A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) összegezte a mindennapi testnevelés megvalósításának országos tapasztalatait, ezt az MTTOE hozzájárulásával itt közzétesszük, hogy az érdeklődők minél szélesebb köre megismerhesse.
Tisztelt Elnök Úr!
Felkérésére a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) a Bizottság 2012. október 9-i ülésére napirendre tűzött
Tájékoztató a mindennapos testnevelés bevezetésének tapasztalatairól, várható problémák és megoldások
témával kapcsolatos egyesületi véleményünkről a következőkben tájékoztatom.
A témakör további kezelésével kapcsolatban a jövőre vonatkozóan ajánlom a köznevelési törvény pontos idézését, miszerint a 27§(11) pontja kimondja, hogy” az iskola (……) megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelési óra keretében.”
Ebből fakadóan egyértelmű, hogy az iskoláknak olyan órarendet kell készíteni, amelyben az évfolyamokra bontott helyi tantervnek megfelelő tananyag öt testnevelési óra! keretében szerepel. A törvényt így lehet, és kell betartani, a félreértéseket pedig elkerülni, ezért javasoljuk, és kérjük a tanórai testnevelés terminus következetes használatát.
Országos egyesületünk tagszervezeteinek (1. sz. melléklet) véleményét, tapasztalatait és javaslatait a későbbiekben felsorolt kérdésekre adott válaszok összegzésével kísérlem meg bemutatni. A 35 tagszervezet véleményformálását azok jellege szerint két csoportba osztom:
- a tagszervezet vezetése a kérdésekre adott iskolai álláspontokat összegezte,
- nem összegezte, hanem az iskoláktól kapott véleményeket eredetiben továbbította számomra.
A válaszok alapján kijelenthetem, hogy a mindennapos tanórai testnevelés bevezetését pozitív társadalmi fogadtatás övezi, amit a következő kérdésekre adott válaszok jól tükröznek. Ugyanakkor elsősorban hiányos dologi feltételek miatt, a megvalósítással kapcsolatban felmerülő kétkedések jogosak.
Kérdések és válaszok:
1. Az iskolavezetés, a tantestület és a testnevelő tanárok milyen mértékben ismerik a törvény vonatkozó részeit?
Ismerik a törvényt és annak vonatkozó részeit is. Legtöbb iskolában nevelési értekezleten, igazgatói eligazításon kaptak a tanárok tájékoztatást. A megvalósítással kapcsolatban további iránymutatást igényelnek a testnevelő tanárok.
2. A törvény által meghatározott heti öt (5) testnevelés óra hogyan helyezkedik el a tanulók napirendjében, illetve az órarendben?
Többségi törekvés, hogy délelőtt a közismereti tanórák közé építsék be az öt testnevelési órát. Ha erre nincs lehetőség(?) a délutáni foglalkozások keretében tartják meg a „maradék” 1, vagy 2 órát. Kérdés, hogy ekkor is az órarendben vannak-e elhelyezve ezek a testnevelési órák, vagy valamilyen sportköri foglalkozást gazdagítanak.
A törvény öt testnevelési órát ír elő!
3. Alkalmaznak-e összevont testnevelési órákat az iskolákban?
Elsősorban az úszásoktatás keretében, mivel az uszodák többsége távol van az iskoláktól, ami utiköltséget (busz) is igényel.
Az atlétikai jellegű foglalkozások sportpályán történő megtartása is előnyös a „dupla” összevont tanórák keretében, amelyek a lehetőségtől függően gyakoriak. Az időkeret az óraszám, az óraütközések és a hiányos létesítmény feltételek esetenként kényszerű osztályösszevonásokat is igényelnek.
4. Jellemző-e, hogy a rendszeresen, versenyszerűen sportoló
tanulók felmentést kérnek az órarendbe iktatott testnevelés órákról?
Nem jellemző az ilyen kérések iskoláktól függően változó, de elenyésző létszámban vannak. Ezeket a kéréseket a délelőtti órarendben a közismereti órák közé – helyesen!! elhelyezett testnevelési órák esetében nem ajánlott engedélyezni, mert így a kérő „sportoló tanulónak” lyukas órája lesz, ami számos problémát vet fel. Ezt a lehetőséget nem kellett volna törvénybe iktatni, mivel ezt törvényi szabályozás nélkül a testnevelő tanárok korábban is megoldották. Ajánlom, hogy mindenki vegyen részt a kötelező testnevelési órákon.
5. Az általad ismert iskolákban a testnevelési órákat milyen
százalékban(%) oktatják testnevelő tanárok TF végzettségűek, tanárképző főiskolákon végzettek, illetve a testnevelés műveltségterületre képzett tanítók?
A testnevelést oktató szakképzett pedagógusok aránya a felső tagozatban közel 100%-os, az alsó tagozatban, a szükségtől függően néhány százalékban „betanítanak” diplomás testnevelők, a többséget azonban a műveltségterületre képzett szaktanítók képzik, míg a testnevelést a szakmai képzettség nélkül oktató tanítók aránya kb. 2-4%-os.
Javasolt a testnevelés műveltségterületre képzett tanítók számának növelése.
6. Az órák megtartására milyen mértékben állnak rendelkezésre fedett létesítmények és milyen azoknak az állaga? (csarnok, terem, osztályterem, stb.)?
Közismert, hogy a közoktatásban 350-400 iskolai tornaterem hiányzik, a meglévők többségének az állaga pedig „lepusztult”, felújítást igényel.
A mindennapos tanórai testnevelés bevezetését ellenzőknek, kételkedőknek ez a legfontosabb ellenérve.
Az infrastrukturális (terem) feltételek iskolánként változóak, és a testnevelési órák számának az évről-évre történő növekedésével a hiányuk a szakmai munka rovására mehet.
Pontos hiányfelmérés és az országos teremépítési szakmai programbizottság azonnali létrehozása szükséges. Ez kormányhatározatot és a költségvetési pénzügyi források bővítését igényli.
7. Milyenek az iskolák szabadtéri létesítmény feltételei?
Iskolánként a szűk udvartól a szakszerűen kiépített és jól felszerelt szabadtéri pályákig változó. (atlétika, sportjátékok). A meglévő szabadtéri sportudvarok többsége felújításra szorul. Több iskolában van hely az udvaron, de a sportolási feltételek nincsenek kiépítve, ezért, ha van lehetőség a közelebb lévő sportpályákat, parkokat veszik igénybe a testnevelési óra megtartására.
Javasolt a hiányzó sportudvarok kialakítása , és a meglévők felújítása az iskolafenntartók költségvetésének a terhére. A megvalósítást elősegítheti a tanulók, a szülők, és a kapcsolódó intézmények, vállalatok közreműködése.
8. Hány uszoda áll rendelkezésre az iskolák vonzáskörzetében, és milyen azok iskolai kihasználtsága?
A meglévő kevés számú uszoda iskolai felhasználása a tulajdonosi, üzemeltetői jogtól, és szándéktól függően változó. Szerződések, megállapodások – többnyire térítésmentesen terszik lehetővé az iskolai úszásoktatást, az uszoda használatot. A tapasztalatok szerint ezek a lehetőségek a jövőben ügyes szervezéssel még kismértékben bővíthetők. A tanulók számára az uszoda használat a testnevelési óra keretében általában ingyenes, nem szednek belépőjegyet.
9. Milyenek az öltözködés(öltöző) és a tisztálkodás feltételei, lehetőségei?
Nagyon változó, de többnyire hiányos, szegényes esetenként szégyenletes. Ritka a tágas külön fiú- leány öltözőhöz kapcsolódó több zuhanyrózsás melegvizes öltöző. Nemcsak az óra utáni tisztálkodás, hanem a tanulók higiéniai nevelése szempontjából ennek a helyzetnek a megváltoztatása szükséges, ami nem olcsó feladat. Tisztálkodási lehetőségek hiányában (pl. wc-ben egy hideg vizes falicsap) az órarendben helyesen az elméleti órák közé beiktatott testnevelési órák után a tanulók beviszik az osztályterembe az izzadságszagot. Öltöző és vizesblokk program, sürgős elindítása szükséges.
10. Hogyan reagálnak a tantestületek a testnevelési óraszámának növekedésére, amikor néhány közismereti tantárgy óraszáma csökken?
Néhány szélsőségesen tagadó, elutasító vélemény kivételével támogatóan reagálnak, mert megértik, hogy a tanulók egészségének és egészséges életvitelének kialakítása szempontjából a rendszeres (mindennapos) testedzés alapvetően meghatározó.
11. Milyen érvekkel győzöd meg a nem testnevelés szakos kollégáidat a testnevelési óraszám emelésének a fontosságáról?
A többséget nem kell meggyőzni, mert értik a testnevelés és egészség, valamint a sportos életvitel közötti pozitív összefüggést.
Annak tudatosítása is szükséges, hogy az elméleti tananyag elsajátítását és a figyelem fenntartását friss, aktuális kondicionális állapot is elősegíti. Ezt támasztja alá egyik kollégánk válaszából kiragadott következő idézet: „ Egy falusi általános iskola testnevelő tanára vagyok. Tapasztalom, hogy azok a kollégák, akiknek testnevelés óra után van órájuk örülnek, mert a gyerekek nyugodtabbak, fegyelmezettebbek, jobban tudnak figyelni.” A szomatikus képzés mentális folyamatokra gyakorolt pozitív hatását tudományos kísérletek bizonyítják. A felhasznált érvek között találjuk a rendre, a fegyelmezett magatartásra, a szabályok betartására, az önmérsékletre, utalást a társak és ellenfelek megbecsülését, tiszteletét elősegítő a testnevelésben és sportban meglévő személyiségformáló nevelő hatások hangsúlyozását.
12. Milyen mértékben támogatja az iskolavezetés, az igazgató a mindennapos tanórai testnevelés megvalósulását?
A válaszok változó hangsúllyal, de egyértelmű pozitív támogató viszonyt tükröznek. Pl. teljes mértékben támogatja, elfogadja, végrehajtja. A véleményekben megfogalmazódik, hogy a kis létszámú kételkedő várhatóan rájön, megérti a hasznosságát. A testnevelők jó munkájával is szükséges bizonyítani ennek a döntésnek a tanulóifjúság nevelése, egészséges életvitelének kialakítása szempontjából a fontosságát.
A mindennapos tanórai testnevelés törvénybe iktatása óriási eredmény, megvalósítása pedig óriási felelősség. Ebben a feltételek megteremtésén túl a testnevelést oktatóknak kiemelt a felelőssége.
13. Hogyan viszonyulnak a szülők a mindennapos (heti öt óra!!!)tanórai testnevelés bevezetéséhez?
A szülők döntő többsége örömmel fogadta és támogatja a bevezetést. Akik bizonytalanok azokat a jó hangulatú órák, a tanulók véleménye és javuló egészsége, edzettségi állapotuk meg fogja győzni. A szülők együttműködésének a megnyerését a válaszadók többsége nagyon fontosnak tartja. Eddig a negatív szülői vélemények nem jellemzőek. Alakításuk a testnevelő tanárok nevelő munkájától, a tanulókkal kialakított kapcsolatuktól és óravezetésüktől is függ.
Javaslatok ajánlások
1. Álláspontunk szerint a köznevelés törvénybe foglalt mindennapos tanórai
testnevelés nemes céljainak megvalósulását csak a testnevelés oktatási rendszer elemeinek központi és szakszerű koordinálása eredményezheti. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a Bizottság kezdeményezze az Oktatási államtitkárság keretében egy 2-3 fős testnevelési és diáksport szakcsoport létrehozását, amely az iskolai testnevelés és diáksport rendszerének elemeit országos szinten koordinálja.
A rendszer elemei:
- Az időkeret (óraszám, tanórán kívüli sport)
- Az oktatás tartalma, módszerei (NAT, helyi tantervek)
- Az oktatók felkészültsége (tanár, szaktanító, tanító)
- Az ellenőrzés jellege, a szakfelügyelet gyakorisága
- Az oktatás hatás felmérésének módszerei, gyakorisága
- Az infrastrukturális feltételek színvonala, állapota
- Pénzügyi központi és helyi költségvetési háttér
- A támogató szakmai társadalmi szervezetek szerepe
(MDSZ, MTTOE, MOSZE)
Ennek az irányító koordinációs szakmai feladatnak a megvalósítása érdekében a csoport élére tapasztalt testnevelő tanár – iskolaigazgató megbízását javasoljuk.
2. Javasoljuk a közismerten szegényes infrastrukturális helyzet pontos felmérését, és a fejlesztési szakmai programbizottság (testnevelő, mérnök, közgazdász, stb.), azonnali létrehozását, és a fejlesztés megkezdését.
A jelenlegi létesítményhelyzet a mindennapos tanórai testnevelés sikeres megvalósítását kérdésessé teszi.
3. Az iskolai testnevelés és sport hatékony készségformálásának
bemutatása érdekében elődeinkre is hivatkozva javasoljuk a tanórai testnevelés és az iskolai házibajnokságokra épülő tanévvégi sportünnepélyek megtartásának újbóli elrendelését.
Az 1921. évi LIII. testnevelési törvény 1924. évi 9000. számú végrehajtási utasítása elrendeli: „Az iskolai év végén minden iskolában összefoglaló tornabemutatót és sportmérkőzést kell tartani, mely az iskolában végzett testedző munkájáról lehetőleg teljes képet adjon.
Ezt az összefoglaló bemutatót iskolai ünnep követheti, melyet lehetőleg valamely hazafias ünneppel hozzanak kapcsolatba.”
4. Javasoljuk az egységes iskolánként használatos tornafelszerelést (trikó, nadrág), elrendelését.
Az összeállítást a tagszervezetektől kapott írásbeli vélemények alapján készítettem.
Budapest, 2012. október 3.
Prof. Istvánfi Csaba
MTTOE elnök
