A teniszkönyök nem csak a sportolókat sújtja, gyakran előfordul fizikai munkát végző, illetve a feszítő izmaikat erősen igénybe vevő embereknél is.
A teniszkönyök az ízület külső oldalára lokalizálódó fájdalmas panaszok népies neve. Tulajdonképp az alkari feszítőizmoknak a könyök külső oldalán lévő tapadási régió-gyulladását jelenti. A nevével ellentétben nem csak teniszezőknél és nem csak teniszezés következtében alakulhat ki, hanem nehéz fizikai munkát, főleg csavaró mozdulatokat követően is.
A teniszkönyök nem csak a sportolók betegsége
Teniszkönyök kialakulása
Teniszkönyök jellemzően olyan esetekben alakul ki, amikor huzamosabb ideig szorítanunk kell, vagyis erősen használjuk az alkari feszítőizmainkat, megerőltetjük azokat. A kórképre jellemző, hogy sokszor nem emlékszünk nagy megerőltetésre, és ritkán előfordul, hogy valóban nem is történik ilyen. A tünetek ugyanis kialakulhatnak úgy is, hogy a szervezetben egy másik, akár a könyöktől nagyon távol lévő gyulladás következtében jelennek meg a fájdalmak. Egy góc jelenlétére mindig gondolnunk kell, ha nem emlékszünk nagyobb megterhelésre, vagy panaszaink hosszú hónapokon keresztül fennállnak. Ízületi panaszokat okozó gócok leggyakrabban fogászati, gégészeti, urológiai illetve nőgyógyászati területeken fordulnak elő.
Teniszkönyök tünetei
A betegek a könyök külső felszínén fokozatosan kialakuló fájdalomról számolnak be. A fájdalom kezdetben a csukló aktív mozgatásakor, tárgyak erős megfogásakor jelentkezik, később nyugalomban is érződik már. A fájdalom olyannyira erősödhet, hogy a beteg nem tud fogni, a megfogott, felemelt tárgyat nem tudja megtartani, vagy elejti. A fájdalom az alkar, csukló felé is sugározhat, alkar mozgatása is kiválthatja, a könyökízület külső oldalán a felkarcsont kiemelkedő csontos vége nyomásérzékeny lehet.
A teniszkönyök kezelése hosszabb időt vehet igénybe
Teniszkönyök kezelése
A teniszkönyök kezelése rövid ideje fennálló panaszok esetében a kiváltó okok kiiktatásából, pihentetésből, jegelésből, gyulladáscsökkentő gél, illetve gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fájdalomcsillapítók szedéséből áll.
Fontos az alkari izmok passzív nyújtása, azaz a stretching, esetleg jégmasszázs. Azonban, ha csak több hét után keressük fel az orvost, mindezek többnyire kevésnek bizonyulhatnak. Olyankor alkari brace felhelyezése segíthet csökkenteni a panaszokat.
Fizioterápiák közül a gyulladáscsökkentővel kombinált UH kezelés, illetve iontoforesis lehet hatékony. Az utóbbi időben többfelé hallani a lökéshullám terápiáról, melynek pozitív hatásáról számolnak be néhányan, de minden kétséget eloszlató utánvizsgálatok erről még nem állnak rendelkezésre. Jó hatással lehet még az ú.n. PRP kezelés.
Ha a konzervatív kezelés sem vezet eredményre, műtéti beavatkozást végzünk. Egyesek a könyöktáji izomhüvely (fascia) bemetszését, vagy a fájdalmas izomcsoport eredésének leválasztását javasolják. A műtét után tanácsos a végtag nyugalomba helyezése, a kar felkötésével, vagy egyéb külső rögzítővel, legalább a sebgyógyulásig. A gyógyulás a műtét után is elhúzódó, a betegek 2/3-nál vezet csak eredményre.
A kezelés nem rövid, pár hét alatt nem szokott rendbe jönni. Hosszabb ideje fennálló panaszok esetén a kezelés általában nagyobb türelmet igényel, sokszor elhúzódó, néha több hónapot is igénybe vehet. Több héten, illetve hónapon át tartó eredménytelen kezelés esetén mindig eszünkbe kell jutnia a már előbb említett gyulladásnak, gócnak. Ez főleg akkor valószínű, ha több ízületben is érzünk időnként fájdalmat, máshol is jelentkeznek gyulladásos tünetek, esetleg más egyéb tünetek is jelentkeznek, mint például végtagokon, arcon jelentkező bőrelváltozások, hajhullás.
