Hosszan tartó vállfájdalom esetén gyakran a befagyott váll szindróma áll a háttérben.A nem múló vállfájdalom hátterében sok esetben komolyabb probléma áll a megerőltetésnél vagy egy átmeneti húzódásnál. Tudjon meg többet a befagyott váll szindrómáról!
A befagyott váll szindróma gyakori betegség a reumatológiákon, bár előfordul, hogy félrediagnosztizálják, például húzódásként, ideggyulladásként értékelik. Olykor sajnos sok időbe telik, mire kiderül a valódi betegség.
Mi áll a befagyott váll szindróma hátterében?
A váll akkor „fagy be”, amikor a vállízületet körülvevő erős kötőszövet megvastagodik, merevvé és gyulladttá válik. Ilyenkor a kellemetlen érzés, fájdalom elkerülése érdekében egyre kevésbé merjük használni a vállunkat. Ezzel elindul egy ördögi kört, mivel minél kevésbé mozgatjuk a vállunkat, az annál inkább merevvé, kötötté válik.
Az esetek nagyobb részében semmilyen konkrét okot nem sikerül azonosítani a probléma hátterében, legfeljebb az előfordulási statisztikák jelzik, hogy bizonyos betegségeket (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy betegségek) kísérve gyakoribb. Többek között ízületi gyulladás, artrózis, váll-bursitis, discopathia, köszvény, felső-végtagi sérülés vagy akár műtét miatt is kímélhetjük a vállunkat. Néha a probléma hátterében akár autoimmun betegség is állhat.
Hogyan ismerhetjük fel a befagyott váll szindrómát?
A befagyott váll szindróma legtipikusabb tünete, hogy reggelente, az éjszakai mozdulatlanság után nagyon nehéz és fájdalmas a karunkat megmozdítani, ami a reggeli öltözködés és tisztálkodás során is nehézséget okozhat számunkra. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy reggelre egyáltalán nem tudjuk megmozdítani a karunkat. A betegséget leggyakrabban 40-55 év közötti nők tapasztalják.
Hogyan alakul ki a betegség?
- Az első szakaszban, amely általában 3-4 hónapig tart, jellemző az erős fájdalom, majd lassan bemerevedik a váll, és minden mozdulat egyre fájdalmasabb lesz.
- A második fázisban, általában négy hónaptól egy évig terjedő időszakban, beáll a befagyott fázis, amikor az illető már egyáltalán nem szeretné mozgatni a vállát. A kezdeti erős fájdalom mérséklődik, de a mozgáskorlátozottság megmarad.
- A harmadik periódusban, amely 1, néha azonban 3 évig is eltarthat, megkezdődhet az „olvadás”. Mindehhez megfelelő diagnózis és kezelés szükséges.
Hogyan kezelhető a befagyott váll?
A diagnózis felállítása után az első és legfontosabb a fájdalom és gyulladás csillapítása. Ez történhet gyógyszerekkel. Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz. Három hónapig legalább heti 2-3 alkalommal tornázzunk a gyógytornász által meghatározott módon, és a teljes gyógyulás beállta után is ügyeljünk a rendszeres mozgásra. Szerencsére elmondható, hogy ez a betegség közel 100%-ban gyógyítható, és csak nagyon ritkán szükséges műtéti megoldás.
Hogyan segíthetünk magunkon?
Amennyiben a fájdalom enyhe, érdemes pihentetni a vállunkat. Erősebb fájdalom esetén válasszunk valamilyen recept nélkül kapható fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő krémet, gyógyszert. Ha a fájdalom ennek ellenére sem múlik, forduljunk reumatológus szakorvoshoz a probléma megoldása érdekében! A fájdalom enyhítése után kezdődhet a gyógytorna. A fájdalom határáig elvégzett, személyre szabott nyújtó gyakorlatokkal eredményesen növelhető a váll mozgásterjedelme. Mindenképp fokozatosan kezdjük el a gyakorlatokat, és ne feledkezzünk meg a bemelegítésről sem. A minden irányba történő lazító, nyújtó gyakorlatokkal, kislabda, gumikötél, bordásfal segítségével végzett egyszerű mozdulatsorokkal nagyon sokat tehetünk azért, hogy a vállízület és a környékén lévő kötőszövetek merevsége, fájdalmas érzékenysége enyhüljön. A gyakorlatsorokat tanácsos a megfelelő szakembertől megtanulni, és otthon is alkalmazni.
