A pajzsmirigy hormonális egyensúlya elengedhetetlen a csontok egészségének fenntartásához. A napjainkban egyre több embert érintő pajzsmirigy problémák nagy mértékben növelik a csontritkulás és a csonttörések kockázatát, valamint lassítják a csontritkulásból fakadó törések gyógyulását. Az egészséges csontozat megőrzése és a súlyos, sorozatos csonttörések megelőzése érdekében a pajzsmirigy gondokkal küzdőknek érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a csontritkulás megelőzésére, szűrésére és kezelésére.
A mozgásszervi betegségek hátterében gyakran találni valamilyen endokrinológia problémát, ezek közül is leggyakrabban pajzsmirigybetegséget. A pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) és a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) jelentős hatást gyakorolnak a csontok egészségére. A pajzsmirigy hormonok fontos szerepet játszanak a csontok anyagcseréjében, amelynek felborulása növeli a csontritkulás (oszteoporózis) kockázatát és ezen keresztül a csonttörések valószínűségét.
Kutatások kimutatták, hogy a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH), amely a pajzsmirigyhormonok kulcsfontosságú szabályozója szerepet játszik mind a csontképződésben, mind a felszívódásban. A pajzsmirigyhormonok jelentős hatást gyakorolnak a csontfejlődésre, a lineáris növekedésre, valamint a felnőtt csonttömeg és erő fenntartására. A klinikai gyakorlatban szoros összefüggéstfigyeltek meg a pajzsmirigyhormonok és a csontsűrűség között.
A csont számára a csontminőség és a törési rizikó szempontjából egy viszonylag állandó pajzsmirigyhormon szint az ideális. Fiziológiás mennyiségű pajzsmirigyhormon szükséges a normális kalcium és csontanyagcsere fenntartásához. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a pajzsmirigy normális működésének fenntartása a növekedés és serdülőkor során elengedhetetlen az optimális csonttömeg és erő csúcsának kialakításához a korai felnőttkorban. Ezzel szemben felnőtteknél a T3 katabolikus szerepet játszik a csontvesztés elősegítésével.
Nagyobb valószínűséggel törnek a csontjai, ha pajzsmirigyproblémáktól szenved
A pajzsmirigy-alulműködés és a pajzsmirigy-túlműködés igazoltan háromszorosára növeli a csonttörések kockázatát – különösen a csigolyák, a csípő és a csukló környékén –, emellett pedig lassítja a csonttörések gyógyulási idejét.
Pajzsmirigy hormonok hatása a gyerekkori csontfejlődésre
A pajzsmirigyhormonok és a csontanyagcsere közötti kapcsolat jól dokumentálthypothyreosisban szenvedő gyermekeknél. Súlyos, kezeletlen hypothyreosisban a késleltetett csontvázfejlődés, a hibás endochondralis csontosodás, az alacsony termet és az epiphysealis dysgenesis (fejlődési zavar) jól ismert klinikai jellemzők, amelyek visszafordíthatók, különösen a korai és azonnali helyettesítő (szubtitúciós) terápia megkezdése esetén. A pajzsmirigyhormon kulcsfontosságú a porc növekedéséhez és differenciálódásához, és fokozza a növekedési hormonra adott választ.
Pajzsmirigy-túlműködés hatásai
A pajzsmirigy-túlműködés gyorsítja a csontanyagcserét, fokozott csontvesztéshez és csökkent csontásványianyag tartalomhoz vezet. A pajzsmirigy-túlműködés fokozhatja a kalcium kiürülését a szervezetből. Felnőtteknél a pajzsmirigy-túlműködés a csontsűrűség 10-20%-os csökkenéséhez vezet. A csontépülés fázisa 2/3-ra csökken, aminek következtében jelentős csontvesztés alakulhat ki már egy csontátépülési cikluson belül is. A pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő, menopauzán átesett nőknél háromszor nagyobb a csigolyatörés kockázata, mint a normális pajzsmirigy működéssel rendelkező társaiknál.
Pajzsmirigy-alulműködés hatásai
A pajzsmirigyhormonok hiánya vagy alacsony szintje esetén a csontépülés és a csontbontás folyamat egyaránt lassul. A pajzsmirigy-alulműködés lassítja a csont újraképződését, megnyújtja a csontátépülési ciklust: elhúzódik az ásványosodási fázis, melynek során a kalcium és más ásványi anyagok beépülnek a csontokba, ennek eredményeként romlik a csontok minősége és fokozódik a csonttörési kockázat. Az autoimmun eredetű pajzsmirigy-alulműködés fokozza a csontritkulás eredetű csípőtörések rizikóját.
Mivel a pajzsmirigy hormonok kulcsfontosságúak a csontok egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez gyerekeknél és serdülőknél a pajzsmirigy-alulműködése a csontok növekedésének elmaradásához és gyenge csontozat kialakulásához, fokozott töréskockázathoz vezethet.
Hashimoto-kór hatásai
A Hashimoto-kór egy olyan autoimmun eredetű pajzsmirigy-betegség, amelynél az immunrendszer megtámadja és pusztítani kezdi a pajzsmirigyet, ennek következtében pedig csökken a pajzsmirigy hormonok szintje és hosszú távon pajzsmirigy-alulműködés alakul ki. A Hashimoto-kór hazánkban a lakosság 7-8%-át érinti. A betegség a legenyhébb, fel nem ismert pajzsmirigy-alulműködéstől a legsúlyosabb formáig terjedhet. A csontokra gyakorolt hatásai a pajzsmirigy-alulműködéséhez hasonlóak.
Mit tehetünk csontjaink védelmében pajzsmirigyproblémák esetén?
Ha a tüneteink alapján pajzsmirigyproblémára gyanakszunk, végeztessünk laborvizsgálatot, melynek segítségével kimutatható, hogy pajzsmirigy-alulműködéstől vagy pajzsmirigy-túlműködéstől szenvedünk. A diagnózist követően keressünk fel belgyógyász-endokrinológus szakorvost, valamint vegyünk részt csontsűrűség-mérésen (DEXA), hogy megtudjuk, milyen hatást gyakorol a pajzsmirigy működési zavara csontjaink egészségére. Csontritkulás igazolódása esetén menjünk el oszteoporozis szakrendelésre, hiszen a pajzsmirigyproblémák következtében fellépő két-háromszoros fokozott csonttörési kockázat még a kezelés megkezdését követően is éveken át fennállhat. A pajzsmirigyproblémák kezelésével azonban hosszútávon eredményesen csökkenthetjük a csonttörések rizikóját és visszaállíthatjuk a normál gyógyulási időt.
Így előzheti meg a csontritkulást pajzsmirigy-problémák esetén
Tartsa fenn a megfelelő pajzsmirigy-hormon szintet!
Vegyen részt csontsűrűség-mérésen!
A pajzsmirigy rendellenességgel küzdők számára különösen fontos a csontsűrűség rendszeres ellenőrzése, ami segíthet a csontritkulás korai felismerésében és a szükséges kezelés beállításában. Ha pajzsmirigyproblémákkal vagy csontritkulással küzd vegyen részt DEXA-vizsgálaton csontjai állapotának ellenőrzése érdekében.
Táplálkozzon kiegyensúlyozottan!
Fogyasszon kalciumban gazdag ételeket, mint a sajt, a joghurt, a bab, a lencse, a zeller, a szardínia, a lazac, a mandula, valamint a tej. Ha ezek mellett szükséges, akkor szedjen kalcium tablettákat is csontjai védelme érdekében. Az ajánlott napi kalcium bevitel felnőtteknél napi 1000 – 1200mg a hölgyeknél, férfiaknál 1500 mg.
Gondoskodjon a szükséges D-vitamin bevitelről!
A csontok egészségének megőrzése érdekében ajánlott napi 2000 NE D-vitamin fogyasztása. Kalcium-kiegészítőkkel együtt történő alkalmazása felnőtteknél csökkenti a csonttörés kockázatát.
Végezzen súlyzós edzéseket!
Csontjai egészsége védelmében végezzen súlyzós edzéseket, lehetőleg heti 3-4x, alkalmanként fél órán keresztül, ezzel növelheti a csonttömegét, és csökkentheti a csonttörések kockázatát.
A cikk a Budai Egészségközpont endokrinológus és reumatológusszakorvosainak közreműködésével készült.
