A térd egyike a legnagyobb terhelésnek kitett ízületeknek, így megbetegedései, például az artrózisa, kopása, nagy fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhatnak. Ha a folyamat lassítására és a panaszok enyhítésére irányuló konzervatív, vagy kisebb műtéti kezelés már nem vezet eredményre, protézis beültetése is szükségessé válhat.
A porckopás egyik oka a genetika, vagyis öröklött hajlam. Más esetekben az ok lehet fejlődési rendellenesség vagy az előrehaladott életkor, túlterhelés, ízületi és csontdeformitás, sérülések következménye vagy gyulladásos betegség. A túlterhelés gyakori oka az elhízás miatti súlytöbblet.
A porckárosodás tünetei
A térdízület kopásának következményei lassan alakulnak ki. A reggeli felkeléskor, vagy hosszabb ülés utáni felálláskor jelentkező fájdalom és merevség lehet az első jel. Korai stádiumban a mozgatás során a fájós testrész hamarosan „bemelegszik” és a panaszok megszűnnek, de előrehaladottabb esetben már pihenés közben is érződnek és nem is múlnak el. A térdartrózis jellegzetes tünete az ízületek deformitása, néha a duzzanata, merevsége, valamint a térd mozgástartományának csökkenése.
A porckopás megelőzése
Bizonyos életmódbeli körülmények betartásával a porckopás jó eséllyel lassítható. Kerülni kell az egyoldalú vagy túlzott terhelést és az elhízást, mivel a súlytöbblet többszörösére növeli a kockázatot. A helyes testtartás, az okosan, bemelegítés és nyújtás mellett végzett rendszeres mozgás, a megfelelő mozgásformák, az edzés is hozzájárul az ízületek védelméhez. Többfajta porcanyagcsere-javító étrendkiegészítő, ún. chondroprotektív szerek, illetve az ízületbe adott hyaluronsavas injekciók is rendelkezésre állnak a megelőzéshez.
A térdízületi porckopás konzervatív kezelése
A már kialakult porckopás visszafordíthatatlan, de a károsodás folyamata lassítható és meg is állítható. A konzervatív kezelés a porcfelszínt regeneráló gyógyszerekkel és a fizikoterápia különböző lehetőségeivel, gyógytornával, történik. Ezeknek a kezeléseknek a többsége a fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, valamint a további károsodás megelőzésére irányul.
Amennyiben a konzervatív kezelés sikertelen, akkor sebészeti megoldás következik, esetleg artroszkópos beavatkozás, mely során porcfelszínkezelést, shaverezést, a levált porcrészletek eltávolítását végezzük. Ha ez eredménytelen, illetve a porckopás nagymértékű előrehaladottsága esetén térdprotézis beültetése is szükségessé válhat.
A térdprotézis fajtái, műtéti lehetőségek
Az ízületi porckárosodás mértékének megfelelően választják ki az alkalmazott térdprotézist. A részleges, ún. szánkó protézist (Unicondylaris térdprotézist) a combcsont és a sípcsont elkopott ízületi felszínének pótlására használják, ha csak az ízület egyik oldala károsodott. Ha az ízület belső és külső fele egyaránt károsodott, akkor a teljes (duocondylaris) térdprotézist alkalmazzák, amely a teljes térdízületi felszínt, a teljes combcsonti és sípcsonti felszínt pótolja csontcementtel rögzített fém komponensekkel és műanyag csúszó betéttel, amely lehetővé teszi az ízület súrlódásmentes mozgását. A súlyos károsodás esetén alkalmazott totál térdprotézis (TEP, totál endoprotézis) a térd mindhárom ízületi felszínén helyettesíti a porcfelszínt. A lábszárcsonthoz és a combcsonthoz fém komponenseket erősítenek, amelyek között a lábszárcsonti komponensbe helyezett, nagy teherbírású, kopásálló műanyag elem biztosítja a csúszófelszínt. Ha a kopás a térdkalács ízületet is érinti, műanyag térdkalács protézis beültetésére is sor kerülhet. A térdízületi protézis 15-20 évig képes betölteni a funkcióját.
A műtét utáni rehabilitáció során mozgatással majd gyógytornával segítik elő a beteg újbóli mozgásképességét, a térd mielőbbi újbóli rendeltetésszerű használatát.
Ez a cikk a Budai Egészségközpont ortopéd orvosának közreműködésével készült.
