Gyógyszerszedés – derékfájás: szokások és veszélyek

A gerincbetegségekhez társuló fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, ami a beteget az orvoshoz viszi, ami mellett azonban egyre jobban terjed az öngyógyítás és az öngyógyszerelés.

Az öngyógyítás, öngyógyszerelés jelensége a nem receptköteles gyógyszerek egyre nagyobb terjedésének köszönhető, amely amennyire népszerű – hisz a betegeknek nem kell órákat tölteni a háziorvosi, vagy egyéb szakorvosi rendelőkben – annyira veszélyes is lehet a helytelen alkalmazás esetén.  Írásunkkal az utóbbira szeretnénk felhívni a figyelmet, részben saját gerincgyógyászati szakrendelői tapasztalatunk, részben a szakirodalmi hivatkozások és tanulmányok adatai alapján.

A pácienseknek ma már beláthatatlan (sokszor átláthatatlan) lehetőségük van arra, hogy önmaguk válasszák ki, milyen módon kívánják fájdalmukat csillapítani: gyógyszerekkel, gyógyhatású termékekkel, gyógyteákkal, különböző fizioterápiás módszerekkel, alternatív és keleti gyógymódokkal, jógával, pszichoterápiával, meditációval stb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a gyógyszerek több mint felének felírása és forgalmazása nem megfelelő, és a betegeknek kb. a fele helytelenül alkalmazza a vény nélkül kapható gyógyszereket, ezen belül a legnagyobb csoportot kitevő fájdalomcsillapítókat.

A nem előírásszerű gyógyszerelés viszont, egyrészt alááshatja a gyógyszer klinikai vizsgálatokban tapasztalt hatásosságát, másrészt így jelentősen nő a terápia sikertelenségének, a mellékhatásoknak és a nem kívánt eseményeknek az esélye.

A nemzetközi és magyarországi makro elemzés szerint a legkeresettebb 12 leggyakoribb vényköteles készítmény közül a fájdalomcsillapítók az előkelő negyedik helyet foglalják el, míg a vény nélküli gyógyszervásárlásnál a láz- és fájdalomcsillapítók az első helyen szerepelnek.

Az utóbbi években a vény köteles gyógyszerek vény nélküli státuszba sorolása szignifikáns növekedést mutat, melynek következtében az eladásokat- fogyott darabszámot – vizsgálva jelentős növekedés volt észlelhető a közép és kelet – európai országokban,- így Magyarországon is- ahol az emelkedés kimagasló – 15%-os – volt, mely elsősorban szintén a fájdalomcsillapítók fogyasztásának tulajdonítható.

Így értelemszerűen növekvő tendenciát mutat az öngyógyítás, öngyógyszerelés mértéke is, amikor a páciensek saját maguk döntenek arról, hogy miként, milyen gyógyszerekkel kezeljék az önmaguk által felismert panaszokat, hisz az öngyógyítás egyik eszköze a nem receptköteles készítmények vásárlása és szedése, amely még inkább óvatosságra kell, hogy intsen bennünket.

A tényszerű bevezetőnk után a „vény nélküliség” számos probléma forrásából kiemelendő:

• Az „öngyógyszerelés” „öndiagnosztizálásra” is hajlamosít, mely sokszor hamis diagnosztizáláshoz vezet, esetleg késői hatékony terápiához.
• A vény nélküli készítményeknek igen széles a kommunikációs csatornája, Tv, újság, plakát, stb, azonban a reklámok néha vagy túlzóak, ill. a legtöbbjük nem ad pontos tájékoztatást a hatásokról, mellékhatásokról és gyógyszer interakciókról. A gyógyszerészek véleménye szerint a vény nélküli gyógyszereknél egyharmad részben érezhető a gyógyszer reklámok hatása.
• A páciensek nagy része azt a gyógyszert veszi be aktuálisan, amit éppen reklámoznak, vagy családtagja, szomszédja, esetleg barátja ajánlott.
• Mielőtt vény nélküli gyógyszert vásárolnak a Betegek, egy kérdőíves felmérés szerint csak 40%-a beszéli meg döntését szakemberrel.

A gerincbetegségek reprezentáns tünete a nyak,- hát és derékfájdalom, és az alsó vagy felső végtagi ideggyulladásból eredő idegi (neuropathias) fájdalom.

Nem szabad elfeledkeznünk, hogy az akut és krónikus  fájdalom szindróma kezelése eltérő, más terápiás megfontolást igényel, melyről részletesen írtunk honlapunkon A gerincbetegségek  kezelése című írásban.  Az akut fájdalomban előtérbe helyezendő a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, míg a krónikus fájdalomban, ahol a gerinc funkcionális kapacitásának a csökkenése, valamint a pszichoszociális problémák jelentős mértékben kombinálódnak a patológiai okokkal a fájdalom előidézésben, más terápiás megközelítést tesznek szükségessé.

A fájdalomcsillapítók legismertebb szegmensei, az általános (nem opioid) fájdalomcsillapítók, – az Acetylsalicylsav, Paracetamol és Metamisol (Algopyrin) – az opioid fájdalomcsillapítók (Tramadol-származékok) és a mozgásszervi panaszok, így a különböző kórokú gerinc rendellenességekben is a leginkább előszeretettel használt nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). A NSAID –ok világszerte a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, s kiemelendő hatásuk a fájdalom- láz – gyulladáscsökkentés. Magyarországon évente több mint tízmillió feletti doboz vényköteles és vény nélküli NSAID fogy, s a legnagyobb fogyasztó a 65 év feletti korosztály. Az életkor előrehaladtával a gerinc rendellenességekből adódó panaszok növekednek, és a 60 éven felüli Betegek által szedett gyógyszerek több mint 50%- a is NSAID. A nem szteroid gyulladáscsökkentők terápiás előnyeik mellett azonban nem szabad elhallgatnunk a kellemetlen és veszélyes mellékhatásokat sem, melyek közül csak a leglényegesebbeket emeljük ki, ugyanis a Betegtájékoztatókat a nagyobb terjedelem miatt sajnos a páciensek 70% – a nem olvassa el.

A nem szteroid gyulladás csökkentők leginkább figyelemre méltó kedvezőtlen mellékhatásai:

• Gyomor- nyombél nyálkahártya károsodása, melynek mértéke a felszínes kis kimaródásoktól (eróziók)  a súlyos fekélyig, akár életet veszélyeztető vérzésig perforációig ( átfúródás) terjedhet.( a krónikus NSAID szedők 15-30%-ban gyomorfekély és 30-50%-ban pedig gyomornyálkahártya kimaródások igazolhatók. )
• A nyelőcsőben, vékonybélben és vastagbélben is felléphetnek fekélyek, perforációk és vérzések.
• Szív-érrendszeri események
• Vízvisszatartó hatás miatt ödéma, vérnyomás emelkedés

Megjegyezzük, hogy vannak ún. hagyományos NSAID-ok, melyek biztonságosabbak szív – érrendszeri problémáknál és újabb specifikus ún. coxib tartalmú NSAID-ok, melyek bizonyos enzimgátlással fejtik ki hatásukat s így biztonságosabbak a gyomor-bélrendszeri kockázatokban. Ezért is mindenképpen javasoljuk a NSAID szedése előtt a kezelőorvos javaslatát.

Magas kockázati tényezők a NSAID szedése során a szövődmények kialakulása szempontjából! ! !

• Gyomor-bélrendszeri fekély a kórelőzményben.
• Nagy dózisú NSAID.
• Idősebb (65 év feletti) életkor.
• Kortikoszteroid szedés.
• Antikoaguláns (véralvadás gátló) kezelés.
• Egyidejűleg többféle NSAID szedés.
• Acetilszalicilsav és NSAID együttes szedése.
• Hypertónia, szívelégtelenség, koszorúér-betegség, agyérbetegség ( újabban és bizonyos készítményeknél)
• Cukorbetegség.

Gyomor-bél rendszeri kockázati tényezők megléte esetén ajánlatos a védelem savkiválasztást gátló, illetve lekötő készítményekkel.

Saját klinikai gyakorlatunkban észlelt hibás gyógyszerszedési szokások

• A gyógyszeres terápia két leglényegesebb és legkritikusabb dimenziói: a dózis és az idő ahol leginkább tetten érhetők az anomáliák.
• Gyakran tapasztaljuk az alul, vagy túl dozírozást, vagy a sztereotip napi 3×1 dózist, melyet elsősorban a vény nélküli készítmények szedésénél észlelünk.
• Indokolatlanul hosszú ideig, sokszor évekig is szedi a páciens ugyanazt a készítményt megszokásból, még ha hatástalan is.
• Számtalanszor találkozunk az azonos hatóanyagú NSAID generikumok veszélyes kombinációjával, pedig a fájdalomcsillapító hatás ilyenkor nem hatványozódik, de a mellékhatás profil igen.
• Ne felejtsük a beteget a már felírt nem szteroid gyulladáscsökkentőn, hisz krónikus fájdalomban- 3 hónapon túl- a cél a fájdalomcsillapítók elhagyása,(elsősorban a NSAID-k) hisz ilyen esetben hatástalanok, pszichoszociális problémák korrigálása, viselkedés terápia, mozgásterápia, valamint életvezetési tanácsok az elsődlegesek.
• A betegek tájékozottsága terén súlyos fogyatékosságokat tapasztaltunk az egyéb betegségekre szedett többféle gyógyszer egyidejű használata esetén, nem gondolva az interakció lehetőségére, a nem szteroidok és a szájon át szedett antidiabetikumok, anticoagulánsok, antihypertensiv (vérnyomáscsökkentő) szerek és diureticumok (vízhajtók) között.
• Amennyiben a páciens számára a készítmény nem hatásos, váltani kell, hisz sokszor a megfelelő gyógyszer kiválasztása empirikus (tapasztalaton alapuló). Eltérő az egyének terápiás reakciója, mint ahogyan egyéni a mellékhatás tolerancia is.
• A nem szteroid szedőknek csak 46%-a keresi fel a kezelőorvosát a mellékhatás jelentkezésekor a fennmaradó % vagy nem tesz semmit, vagy csak akkor jelentkezik szakembernél, ha a tünetek súlyosak.

Javaslataink, tanácsaink:

• Első akut derék- vagy nyaki fájdalmas epizód jelentkezésekor, a fenti okok miatt a gyógyszerválasztást mindenképpen beszélje meg kezelőorvosával.
• Ismétlődő akut történések esetén a már korábban hatásos készítmény szedése tanácsos.
• A gyógyszer javaslat előtt feltétlenül tájékoztassa orvosát vagy gyógyszerészét az ismertetett kockázati tényezőkről.
• Enyhe vagy közepes fájdalomban először az általános fájdalom- csillapítókból (paracetamol, acetaminophen) próbálkozzon az enyhébb és kevésbé veszélyes mellékhatások miatt.
• Közepes – erős fájdalomban javasolt a NSAID.
• Lehetőség szerint kerüljük a folyamatos NSAID szedést derékfájdalomban.
• Veszélyeztetett csoportban csak nagyon körültekintően kezdeményezzünk NSAID-t
• Krónikus derék-nyak és idegi fájdalomban (neuropatia) nem ideális választás a NSAID, nem javasoljuk, ennek kezelése komplex ellátást igényel.
• Oszteoporotikus fájdalomban a gyenge opiodok jönnek szóba az idős populáció lévén emelkedő dózisban.
• Szájon keresztül egyszerre nem javasolt több féle NSAID szedése, de más hatóanyagú készítménnyel pl: általános fájdalomcsillapítókkal kombinálhatók.
• Ha bármilyen mellékhatást, szokatlan tünetet észlel azonnal konzultáljon kezelőorvosával.

Bízunk benne, hogy e rövid tájékoztatónkkal is hozzájárulunk olvasóink biztonságosabb gyógyszerszedési szokásaihoz, csökkentve a sokszor alattomosan jelentkező veszélyes állapotokat.