A járvány több módon is negatívan befolyásolta a csontritkulással élők állapotát.
A koronavírus-járványt lassan magunk mögött hagyjuk, de a hatásai sok területen megmaradtak. Kórházakban, rendelőkben a mai napig kötelező a maszkviselés, illetve időnként még megemelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma. Ezeken a mindannyiunk számára ismert jelenségeken túl azonban a népbetegségnek számító csontritkulásra is hatást gyakorolt a járvány.
Korlátozások, védekezés és késői kezelések
A járványügyi korlátozások miatt 2020-2021-es időszakban világszerte nehézkessé vált, hogy biztonságosan, a fertőzésveszély minimalizálása mellett vehessük igénybe az egészségügyi ellátásokat. A fertőződések megakadályozása vált prioritássá, így sokszor késett a csontritkulás (osteoporosis) diagnózisa és kezelése. Egy Egyesült Királyságban elvégzett kutatás szerint 2021-ben 73 százalékkal csökkent a DEXA (csontsűrűség mérésére használt eszköz) szűrések száma 2019-hez képest. Magyarországon pedig a NEAK adatai szerint 2021 augusztusában 16 százalékkal volt kevesebb az antiporotikus (csontritkulás elleni) kezelések száma az előző évhez viszonyítva. Bár hazánkban már 5 éve folyamatosan csökken ez a szám, a COVID hatása ennek ellenére is jól érzékelhető volt. A járvány után nőtt a csontritkulás és a csontelhalás gyakorisága.
Vírusfertőzés és csontanyagcsere
Nemcsak az egészségügyi ellátás nehézségei miatt fontos a járvány és a csontritkulás közötti kapcsolatot megemlíteni. A koronavírus és a fertőzésre alkalmazott kezelések többféle élettani folyamaton keresztül befolyásolják a csontok anyagcseréjét.
• A fertőzéssel járó gyulladás sok esetben citokinviharral jár együtt, aminek hatására a csontbontó sejtek aktivitása nő.
• Az egész szervezetet érintő ún. szisztémás gyulladásra szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmaznak. Ezek fokozzák a csontbontó folyamatokat, gyorsan bekövetkező és tartós osteoporosist eredményezve.
• A karantén miatt sokan kevesebbet mozogtak, ami kedvez a csontritkulás kialakulásának.
• A fertőzés után gyakran bekövetkező post-COVID szindróma egyik gyakori tünete a fáradékonyság, ami miatt szintén csökken a mozgás, a fizikai aktivitás mennyisége.
Miért ne feledkezzünk meg a D-vitaminról?
A D-vitaminnak fontos immunmoduláló hatása van, valamint a csontanyagcserében is elengedhetetlen a szerepe. Pereira és munkatársai 2020-ban, a témával kapcsolatos tanulmányok adatait elemezve megállapították, hogy a súlyos koronavírusos betegek között 64%-kal több a D-vitamin hiányos, mint az enyhe tüneteket produkáló betegek között. A D-vitaminhiány növelte a kórházban töltött napok számát és a mortalitást is. Szintén 2020-ban, Hollick és munkatársai 206 beteget vizsgálva, a közölt eredményeik alapján megállapították, hogy a 40 évesnél idősebb egyének megfelelő D-vitamin szint esetén 51%-kal kisebb eséllyel haltak meg a fertőzésben, mint azok a páciensek, akik D-vitaminhiányosak voltak. Ezek miatt sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a téli hónapok végére sokaknál hiánybetegség alakulhat ki, mivel pusztán táplálkozással nem pótolhatjuk, az egyébként napfény hatására bőrünkben keletkező vitamint. Ezért érdemes táplálékkiegészítőkkel pótolni. Egészséges, normál súlyú felnőtt esetében napi 2000 nemzetközi egység (NE) ajánlott. Így csontjaink egészségéről és immunrendszerünk megfelelő működéséről is egyszerre gondoskodhatunk.
A cikk a Budai Egészségközpont reumatológus szakorvosának közreműködésével készült el.
