A gerincbeteg egyén a betegség természetéből adódóan állandó gondozást, követést, odafigyelést igényel a hatásos prevenció érdekében, akár volt gerincműtéte már életében, akár nem.
A gondozás tágabb értelemben a gerincbetegségek esetében a komplex orvosi tevékenység széles horizontját átíveli, a diagnosztikától a rehabilitáció befejezéséig, szűkebb értelemben pedig a szekunder (a már kialakult betegség progressziójának megakadályozását) és a tercier (rokkantság megelőzését) prevenciót jelenti, amely lehet akár végtelen folyamat.
A gondozási tevékenység a rehabilitációtól nem választható el ,vonatkozik ez mind a primér betegségben szenvedőkre – legyen az deformitás, gyulladásos, daganatos vagy degeneratív kórképek -, vagy műtéten átesett Páciensekre egyaránt. A műtétes Betegek esetében a gondozási stratégiát befolyásolja a műtét típusa és műtét után eltelt időszak hossza attól függően, hogy a közvetlen, korai vagy késői posztoperatív időszakról van szó.
Minimális beavatkozással járó sebészeti procedúrák után az esetek többségében nincs szükség programozott rehabilitációra a megfelelő életmódbeli tanácsok, és ergonómiai gyakorlatok megtanulásán kívül.
Egy-két-többszintes, stabilizációs-fúziós-dekompressziós műtétek után viszont célszerű a programozott és prolongált rehabilitációs gondozás. (Daganat miatt operált Betegek speciális onkológiai ellátást igényelnek.)
A közvetlen posztoperatív időszakban az esetleges szövődmények (trombózis, embólia, sebgyógyulás stb.) megelőzése és minél előbbi ellátása az elsődleges feladat, valamint az optimális függetlenség visszanyeréséhez szükséges mindennapi aktivitás elérése.
A korai rehabilitációs periódusokban (a műtét utáni 4-5 naptól-6. hétig) ideális esetben otthonra előírt programsorozattal a fő feladat a gerinc funkciójának a stabilitásnak és mobilitásnak helyreállítása.
A késői rehabilitációs időszakban (a műtét utáni 6. héttől a 3. hónap) a cél a gerinc funkcionális kapacitásának (izomerő, állóképesség, mobilitás) növelése.
Az ezt követő hosszabb gondozási fázisban a már megtanult gyakorlatsorozatokra épített egyénre szabott kondicionáló fizikai tréningprogrammal segítjük vissza a Beteget a munkába, a mindennapi aktivitásba vagy a sporttevékenységbe.
Általános cél:
- Az életminőség javítása
- Az önellátási funkció maximalizálása
- A munkaképesség és a mindennapi aktivitás optimális szintre emelése
- A társadalmi beilleszkedés javítása
- A táppénzes idő csökkentése
A gondozási folyamat lehet:
1. Rutinszerű gondozási protokoll (a műtéti beavatkozás után)
A műtétes Betegek esetében előre tervezett programozott időben történő kontrollokkal, amelyet a kezelő orvos végez gyógytornász bevonásával, és a műtét típusától függően képalkotói vizsgálatokkal kiegészítve.
A kontroll a műtétet követő 6. héten 3. hónap, 6. hónap, 1. év és 2. év után történik. A Beteg a tünetek és panaszok alakulásától függően kap útmutatást az otthon végezhető aktivitási programra, speciális egyénre szabott (gyógytornász állapotfelméréstől függően összeállított) gyakorlatsorozatokkal, vagy kórházi felvételre kerül ellátásra.
A kontrollok során ellenőrizendő:
- Ha történt implantátum beültetése, annak pozíciója.
- Az implantátum körüli remodelling (csontos átépülés), vagy esetleges kilazulás.
- A szomszédos szegmentum, vagy szegmentumok állapota.
- Álízület képződés.
- A gerinc funkcionális állapota és terhelhetősége.
- Reziduális, vagy új tünetek- és panaszok.
- Segédeszközigény.
Miért van szükség a programozott gondozásra?
- Időben értékelhető a szagittalis balance – imbalance (egyensúly) változása.
- A Páciensnek biztonságot ad a rendszeres kontaktus orvosával.
- Még a panaszok jelentkezése előtt esetleges implantátum inszufficiencia kiszűrhető.
- Megelőzhető számos esetben a „Failed Back Szindróma” („műtét után is panaszt okozó tünetegyüttes”).
- A Beteg nincs magára hagyva.
- Bizonyos műtétek után életmódbeli változásokra van szükség, amelyeket a kontroll során hangsúlyozni kell (fizikai kímélet, táplálkozás változtatása, diéta, rizikófaktorok – dohányzás mellőzése, testsúlycsökkentés stb.).
- Javaslat a munkába állás időpontjáról, vagy korábban végzett sporttevékenységekről.
(Természetesen az állapottól és tünetektől függően a Páciens soron kívül jelentkezhet.)
Fontos, hogy a Beteg aggodalmait elhárítsuk, csökkentsük, bizalmát elnyerjük, hogy számíthassunk együttműködésére, mert ez a sikeres sebészeti beavatkozás egyik alapfeltétele.
Fontos, hogy a Beteget gondozni, ellenőrizni kell hosszú éveken át, még panaszmentes állapotban is, hiszen számos tanulmány igazolja ennek pozitív hatását a Failed Back Szindróma megelőzésére.
Az egy éves gondozási algoritmust műtött Betegeknél az alábbiakban szemléltetjük:
Rövidítések jelentése: preop. műtét előtti időszak, po: posztoperatív (műtét utáni időszak), ex: emisszió (otthonra távozás), K: kontroll, FRT: fizikai rehabilitációs tréning program (egyéni).
2. Tudományos célú gondozás
Meghatározott betegbeválasztási és kizárási kritériumok alapján tervezett időpontban standard kérdőív rendszerrel és fizikális állapotfelméréssel monitorozzuk a Páciens állapotát , miközben adekvát konzervatív (nem műtéti) terápiában, vagy műtéti ellátásban részesül.
Az előre meghatározott kontroll időpontban képzett szakszemélyzet (team: orvos, gyógytornász, pszichológus, tudományos asszisztens) bevonásával követjük a Betegeket, amelyek során rögzítésre kerülnek: röntgen, MR, CT, fizikális státusz, a panaszok változása, a pszichológiai státusz és a gerincbetegséghez társuló életminőségi mutatók. Intézetünkben betegségtől és műtét típusától függően számos ilyen speciális gondozási folyamat van. A primér (nem operált) porckorong betegség tudományos célú 2 éves gondozási algoritmusa az alábbiakban látható.
A tudományos célú gondozás:
- Szoros kapcsolatot teremt a gondozási folyamat és tudományos tevékenység között.
- A Betegek biztonságban érzik magukat a rendszeres ellenőrzés során
- Különböző képzettségű szakemberek véleménye a követés során összeadódik
- A gerincbetegség dinamikája kontrollálható
- Az eredmények tükrében a jövő gerincbetegei számára optimalizálhatjuk a terápiás javaslatot.
