Az egészségügyi ellátás biztonságának kérdése az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül Magyarországon is. Ez azért fontos, mert a betegtájékoztatást is a betegbiztonság téma körébe sorolhatjuk.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) szerint is a betegtájékoztatás a betegbiztonsággal kapcsolatos tényezők fontos része.
Az Európai Unió megmutatta elkötelezettségét az ún. luxemburgi nyilatkozatban a betegbiztonság megvalósítása mellett:
„A magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog, melyet elismer és értékel az Európai Unió, annak intézményei, valamint Európa állampolgárai. Ennek megfelelően a betegek joggal várják el, minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások igénybevevőiként biztonságukat garantálják.
Az egészségügyi ellátás nagy kockázattal járó tevékenység, hiszen felesleges szenvedést, károsodást, akár halált is okozhat. Bár számos egészségügyi intézmény komoly erőfeszítéseket tett a betegbiztonság fokozása érdekében, az egészségügyi szektor jelentősen le van maradva a többi iparághoz képest a biztonságot szolgáló intézkedések alkalmazása terén.”
Az „informált beteg” köztudottan jobb helyzetben van a saját egészségének visszanyerését, megőrzését illetően.
A luxemburgi konferencia a nemzeti hatóságok számára ajánlja:
-
Gondoskodjanak arról, hogy a betegek teljes körűen és szabadon juthassanak hozzá személyes egészségügyi információkhoz, egyidejűleg biztosítsák az adatok pontosságát, és hogy a betegek teljes körűen tájékoztatva legyenek kezelésük módjáról. Az „informált beteg” köztudottan jobb helyzetben van a saját egészségének visszanyerését, megőrzését illetően.
Egy tizenöt évvel ezelőtt itthon végzett hasonló felmérés arra utalt, hogy orvosaink a rossz beteg utak és munkaszervezés miatt munkaidejük alig 25%-át töltik gyógyítással, a többi 75% kiváltható lenne olyan olcsóbb, de képzett és önfeláldozó munkaerővel is, mint a nővérek, egészségügyi szakszemélyzet stb.
Ez az a gondolat, amely úgy gondolom gazdaságilag is jobban megfelelne egy jól működő intézetnek. A betegtájékoztatás is egy olyan feladat, amelyet egy (ki) képzett, középvezető is el tud látni.
Mindez a betegek szempontjából is kellemesebb lenne, mert több időt, odafigyelést élvezhetnének például a műtét előtti krízis helyzetben is. Így nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban vethetik alá magukat a műtétnek.
A következőkben idézek a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) kézikönyvből, amely 2007.01.31.-én jelent meg. Ebből a hivatalos szövegből kiderül, hogy pontosan hogyan működik, illetve kellene működnie Magyarországon a betegtájékoztatásnak. Nagy örömmel állapítom meg, hogy intézetünkben minden az előírtaknak megfelelően működik, sőt még plusz „szolgáltatást” is kívánunk nyújtani a műtét előtti külön betegtájékoztatás megvalósításának tényével, amely révén a „standard” személyessé, a beteg gyógyulásáért tenni akaró személyiséggé, így a gyógyító orvos, szervezet partnerévé válik.
„A betegek, illetve törvényes képviselőik tájékoztatását és beleegyezését a szolgáltató által meghatározott folyamattal, dokumentált eljárással és képzett munkatársakkal érik el.”
BTA.2. standard magyarázata
Az ellátással kapcsolatos döntések meghozatalában való részvétel egyik módja a tájékozott beleegyezés megszerzése. A beleegyezéshez a betegnek tájékozottnak kell lennie a tervezett ellátással kapcsolatos minden olyan tényezőről, amely a tájékozott döntéshozatal feltétele. A tájékoztatás módja és nyelvezete érthető a betegek illetve törvényes képviselőik számára. A beleegyezési folyamatot a szolgáltató szabályozó dokumentumokban és dokumentált eljárásokban egyértelműen rögzíti. A vonatkozó jogszabályokat és szabályozókat beépítik az eljárásokba. A betegek, törvényes képviselőik tájékozottak arról, hogy mely vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz és kezelésekhez szükséges a beleegyezés, és azt hogyan adhatják meg (pl. szóban, beleegyezési formula aláírásával, vagy egyéb módon). A betegek, illetve törvényes képviselőik jogosultak a tervezett vizsgálatok, beavatkozások, kezelések elutasítására. Ebben az esetben a tájékoztatás, elutasítás, illetve megszakítás tényét, a betegek, illetve törvényes képviselőik írásos rendelkezését, a nyilatkozattétel jogosultságát, aláírását a betegdokumentációban írásban rögzíteni kell.
Vannak kijelölt munkatársak, akik képzettek és jogosultak a betegek tájékoztatására, a betegek beleegyezésének elnyerésére és annak dokumentálására.
BTA.2. standard felülvizsgálati szempontjai
1. A szolgáltatónak dokumentált eljárása van a betegek, illetve törvényes képviselőik tájékoztatására és beleegyezésének elnyerésére.
2. Vannak kijelölt munkatársak, akik képzettek az eljárások megvalósítására.
3. A betegek, illetve törvényes képviselőik az eljárásoknak megfelelően adják tájékozott beleegyezésüket.
4. A tájékoztatást világosan, érthetően és megfelelő módon nyújtják a betegnek, illetve törvényes képviselőjének.
5. Az ellátás elutasításról készült dokumentumok, a betegek, illetve hozzátartozóik írásos rendelkezései a betegdokumentációban megtalálhatóak.
6. A beteg helyett nyilatkozó törvényes képviselő személye azonosított, a törvényes képviselő nyilatkozattételi jogosultságának alapja írásban rögzített a fenti adatok az betegdokumentációban megtalálhatóak.”
