A D-vitamin olyan örökzöld téma az oszteológiában, mint a gerincgyógyászatban a derékfájdalom. A D-vitamin, az emberi szervezet kritikus eleme, messzemenő hatással van az egészségre. Elengedhetetlen a teljes élettartam során: a prenatális szakasztól az élet végéig. De vajon, hogy érdemes pótolni, amikor szükséges? Naponta kis dózisban vagy egyszeri feltöltő dózisban? Amennyiben orvosi javaslatra és kontroll mellett az utóbbi megoldást választjuk, mire kell odafigyelnünk? Elárulja a csontritkulás kezelésének egyik elismert hazai szaktekintélye: dr. Ferenc Mária főorvos.
Hogyan mérjük a D-vitamin szintet?
A szérumban 25(OH)D3-vitamin szintet mérjük, ez a vegyület a D3-vitamin tartalmú gyógyszerek (Kolekalciferol) alapanyaga is, kivéve az aktív forma, ami a vesében alakul át enzimatikusan Calcitriollá, és amelynek adása elsősorban vesebetegeknek javasolt. A szérumban mérhető D3-vitamin normál tartománya 75-125 nmol/l (75nmol/l=30ng/ml), e felett a D3-vitamin pótlásnak nincs előnye.
Honnan tudhatjuk, hogy D-vitamin hiányunk van?
A D-vitamin-hiány klinikai tünetei 50 nmol/l alatt jelentkeznek. A hiány manifesztációja felnőttekben csontlágyulás (oszteomalácia), gyerekkorban angolkór (rachitisz). A D3-vitamin elégtelenség gyors anyagcseréjű csontvesztést, másodlagos mellékpajzsmirigy-túlműködést, izomgyengeséget eredményez, mely időseknél gyakran elesésekhez, törésekhez vezet. A hiány további tünetei a csont-izom-ízületi fájdalom, az enerváltság és a fáradékonyság is.
Milyen dózisban érdemes pótolni a D-vitamint?
A 2022-es magyarországi konszenzus konferencia ajánlása a D3- vitamin pótlásról a betegségek megelőzésében és kezelésében: cél a 60 000 NE / hó elérése, 3x 20 000 NE vagy 2x 30 000 NE, v. 2000 NE /napi v. 1x 50 000 NE/ havi dozírozással. A nagy dózisú ritkábban adott D3-vitamin pótlás ugyanolyan hatékony és biztonságos, mint a napi 2000 NE.
A toxikus dózis tartós 40 000 NE/nap, emelkedett kalciumszint a vérben (hypercalcaemia) tartós 10 000 NE/nap esetén lép fel, és a biztonságos tartós maximum dózis 4000 NE/nap.
A D-vitamin pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is megoldható telítő és fenntartó dozírozással. A telítő dózis heti 2x 30 000 NE négy héten át, vagy 1-2x 50 000 NE/hó. Ezt követően a téli hónapokban mindenkinek, egész évben azoknak, akik nem jutnak megfelelő napsugárzáshoz. A fenntartó dózis októbertől márciusig preventív céllal javasolt folyamatosan 2000 NE naponta. A csontritkulással (oszteoporózissal) kezelteknél normális 25 OH-D szint mellett is 1000 NE adandó naponta egész évben.
Milyen hatással van a D-vitamin hiány a csontokra?
Jól ismert a D3 -vitamin csontokra gyakorolt (szkeletális) hatása: elegendő D-vitamin hiányában a csont minősége károsodik, a csont törékenysége fokozódik. A csípőtáji törések több mint 90%-ánál D-vitamin hiányt észleltek. A tudomány középpontjában ma a D- vitamin számos extraszkeletális (csonton kívüli szövetek, sejtek, szervek, biológiai folyamatok) hatása áll, melyek a hormonális funkción túl, genomiális, gyulladáscsökkentő, anti-oxidáns és immunvédő funkcióval bírnak.
Milyen pozitív hatásai vannak a D-vitaminnak az emberi szervezetre?
Az extraszkeletális hatás számos immunológiai megbetegedés ellen véd, így a különböző fertőzések, COVID-19 citokin vihar kivédésében, valamint autoimmun kórképek kedvező irányú befolyásolásában is fontos szerepe van. Szülészet-nőgyógyászat vonatkozásában meddőség esetén gyakoribb a D-vitamin hiány, sűrűbben fordul elő habituális vetélés. A terhes nők 70%-a D- vitamin hiányos. Endokrin anyagcsere vonatkozásában az 1-es típusú diabétesszel szoros az összefüggés. Alacsony a D3-vitamin szint autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis) esetén, nő a pajzsmirigyrák kockázata is. Elégtelen D-vitamin ellátottság gyakori a krónikus vesebetegségben. Onkológiai betegségekben gátolja a karcinogenezist és áttétképződést, legmeggyőzőbb pozitív hatása a vastagbéldaganatok és végbéldaganatok (kolorektális karcinómák) esetén mutatkozik meg.
Mikor javasolt a nagy dózisú (30 000 NE vagy 50 000 NE) D3-vitamin adása?
A közelmúlt főbb tudományos tevékenysége a D3-vitamin extraszkeletális hatásának tanulmányozása mellett, a nagy dózisú D3-vitamin hatékonyságának, biztonságosságának vizsgálata a kockázat-haszon elemzésével. A téma iránti élénk érdeklődést bizonyítja az utóbbi években (2022-2025) megjelent publikációk, metaanalízisek egyre nagyobb száma a különböző D3-vitamin adagolási sémák összehasonlításáról, elemzéséről, indikációiról. A magas dózisú D3-vitamin adásának javallata: a D-vitamin hiány kezelése – szérum 25(OH)D kevesebb mint 25 50nmol/l, – a D-vitamin hiány megelőzése nagy kockázatú betegeknél, a csontritkulás specifikus terápiájának kiegészítéseként D-vitamin hiányos vagy D-vitamin hiány kockázatának kitett pácienseknél.
Melyek a D-vitamin hiány kockázati tényezői?
Az általános népességben a D-vitamin hiány rizikófaktora a 65 év feletti kor, a 65-75, és e feletti életkorban csökken a bőrben a D-vitamin szintézise, valamint potenciálisan gyakoribb a felszívódási zavar tünetegyüttes jelentkezése az időseknél. D-hypovitaminózisban szenvedőknél nagyobb a fertőzések, vészhelyzetek és a krónikus betegségek akut súlyosbodásának kockázata. A fertőzések, szövődmény nélküli leküzdéséhez 75nmol/l feletti szérum 25(OH) koncentrációt kell elérni és fenntartani. Akut betegeknél, különösen D-vitamin hiányban szenvedőknél a szérum D3-vitamin szint gyors emelése életmentő, amelyet magas dózisú D3-vitamin adásával érünk el.
Milyen betegségek esetén javasolt a nagy dózisú D-vitamin pótlás alkalmazása?
Magas kockázatú betegcsoportok: csontritkulás (oszteoporózis), szisztémás kötőszöveti, autoimmun kórképek (reumatoid artritis, SLE, fibromyalgia stb.) krónikus szteroid kezelés, túlsúly (obezitás), felszívódási zavar, Crohn-betegség, fekély, lisztérzékenység (cöliákia), vastagbélgyulladás, tumorok, HIV-fertőzés, központi idegrendszeri megbetegedés, SM, epilepszia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, COVID-19 megbetegedés.
Milyen adagolásban javasolt a nagy dózisú D-vitamin-pótlást alkalmazni?
A fenti esetekben 4000NE/nap, vagy 30000NE/hét, vagyis 120000NE/hó 3 hónapon keresztül, vagy Takács és mts. ajánlása szerint 2x30000NE/hét 5 héten át, majd két hetente, vagy 1x2x 50000NE havonta a javasolt dózis. Súlyosabb COVID-19-ben 30000NE három napig, majd naponta 3000NE.
Milyen kockázatokkal és előnyökkel járhat a nagy dózisú D-vitamin alkalmazása?
Egyes tanulmányok beszámoltak bólus dózis adagolása esetén hyperkalcémia és hypercalciúria előfordulásáról, valamint vesekövességről.
A nagy dózisú D3-vitamin adagolás előnyei azonban a gyors hatás, a magas hatékonység a hypovitaminózis kezelésében, a gazdaságosság, a biztonságosság, valamint hogy a ritkább adagolás miatt jobb az érintettek terápia hűsége (adherencia), mint a kisebb adagok rendszeres szedése esetén.
Kik számára nem javasolt a D-vitamin magas dózisban való pótlása?
A nagy dózisú D3-vitamin adásának ellenjavallata: hyperkalcémiához és vagy hyperkalciúriához társuló betegségek, állapotok, kalcium nefrolitiázis, D-hypervitaminózis, súlyos vesekárosodás, szarkoidózis és 18 év alatti életkor.
Mire kell figyelni a nagy dózisú D-vitamin pótlás esetén?
Fontos az egyéni dozírozás, a szakorvosi beállítás, a szérum kalcium, foszfor, vizelet kalciumürítés monitorizálása.
A cikk Dr. Ferenc Mária, az Országos Gerincgyógyászati Központ és a Budai Egészségközpont reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvosa, osztályvezető főorvosa közreműködésével készült.
