Az ún. biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális gyakorlatanyag rendszeres alkalmazása szükséges a testnevelésben a gimnasztika részeként minden tanuló részére.
Tehát minden évfolyamon olyan, a medence középállását és a testtartásért felelős izmok egyensúlyát (tehát a testtartásért felelős összes izomcsoport kellően erős és kellően nyújtható) a középpontba állító gyakorlatsor alkalmazása szükséges.
A rendszeres alkalmazás azt jelenti, hogy minden testnevelés órán a gimnasztika részeként meg kell éreztetni a helyes testtartást, majd testtájanként kell végighaladni a teljes mozgásanyagon: az 1. órán 1. testtáj testtartásért felelős izmainak erősítő és nyújtó gyakorlatait kell végezni; a következő órán a helyes testtartás megéreztetése után a 2. testtáj testtartásért felelős izmainak erősítő és nyújtó gyakorlatait kell végezni, és így tovább (10 testtájra tagolódik a testtartásért felelős összes izomcsoport erejét és nyújthatóságát fejlesztő gyakorlatanyag). Ezután újra az 1. testtáj gyakorlatai jönnek sorra, és így tovább a tanév végéig. Így érjük el, hogy minden testtartásért felelős izomcsoport erősítését és nyújtását hatékonyan végezzük. A hatékonyság másik fontos kritériuma, hogy precízen kell végezni a gyakorlatokat, vagyis a kiindulási és véghelyzeteket pontosan be kell tartani, máskülönben a gyakorlatok értelmetlenek vagy esetleg még károsak is lehetnek (nyújtani csak akkor lehet eredményesen, ha az izom eredési és tapadási helye közt az ízület nyújtott helyzetben van; a medence középhelyzetben történő stabilizálása nélkül végzett erőkifejtés az ágyéki gerincen káros nyíróerőket ébreszt). A gyakorlatok pontos végrehajtása a működő izmokra figyelve, nem pedig kívülről „diktált” ritmusra történjen. A mozgásanyag megtanítását a medence középhelyzetének megéreztetésével kell kezdeni álló, ülő, háton és hason fekvő testhelyzetben, és ha ez már jól megy, akkor lehet végigmenni a gyakorlatanyagon a fent írtak szerint.
A tartásjavító torna végzése közben a helyes légzéstechnikára is oda kell figyelni: erőkifejtés általában kilégzéskor (annak is a végén), nyújtás légzésszünetben történjen. Kilélegezni nyitott szájon át kell, így nincs préselő hatás a gerincen. A lábizmok erősítése is fontos a helyes testtartás szempontjából, ezért ezeket is tartalmaznia kell a gimnasztikának (ez néhány egyszerű gyakorlat, ún. talptorna). A helyesen végzett tartásjavítás „mellékhatásként” a gátizomzatot is megerősíti, ezáltal az inkontinencia megelőzését is szolgálja.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális gyakorlatanyag mindegyik korosztályban azonos. Különbségnek abban kell lennie, hogy a pedagógus milyen módon motiválja a tanulókat és milyen szóhasználattal tanítja meg nekik az egyes testhelyzeteket és izomérzéseket. Felsőbb évfolyamokon a tanulók önmaguk is értékelhetik a gyakorlatok pontos vagy hibás végzését, és korrigálhatják egymást is. A helyesen végzett tartásjavító gyakorlatok a feszes izmok nyúlása, a gyenge izmok működtetése közben kellemes izomérzéseket okoznak, s ezen izomérzések tudatos megélése a hatást is, valamint a testtudat fejlődését is elősegíti. A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelési tananyag egészében szükséges, tehát pl. az egyéb gimnasztikai gyakorlatok, fittségmérés, testépítés közben is.
Mindez része a Nemzeti Alaptantervnek (NAT) 2003 óta, a kerettanterveknek 2004 óta, de a 2012-ben megújult NAT-ban és a most hamarosan megjelenő új kerettantervben is szerepel. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 87. §. a szakmai ellenőrzés rendjének újraépítését is tartalmazza. Ez jelentős lökést adhat annak, hogy a jól végzett tartásjavításban minden tanuló részesülhessen.
