felszínének nyomódása miatt keringési zavar, visszér alakulhat ki. Mindezek összessége rossz közérzethez, ezáltal a koncentráció valamint teljesítőképességünk nagyfokú romlásához vezethet.
Mi az a másodlagos prevenció?
A nyak-, váll-, hát- és derékfájdalom az egyik leggyakrabban előforduló kellemetlenség közé tartozik. Becslések szerint a lakosság 80-90%-át érinti, vagyis 10 emberből nyolcan vagy kilencen panaszkodnak életük során hátfájásra.
Helytelen testtartás – helyes testtartás
A gerincbántalmak többsége spontán vagy speciális kezelések hatására elmúlik, a hátterükben meghúzódó elváltozások jellegéből adódóan azonban a kiújulás lehetősége nagy százalékban fennáll. Ezért fontos a gerincproblémák kiújulásának megelőzése, a másodlagos prevenció.
A gerincbetegségek leggyakoribb oka
Az embert érő gerincbetegségek elsődleges okaként a két lábra emelkedést említjük. Ez természetesen igaz, de nem teljes mértékben fedi a valóságot, hiszen kellően rég álltunk két lábra ahhoz, hogy szervezetünk alkalmazkodjon ehhez a testhelyzethez. A probléma sokkal inkább abban rejlik, hogy testünket, gerincünket a mindennapjaink során nem megfelelően használjuk, helytelenül terheljük, illetve túlterheljük. Nagyon leegyszerűsítve az emberi testet nem arra “tervezték”, hogy egész nap statikus terhelésnek legyen kitéve, üljön és görnyedjen, sokkal inkább arra, hogy folyamatosan mozogjon.
A gerincbántalmak valódi okát nem kell sokáig keresnünk. Az iskolapad, az ülőmunka, illetve az ülő helyzetben számítógép vagy tévé előtt töltött szabadidő, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a pszichés túlfeszítettség és sok más körülmény már az egészen fiatalok gerincét is megviseli.
A gerinc helytelen-, illetve túlterhelése kezdetben a vázizmok működésében okoz zavart. A tartásért felelős izmainkat ilyenkor egyenlőtlen terhelés éri, ami az izomegyensúly felborulásához valamint az izomfunkció romlásához vezet. Egyes izmaink kórosan, görcsösen túlfeszülnek, más izmaink ellazulnak, elgyengülnek, helytelen tartás alakul ki.
Célzott kezelés hiányában mindez fájdalom, gyulladás forrásává válhat valamint a gerinc, és a végtag ízületek degenerativ elváltozásainak előidézője, komolyabb gerincbetegségek előjele lehet.
Hogyan előzzük meg a gerincproblémák kialakulását?
Fájdalom és egyéb tünet (zsibbadás, érzészavar) jelentkezésekor érdemes mihamarabb szakemberhez fordulni a tünetek hátterében meghúzódó elváltozások, a panaszt kiváltó ok tisztázása érdekében. Erre azért van szükség, mert nem mindegy, hogy az adott problémát hogyan kezeljük, a tünetek enyhítése, megszüntetése érdekében milyen terápiás tervet állítunk fel.
A tartásért felelős izmok ereje, rugalmassága, funkciója speciális gyakorlatokból összeállított gyógytornával helyreállítható, fejleszthető, fenntartható és tudatosítható. A degenerativ elváltozások kezelésénél a gyógytorna mellett sokszor orvosi beavatkozás és gyógyszerezés is szükséges.
A gerincbántalmak kezelésére, a gerinc funkcionális kapacitásának helyreállítására, a gerincproblémák kiújulásának a megelőzésére számos terápiás lehetőség áll rendelkezésünkre.
Ennek ellenére, gyógytornászként sokkal eredményesebbnek, célravezetőbbnek és kifejezetten szükségszerűnek tartjuk az egészséges, fájdalommentes gerincműködés megtartását, a gerincproblémák kialakulásának a megelőzését, az elsődleges prevenciót. Mivel a gerincbántalom népbetegség, szükséges az előregondolkodás, a tudatos gerincvédelem akkor is, amikor a gerinc fájdalom és tünetmentes.
A gerinc sérülésének megelőzése az ergonómiai szempontok betartása mellett, a kornak és az aktuális fizikális állapotnak megfelelő mozgásforma rendszeres gyakorlásával érhető el. Nem elegendő az ergonómiailag megfelelő otthoni és munkahelyi élettér kialakítása, elengedhetetlen az odafigyelés. Tudatos és aktív résztvevői kell legyünk gerincünk védelmének.
A mai kor embere nem minden esetben tudja elkerülni a gerinc számára megterhelő pozíciókat, a gerinc túlterhelését. Ha minden testhelyzetben, munkavégzés, otthoni feladatok, pihenés során valamint testedzés közben figyelünk a helyes testtartásra már sokat tettünk gerincünk védelme érdekében.
A körültekintően megválasztott fizikai aktivitás nemcsak a gerincre (és az azzal kapcsolatos problémákra) hanem az egész testre hat. A rendszeres mozgás növeli a testtudatosságot, erősebbé, rugalmasabbá teszi az izmokat, harmonikusabbá a mozgást, segít elsajátítani a helyes tartást. Kedvezően befolyásolja a pszichés egyensúlyt, önmagunk jobb elfogadását, növeli az önbizalmunkat, lelkierőnket, javítja a hangulatunkat, jó közérzetet biztosít. Hatékony ellenszere lehet az elhízásnak, hozzájárul a szexuális aktivitás megőrzéséhez. Testi és szellemi teljesítőképességünk megtartása, megfelelő életminőség fenntartása mellett számos betegség elkerülésére is jó esélyt ad. Erőteljesebb, hosszabb ideig tartó testedzés heti 2-3 alkalommal ajánlott. Bármennyire is jót tesz a fizikai aktivitás, a nem megfelelő, a gerincet és az ízületeket túlterhelő edzésformával árthatunk is.
Az edzéseken elsajátított gyakorlatok között sok olyan is van, amelyekre akár munka közben vagy otthon, reggel-este is érdemes pár percet szánni, mintegy emlékeztetve testünket a tanultakra. Ezek elsősorban nyújtó, lazító, légző, óvatos törzsmobilizáló, valamint a helyes tartást megéreztető, a gerincünket nem megerőltető gyakorlatok. Reggeli tornával célunk a gerinc és a vázizmok felkészítése az egész napos függőleges terhelésre, a munka közben végzett gyakorlatok a keringés javítására, a túlfeszült izmok nyújtására, a statikus terhelés megszakítására, stresszoldásra, ezáltal általános felfrissülésre szolgálnak.
A gerinc egészségének megóvása, megtartása sajnos napjainkban is inkább kívánság, mint valóság. A mai rohanó világban sokan úgy vélik, hogy szinte lehetetlen ennyi mindenre odafigyelni gerincünk védelme érdekében. Pedig tudatos életmódváltással, rossz szokásaink leépítésével, néhány szabály betartásával sokat tehetünk a gerincbántalmak kialakulásának megelőzésére. Higgyék el hosszútávon megtérül a befektetett energia!
