Az angolszász irodalomban használatos „failed back surgery syndrome”-nak nincs pontos magyarra fordítható megfelelője.
FBSS-ként, vagy „failed back syndrome”-ként (FBS) említjük azt a tünetegyüttest, amikor a betegnél a lumbalis gerincműtétet követően a műtét előtti panaszok és tünetek változatlan, vagy súlyosabb formában visszatérnek. Azaz a lumbalis gerincműtéttel nem sikerült a beteg panaszait enyhíteni. A műtét után azonnal, vagy hosszabb rövidebb idővel kialakuló gerinc-rendellenességről van szó, amikor a fájdalom és a tünetek forrása az operált gerinc szegmentum.
Műtéti típusok
Elsősorban a lumbalis gerinc degeneratív elváltozásai következtében végzett műtétekről van szó az ismertetett szindróma esetében. A sebészeti beavatkozást indikáló tüneteket és az azokat fenntartó morfológiai okok: a discus hernia, a szegmentalis instabilitás, a degenerativ deformítás, a degeneratív- vagy lytikus csigolyacsúszás, a gerinccsatorna szűkülete, esetleg az oszteoporotikus csigolyakompresszió (a kórképek műtéti indikációiról elsőként itt írtunk bővebben). A leggyakoribb műtéttípusok a discectomia, a csigolyaív levésése (recalibratio), az ideggyök felszabadítása (decompressio), fúziós vagy stabilizációs műtét, az összeroppant csigolya cementes feltöltése (kyphoplastica), vagy ezen műtétek kombinációja.
A szindróma okai
A jelenlegi irodalmi adatok szerint az ágyéki porckorongsérv műtétek után átlag 15%-ban alakul ki a FBSS, fúziós műtétek után pedig 49%-os az eredménytelenségi ráta. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek az adatok országonként és intézetenként nagy szórást mutatnak. Statisztikai felmérések igazolják, hogy a betegek 85 %-a javul az első műtét után, de a második után csak 50%-uk, s minden további beavatkozás során csökken a gyógyulások esélye. Az alábbiakban tüntetjük fel a kórképet leggyakrabban előidéző okokat.
Preoperatív okok
A legtöbb FBSS elkerülhető, ha precíz kivizsgálással, a gerinc eredetű tünettant utánzó kórképeket, polyneuropátiákat, érbetegségeket, sacroileitist, daganatokat és a csípőízületi problémákat kizárjuk. A pszichoszociális instabilitás feltárásának elmulasztása nem megfelelő betegkiválasztáshoz vezethet. A legnagyobb hiba, amit elkövetünk, ha nem adjuk meg – kivéve természetesen a sürgős műtéti indikációt jelentő eseteket – a konzervatív kezelés számára azt az időtartamot, ami elegendő a terápia eredményességéhez és a szükségtelen műtéti beavatkozás elkerüléséhez. A gerincet stabilizáló lokális és globális stabilizáló izmok gyengesége, dekondicionált volta sokszor az egyedüli oka a krónikus derékfájdalomnak, és megfelelő aktivitási programmal számos esetben a műtét elkerülhető, vagy prolongálható.
Intraoperatív okok
A műtét közben bekövetkező bármilyen technikai hiba, a szinttévesztés, nem megfelelő mértékű dekompresszió (idegfelszabadítás), a dura sérülése, bennhagyott porckorong-fragmentum, ideggyök-sérülés, a műtét után rövid időn belül visszatérő panaszok oka lehet.
Posztoperatív okok
A posztoperatív kudarcot előidézheti recidív discus hernia, évek múlva kialakuló szegmentális instabilitás (melyek nem könyvelhetők a műtét sikertelenségének), implantátum-probléma, hegesedés és igen kis százalékban spinális infekció mint műtéti szövődmény. Figyelembe kell vennünk FBSS kialakulását prognosztizáló rizikó tényezőket is melyek ismeretében csökkenthető lehet a FBSS előfordulási gyakorisága, s amelyekről az alábbiakban olvashat bővebben.
JóI ismertek a FBSS-re hajlamosító belgyógyászati megbetegedések is: diabetes mellitus, autóimmun kórképek, érbetegségek, hosszas szteroid kezelés stb. A prognosztizáló rizikó faktorok megléte – számuktól függően – sokszor százalékos pontossággal prognosztizálhatja az FBSS kialakulásának a valószínűségét. Intézetünk munkacsoportjai nagy hangsúlyt fordítanak a több dimenziós szűréssel a figyelmeztető rizikótényezők feltárására, ezzel is jelentősen csökkentve az esetleges sikertelen műtétek kockázatát. Az FBSS diagnózissal találkozó páciens képzeletében gyakran csak negatív asszociáció társul a betegséget illetően, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azokat az állapotokat, amelyek valójában nem FBSS-ek, de a kórképről szerzett hiányos ismeret, vagy tapasztalat alapján FBSS-ként vannak címkézve.
Tévesen FBSS-ként jelölt állapotok
- Gyakran egy sikeres, ill. a legkíméletesebb műtét és megfelelő rehabilitáció után is kifejlődhet az operált szegmentumban az instabilitás, majd másodlagos gerinccsatorna és forameni szűkület, amelyet nem tekintünk FBSS-nek, hisz a szegmentumban zajló természetes degeneratív patológiai folyamat következménye.
- Az sem tekinthető FBSS-nek, amikor az ideggyök felszabadítását (discectomia, dekompresszió) követően megindul az idegben a regeneráció (újdonképződés) amely esetenként a műtét után súlyosbodó fájdalommal jár, akár hónapokig vagy egy évig is tarthat, s nem kezelendő FBSS-ként.
- Az operált szegmentumban esetleg évek múlva kialakuló újabb sérvesedés nem jelentheti a korábbi műtét sikertelenségét.
- Nem tekintendő FBSS-nek az sem, ha más (nem az operált) szegmentumban fejlődik ki egy új porckorongsérv.
Az FBSS tünetei
A FBSS tünetegyüttese nagyon változatos lehet, mely függ az eredeti panasztól, a kóroktantól, a páciens általános állapotától, kondíciójától, pszichoszociális habitusától, és a műtét típusától. Lehet enyhe, vagy tompa a fájdalomtól, zsibbadástól, a derékban, vagy alsó végtagokban egészen az éles, szúró, döfésszerű intenzív fájdalomig a derék, vagy alsó végtagokban, súlyos mozgáskorlátozottságot okozva, amelyhez társulhat az alsó végtagok paresise, vagy legrosszabb esetben plegiája (bénulás) is. A szimptómák felléphetnek akutan, de legtöbbször krónikusak, amikor már metabolikus (biokémiai) változások detektálhatók a funkcionális MR vizsgálattal az agyban az újabb kutatások eredményeképpen. Az utóbbi esetben sokszor nincs is kimutatható spinalis, strukturális elváltozás a krónikus fájdalom hátterében.
A szindróma diagnózisa
A FBBS kivizsgálása gyakorlatilag ugyanazon elvek szerint történik, mint egyébként a gerincbetegségek diagnosztikája, s melyről olvashatnak az alábbi bejegyzésünkben: még nagyobb hangsúlyt fektetve a rizikóbecslésre, állapotfelmérésre, röntgen, MR vizsgálat (elsősorban kontrasztos MR javasolt a heg és kiújuló gerincsérv elkülönítésére) CT vizsgálat, myelo-CT, neurofiziológiai vizsgálatokra. Szükség esetén porckorong festés, CT vezérelt diagnosztikus gyöki és kis ízületi blokád is pontosíthatja a fájdalmat generáló gerinc képleteket.
Az FBSS kezelése
Ha újabb műtéttel megoldható az implantátum rendellenesség, vagy kiújult gerincsérv, esetleg instabilitás, vagy egyéb gyöki kompressziót okozó ágens a FBSS okozójaként a műtét kimenetele eredményes. Ha a hegesedés elsősorban a probléma forrása, az ismételt műtét sikere meglehetősen kérdéses. A krónikus fájdalomszindrómában valamennyi fizioterápiás vagy egyéb komplementer gyógyászati és pszichoterápiás kezeléssel, kondicionáló gyakorlatokkal lehet próbálkozni a páciens állapotának és életminőségének javításában. Részletes ismertetőket az alábbi rovatunkban találhat.
