Szédülés a nyaki gerincből

Az egyéni életminőség színvonalát jelentősen befolyásolhatja, csökkentheti a szédülés. Gyakori panasz, melynek előfordulása időkorban nagyobb. A kiváltó struktúrák egyike a nyaki gerinc is lehet.

Az alábbi összefoglalóban a cervicogén, azaz a nyaki eredetű szédülés tüneteiről és fizioterápiás kezelési tervről olvashat.

A szédülés (vagy ahogy az angol szakirodalom hívja, syncope) előfordulási gyakorisága az irodalom szerint 25% körül van. A kórkép az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkező panasz. A betegség jelentős fizikai, szociális, individuális és emocionális hatással bír. A fizikai hatás egyensúlyzavart, bizonytalanságot és gyakori esést jelképez. Yaerdley és munkatársai megállapították, hogy a szédülés növeli a családtól való függést, a félelmet nyilvános szerepléstől, a munkából való kiesést, a szociális aktivitásoktól és az utazásoktól való félelmet és a depresszió kialakulásának esélyét is.

A szédülés fajtái

• „ájulásérzés” (presyncope)
• egyensúly megtartásának zavara (disequilibrium, poszturális imbalansz)
• forgó szédülés (vertigo)
• bizonytalanság, megingás, szédülés

A betegség különböző anatómiai struktúrákból eredhet. A szédülés hátterében állhat az idegrendszer betegsége vagy sérülése, mint például agyrázkódás, tumor, agyhártyagyulladás és egyéb kórképek. Szív-, keringésrendszeri problémák, mérgezések, anyagcserezavarok és hiányállapotok, mint például a diabetes, alacsony vércukorszint és hormonzavar tünete is lehet szédülés.

A vestibuláris vagyis egyensúlyi rendszer zavarából eredő egyik leggyakrabb kórkép a belső fül megbetegedésével járó Meniere betegség.  A rohamok általában féloldali fülzúgással, füldugulás-érzéssel, hallásromlással, heves forgó szédüléssel, és hányingerrel járnak és pár órán át tartanak. A benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV) is gyakran előforduló szédülést okozó egyensúlyi rendszert érintő betegség. A BPPV esetében a szédülést a fej helyzetének megváltoztatása váltja ki. Lefekvés, ágyban fordulás, felkelés, fej hátrahajtása a jellegzetes provokáló mozdulat.

Szédülést okozhat az vertebrobasilaris inszufficiencia (VBI). Az agyi artériás keringést részben a kétoldali belső feji verőér (arteria carotis interna) és a kétoldali gerinc menti verőér (arteria vertebralis) látja el. Az arteria vertebralis zavarával, sérülésével járó kórképek igen súlyos következményekkel járhatnak. Az arteria vertebralis kétoldalt a csigolyák csontos csatornáin keresztül fut, az elhelyezkedése miatt és az esetleges anatómiai sajátosságok miatt a provokációs tesztek csak óvatossággal végzendők. A nyaki gerincen alkalmazott manipulációs technikák előtt emiatt rendkívül fontos a részletes anamnézis, beteg vizsgálat és a képalkotó eljárások elemzése. Hazánkban manipulációt csak orvosi diplomával rendelkező személy végezhet.

Szédülést okozhat pszichés megbetegedés is, mint például a pánik betegség, agorafóbia, acrofóbia.

Taylor és munkatársai vizsgálatai kimutatták, hogy a nyaki gerincből érkező információnak a zavara szédüléshez vezethet.

A cervicogén vagyis a nyaki gerincből eredő szédülés tünetei

• bizonytalanság érzés, megingás
• epizódikus
• percekig vagy órákig tart
• nyak területén lévő fájdalom, nyaki gerinc  mozgása provokálja
• nyak fájdalom csökkenésével, nyaki gerinc kezelésével csökken
• asszociált tünetek gyengén jelentkeznek: elmosódott látás, hányinger
• a szédülés kezdete nyak területén lévő fájdalommal, nyaki gerinc sérüléssel, nyaki gerinc patológiával összefüggésbe hozható
• nyaki gerinc kezelésére javul

Mint minden szédülés, így a cervicogén szédülés diagnosztikája is orvosi feladat. A diagnózis felállítása előtt az egyéb típusú szédülések kizárása szükséges. Az egyensúlyi helyzet megtartásához több rendszer összehangolt működése szükséges. A fizioterápiás beteg vizsgálat során a nyaki gerinc fájdalmas mozgásán és mozgásbeszűkülésén kívül zavart találhatunk a nyaki gerinc ízületi helyzetérzékelésben, a szemmozgás feletti kontrollban és az poszturális stabilitás megtartásában.

Az idősebb korosztályban a szédülés mellett a csontritkulás is gyakrabban fordul elő, emiatt az egyensúlyzavar okozta esések súlyosabb sérülésekhez vezethetnek. Emiatt a fizioterápia az egyensúly fejlesztésén keresztül a sérülés, esés prevenció fontos eleme is. Szükség esetén a fizioterapeuta segédeszköz használatát is javasolhatja. Ez lehet bot, rollátor, járókeret és egyéb eszközök.  Az OEP gyógyászati segédeszközök támogatási listáját az alábbi címen megtekinthetik.

A terápia az elvégzett betegvizsgálat során kapott eredménytől függően individuálisan megválasztott nehézségi fokú gyakorlatokra épül. Az egyensúly fejlesztését instabil eszközök igénybevételével is végezhetjük.  Az ízületi helyzetérzékelést feedback segítségével tudjuk fejleszteni (pl.: laser pointer). A szemmozgások közül a szakkád, lassú követés és az optokinetikus rendszert vizsgálhatjuk a fizioterápiás állapotfelmérés során. Az alkalmazott módszert, testhelyzetet, intenzitást a vizsgálat szabja meg.

A cervicogén szédülés fizioterápiája komplex több rendszert magába foglaló kezelés. A terápiába bevonhatók egyéb diszciplínák, mint például ergoterápia is, ez azonban a kezelő orvos döntése. Emiatt fontos az interdiszciplináris szemléletmód és elengedhetetlen a kezelésben résztvevők közötti rendszeres és informatív kommunikáció.