Szinte mindenki tapasztalt már derékfájást, sokaknak a csípője vagy a térde fáj hosszú ideig, és számosan szenvednek sokszor visszatérő, hosszantartó fejfájástól is. Fájdalomspecialista közreműködésével járjuk körbe, milyen lehetőségek vannak a fájdalom csillapítására a különböző fájdalomtípusok esetén.
Mi a fájdalom? Messze nem élmény
A legjobb, ha a Nemzetközi Fájdalomkutató Szövetség (IASP) definícióját vesszük alapul a megfogalmazáshoz. Eszerint a fájdalom egy olyan kellemetlen, érzelmi és érzékszervi állapot, amely egy tényleges vagy potenciális szöveti károsodással hozható összefüggésbe. (Az eredeti definícióban ugyan élménynek nevezik, de hát ez messze nem élmény.)
Az akut fájdalom hirtelen kezdődik, nagyon fáj, észrevehető változás kísérheti, hisz piros, meleg, duzzadt, vagy pl. a gerinc esetében deformitás alakulhat ki és fontos, hogy idővel sokszor spontán is elmúlik. A krónikus fájdalom viszont 3 hónapon túl tartó fájdalomtípus. Akár önálló betegség is lehet, nem mindig az akut fájdalom kronicizálódása.
Milyen fájdalomtípusok különíthetők el egymástól?
Az akut fájdalom 2 héten belül sokszor terápia nélkül is meggyógyul, vagy legtöbbször a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők rövid időn belül segítenek. A krónikus fájdalom azonban egy összetett, bonyolult folyamat, amelynél sokszor az okokat sem tudjuk kideríteni.
Ha a patomechanizmust vesszük figyelembe, minden fájdalomtípus esetén más a terápiás megközelítés.
Nociceptív fájdalom akkor jelentkezik, ha a test szövetei megsérülnek, és ingerületbe jönnek a fájdalomérzékelő kis receptorok, normális testi válasz a szöveti sérülésre, mint például egy gerincsérv vagy egyéb gyulladás esetén.
A neuropátiás fájdalom az idegrendszert érintő megbetegedés, amely lehet centrális, de lehet perifériás is. Centrális, például egy sztrókos fájdalom, perifériás pl. a diabéteszes polyneuropathia, vagy egyéb betegséghez társulhat, de az alkoholistáknál is ez a típusú alsó végtagi fájdalom jellemző.
A nociplasztikus fájdalom, amikor nincs egyértelmű, kimutatható oka, előidéző ágense a fájdalomnak. Ez a bizonyos klasszikus és annyit emlegetett bio-pszicho-szociális fájdalom. Az egyes fájdalomérzetek keverten is előfordulhatnak. Lehet, hogy a fájdalom nociceptívként kezdődött, amit később felnagyítanak bizonyos környezeti tényezők, genetikai eltérések, a rossz alvásminőség, a depresszió, a szorongás, a rossz szociális helyzet, vagy épp a munkahelyi konfliktusok, vagyis pszichoszociális faktorok.
Hogyan kezelhetőek a különböző fájdalomtípusok?
A fájdalomtípusok kezelése nagyon sokrétű. Az egyik mód a farmakológiai, vagyis gyógyszeres kezelés, a másik a nem farmakológiai, vagyis a nem gyógyszeres terápia. A gyógyszeres kezelés elsősorban az akut fájdalomnál jön szóba, ahol minél előbb meg kell szüntetni a fájdalmat, csökkenteni a gyulladást.
Nociceptív fájdalomnál, azaz ha a ismerjük a fájdalom pontos hátterét, van kimutatható szöveti károsodás, akkor elsősorban a paracetamol, a non-szteroidok, és a metamizol jönnek számításba per os, intravénás, intramuszkuláris vagy infúziós készítmények formájában.
A neuropátiás fájdalomnál sokkal inkább az epilepszia elleni készítmények és az antidepresszánsok választandóak. Ezeken kívül alkalmazhatók olyan fájdalomcsillapítók, mint a topikális készítmények, a különböző nem szteroid tartalmú krémek, sprayk, tapaszok és a gyengébb vagy erősebb opioid származékok. Illetve hatékony megoldást jelent a különböző intervenciós technikák alkalmazása is. A gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiát általában fizioterápiás és különböző alternatív módszerekkel lehet kiegészíteni.
Krónikus fájdalom esetén elsősorban a nem farmakológiai kezeléseket részesítjük előnyben. Ezek a különféle fizioterápiás, gyógytorna, masszázs, elektroterápiás és alternatív terápiás módszerek. Ha nem segítenek, akkor természetesen gyógyszeresen avatkozunk be. A terápiarezisztens eseményeknél a krónikus fájdalomszindrómában fontos szerepe van a pszichoterápiának is.
A cikk szerzője a Budai Egészségközpont és az Országos Gerincgyógyászati Központ munkatársa.
