Dr. Lazáry Áron PhD gerincsebész főorvos, egyetemi docens, az Országos Gerincgyógyászati Központ tudományos főigazgató-helyettese nyilatkozott a nlc.hu-nak a gerinc kopásos eredetű problémáiról, illetve a várandóssággal és a változókorral járó gerincet, csontokat érintő változásokról.
Noha a csontritkulás nagyobb arányban érinti a nőket, mint férfiakat, kifejezetten női gerincbetegségek nincsenek. A közhiedelmekkel ellentétben, meglepő módon a tapasztalat szerint a terhességtől sem romlanak tovább létező, vagy jönnek elő új gerincproblémák – mondta el az nlc-nek Dr. Lazáry Áron, gerincsebész főorvos.
Népbetegségnek számít
A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Gerincgyógyászati Tanszéki csoport vezetője rámutatott, hogy a gerinckopás a fejlett világ nagy részében – így Magyarországon is – népbetegségnek számít. A gerinckopásból fakadó derékfájás a nem fertőző betegségek közül világszerte a vezető oka a munkából való kiesésnek. A betegség elterjedtsége összefügg azzal is, hogy egyre tovább és azzal is, ahogy élünk. Magyarországon úgy tűnik, a gerinckopás bizonyos formái egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A gerincsebész szerint kollégáival azt tapasztalják, hogy növekszik azon huszonéveseknek a száma, akiket ágyéki gerinc területén kialakult kopás miatt kell megműteni. Ez a jelenség, mint számos más probléma, feltehetően életmódbeli tényezőkkel függ össze. Az elmúlt 5-10 évben egyébként megjelentek az okostelefonok intenzív használatával kapcsolatos egészségügyi problémák is.
A főorvos elmagyarázta, nem vesszük észre, de mobilozás közben automatikusan rossz tartást veszünk fel, hiszen lehajtott fejjel, felhúzott vállakkal görgetjük sokszor hosszú időn keresztül a készülék képernyőjét.
„Ez a kényszertartás megterheli a gerincünket és ha szervi betegséget nem is, idővel jelentős fájdalmat okozhat. Napjainkban egyértelműen egyre gyakoribb a munkaképes fiatalok körében a nyaki, felső végtagi fájdalom” – szögezte le. Dr. Lazáry Áron nyomatékosította, hogy a legrosszabb a gerincnek, ha hosszú időn keresztül, természetellenes pózban tartjuk magunkat, ezért nagyon fontos például, hogy ülőmunka végzése közben is félóránként, óránként átmozgassuk magunkat és hagyjuk az izmainkat „levegőhöz jutni”, azaz pihenni.
A terhességet nem, de a változókort megszenvedi a gerincünk
Az Országos Gerincgyógyászati Központ közfinanszírozott intézmény, mely a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának Gerincsebészeti és Rehabilitációs Osztályából alakult 1995-ben és 2005-óta működik teljesen önállóan. Ez Közép-Európában a legnagyobb gerinccentrum, ahol évente 2500-3000 gerincműtétet végeznek el. Körülbelül 80 százalékuk kopásos eredetű megbetegedés, míg a páciensek maradék 20 százalékánál a gerinc jelentős deformitását, azaz, gerincferdülést korrigálnak az orvosok, illetve daganatot távolítanak el és sérüléseket kezelnek – mondta el Dr. Lazáry Áron, aki egyben a központ igazgatóhelyettese.
A porckorongkopás a porckorong természetes öregedési folyamata, mely a 20-as életévek vége felé mindenkinél elkezdődik, de eltérő, kinél milyen tempóban halad. Ebben nagy szerepe van a genetikai adottságoknak és az életmódnak is. A folyamat lényege, hogy a porckorong elkezd kiszáradni, vizet veszít és így elveszíti rugalmasságát is. Az „elfajuló” porckorong a külső erőkkel szemben sérülékenyebbé válik, összenyomásra, hirtelen megnövekvő terhelésre a gyűrűk átszakadnak, a porckorongban lévő anyag hátrafelé vándorol és létrejön a porckorongsérv, vagy közkeletű elnevezésén: gerincsérv. Fontos tudni ugyanakkor, hogy, noha a központban a műtétek jelentős többségében kopás eredetű betegségek miatt műtik meg a betegeket, a porckorongsérv az esetek kevesebb mint 10 százalékában igényel műtéti kezelést. Enyhébb esetekben pihenéssel, gyógyszerekkel kezelhető.
Sokszor a betegség nem okoz panaszokat, de, ha mégis, tünete lehet a heves, éles fájdalom, mely a derékból a fartájék, a forgó felé, gyakran az alsó végtagba térdig, sőt bokáig sugárzik, illetve olykor végtagzsibbadással is társul. Ilyen panaszok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Az, hogy valóban van-e porckorongsérvünk, modern képalkotó vizsgálatokkal (MR) állapítható meg.
A terhesség és a gerincbetegségek
A gerincsebész beszélt arról is, hogy a terhesség kapcsán sokan tartanak attól, hogy a megnövekedő súly, illetve terhelés fokozza majd az kismama eredetileg is létező derékfájdalmát, vagy kialakít esetleg egy korábban nem létező gerincbetegséget.
Ezzel kapcsolatban leszögezte, „Azt látjuk, hogy a várandósság nem fokozza a gerincbetegségek kockázatát, sőt még azoknál is, akiknek korábban fájt a gerince, dereka, úgy tűnik, mintha a várandósság egyfajta védelmet jelentene. Nem tudjuk, hogy ennek pontosan mi az oka. Elképzelhető, hogy több tényező játszik benne szerepet, köztük pszichológiaiak is.” Kizárólag nőket érintő gerincbetegségek a főorvos szerint nincsenek, ugyanakkor a változókorra jellemző hormonháztartásbeli változások összefüggnek a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásával. Ebből kifolyólag nők esetén ez a betegség sokkal gyakoribb: A csontritkulásos eseteknél az érintettek körülbelül kétharmada-háromnegyede nő.
A legtöbb gerincbetegség ma már hatékonyan kezelhető
Az orvosláson belül a gerincsebészet egy nagyon dinamikusan fejlődő terület és ezért folyamatosan bővül azoknak a köre, akiknek műtéttel javítható az állapota. Az igazgatóhelyettes hozzátetette, „Ez nem jelenti azt, hogy minden beteg gyógyítható, de helyes indikációval a betegek nagyon nagy része ma már kezelhető. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal páciens esetén például a célunk a teljes munkaképesség helyreállítása még akkor is, ha adott esetben az illető a gerincbetegség okozta fájdalmak miatt már járni sem tudott.”
A műtéteknek egyébként nincsen egységes felső korhatára. Dr. Lazáry Áron szerint természetesen sokat számít, hogy milyen állapotban van a beavatkozásra váró beteg (hogy milyen társbetegségei vannak például), de a biológiai kor nem feltétlenül azonos a naptár szerinti életkorral. A gerinc esetén az a fő kérdés, hogy a betegség, illetve a panasz, amit okoz, műtettel, a racionális szövődményráta mellett gyógyítható-e, javítható-e az illető életminősége. Erre pedig a válasz rendszerint az, hogy helyes indikáció, a műtét megfelelő előkészítése és a pontos műtéti technikák mellett igen. Dr. Lazáry Áronnak például volt már 93 éves betege, aki probléma nélkül felépült a műtét után és olyan 40 éves páciense is, akinél komplikációk léptek fel.
