A csípőfájdalom egyik gyakori előidézője a nagy tomportáji nyálkatömlő (burza) mechanikai eredetű gyulladásos fájdalma.
A felmérések szerint a krónikus derékfájós betegek mintegy egyharmada szenved a nagy tomportáji fájdalomtól is, és ez a rendellenesség gyakoribb a nők és a túlsúlyosak esetében.
A nyálkatömlők (burzák) olyan folyadékkal teli, zselés állagú zsákok, amelyek „kipárnázzák” a csontos képletek és a lágy szövetek, izmok és szalagok közötti teret, elsősorban a súrlódásnak kitett felszíneken. Szerepük, hogy csökkentsék a csont és az izomtapadás közötti súrlódási erőt. Testünkben a különböző ízületek környékén számos burza található. A csípőízületi burza a combcsont tetején lévő kiálló csontperem és az ehhez rögzülő erős izomzat között található.
A nagy tomportáji burza fájdalom
Jellegzetes tünete a csípő és comb hátsó-külső részén jelentkező kisugárzó fájdalom, illetve ha típusos, behatárolható nyomásérzékeny pont tapintható a nagy tomportáj feletti régióban, valamint ha oldalt fekve az érintett oldalon kifejezett érzékenység, fájdalom jelentkezik, mely az alvást zavarja. Jellemző, hogy a panaszok fokozódnak, ha ülés után fel kell állni, és hosszú gyaloglás, lépcsőzés után.
A nagy tomportáji burza fájdalomra hajlamosítanak:
- az azonos vagy ellenkező oldali csípőízületi kopás;
- az ágyéki gerinc kopásos elváltozásai;
- a krónikus mechanikai eredetű derékfájdalom;
- a szisztémás gyulladásos reumatológiai kórképek;
- az alsó végtagi hosszkülönbség;
- az ágyéki gerincműtétek utáni visszatérő panaszok;
- az alsó végtagi ideggyulladás;
- az elhízás, a túlsúly;
- a csípőprotézis utáni állapot;
- az alsó végtagi amputáció;
- a női nem;
- a 40-60 közötti életkor;
- bizonyos sporttevékenységek (futás, torna, labdarúgás stb.)
Összefüggés a derék- és tomporpanaszok között
Thessalonikiben az Ortopéd Klinika munkacsoportja (Fares Sayegh és munkatársai) ötéves utánkövetéses vizsgálatban 300 nőbeteg esetét elemezték, akiknek krónikus derék-, illetve a derékből a csípőtájra, combba vagy térd alá is sugárzó fájdalmuk volt. A panaszok átlagosan közel két hónapja fennálltak, a betegek átlagos életkora pedig 49,6 év volt.
A pácienseknél a gyöki érintettséghez társuló tüneteket – a lábemelési teszt pozitivitását, és az alsó végtag neurológiai rendellenességét – a vizsgálók nem észlelték. A megfigyelésben részt vett női pácienseknél viszont azt találták, hogy a nagy tomportáji burzafájdalomtól szenvednek elsősorban, amely kapcsolatba hozható a derékfájdalmukkal és a lumboischialgiával.
Az érintett egyének előzetesen hosszas, sikertelen konzervatív (nem műtétes) terápiában részesültek. A tanulmányból kizárták azokat, akiknek ismert csípőízületi kopásuk, egyéb sérüléses, vagy más csípőízületi rendellenességük volt. Mindegyik alanynak röntgen– és CT vizsgálattal igazolt gerincbetegsége volt, és a nagy tomportáji burzafájdalom-szindrómát a típusos panaszok és klinikai tesztek alapján diagnosztizálták.
A vizsgált betegeket véletlenszerű kiválasztással két csoportra osztották, akik közül az egyik csoport tagjai a nagy tomportáji burzába gyulladáscsökkentő (analgetikus-szteroidos) injekciót kaptak, míg a másik csoport tagjai nem kaptak injekciós kezelést. A két csoport eredményét fájdalomskálával és az életminőségre vonatkozó kérdőívrendszerrel követték több hónapon keresztül. A tanulmány végső eredménye az volt, hogy a burzainjekciós csoportban jelentősen csökkent a fájdalom és az életminőségi index is javult közép- és hosszú távon egyaránt, szemben a burzainjekciót nem kapó kontrollcsoporttal.
A prospektív tudományos elemzés célja volt jelezni, hogy a nagy tomportáji burzafájdalomnak és a derékfájdalomból eredő alsó végtagi lesugárzó fájdalomnak hasonló klinikai tünetei vannak, és hogy rámutasson a nagy tomportáji fájdalomszindróma diagnosztizálásának fontosságára azoknál a betegeknél, akik krónikus derékfájdalomban szenvednek.
A nagy tomportáji fájdalomszindróma kezelése elsősorban konzervatív terápiát igényel, vagyis jegelés, nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők szedése, célzott csípőtáji gyógytorna, a burza területére adott fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő injekciók alkalmazása, testsúlycsökkentés jöhet szóba. Ezek sikertelensége esetén műtéti megoldás is szükségessé válhat.
Legfontosabb következtetések
- A nagy tomportáji fájdalom gyakori rendellenesség, mely összefüggésbe hozható a derékfájdalommal, különösen nőknél és elhízottaknál.
- A nők nagyobb érintettsége kapcsolatba hozható a medence terhelési viszonyainak változásával terhesség-szülés során.
- A csípőtáji burza mechanikai eredetű gyulladása – mely az alsó végtagot derékfájdalom esetén érő megnövekedő terhelésből eredhet – a gerinc-rendellenességre jellemző tünetekkel is járhat, amire gondolni kell gerincbetegek vizsgálata során.
- A nagy tomportáji fájdalom-együttes kiújulhat, de a kezelés megismételhető.
A linkekre kattintva elolvashatja korábbi írásainkat is a krónikus derékfájdalomról, vagy az elhízás (obezitás) és a derékfájdalom kapcsolatáról!