Tudja meg, mit tehet azért, hogy szorongását egészséges mederbe kényszerítve saját gyógyulásának szolgálatába állítsa.
Miért félünk a műtéttől?
Először is tisztázzuk, hogy egy teljesen helyénvaló és normális jelenségről van szó. Testünk és lelkünk veszélyt érez, és ezt tudatja velünk. Akár valamilyen betegséggel küzdünk, akár balesetet szenvedtünk, a vészjelzés indokolt, és a mi érdekünket szolgálja azáltal, hogy távol tart minket a veszélytől, és motiválttá tesz a gyógyulás irányába. Ha azonban ez a félelem a kezelés megkezdését követően is fennmarad, vagy a műtéthez közeledve extrém méreteket ölt, az már kifejezetten hátráltatja felépülésünket. Nézzük meg, milyen forrásokból táplálkozhat szorongásunk:
1. A legáltalánosabb ok a kontrollvesztés élménye. A betegség típusától függetlenül, már annak megjelenésekor átéljük, hogy a testünk feletti irányítás kicsúszik a kezünk közül. Ez az élmény tovább mélyül, mikor elmegyünk orvoshoz, hiszen annak érdekében, hogy az elveszített egyensúlyt helyre állítsuk, egy másik személynek adjuk át a testünk feletti irányítást, ami még amellett is szorongáskeltő, hogy kultúránk erre tanít minket. Végül, ha gyógyulásunk érdekében műtéti beavatkozás válik szükségessé, arra vállalkozunk, hogy egy mesterséges nyíláson át mások változtatásokat – melyeket nem értünk – eszközöljenek a testükben, miközben mi öntudatlan állapotban – altatásban – fekszünk.
2. A második leggyakoribb ok a beavatkozás tétje. Maga a betegség vagy sérülés negatívan változtatja meg életünket, és bizony sok energiát emészt fel az ilyen helyzettel való megküzdés. Főleg krónikus betegségek esetén, amikor a fájdalom és a megváltozott életkörülmények hónapokon vagy éveken át társai életünknek, a reményvesztés, a kedvező kimenetelben való bizakodás csökkenése teret enged a szorongásnak, amely egy önmagát gerjesztő folyamattá válik, ha nem teszünk ellene. Sok esetben a betegek azért mondanak le műtéteket, mert attól félnek, hogy az nem fog „működni”, nem oldja meg problémájukat.
3. A harmadik, különösen az úgynevezett nagyműtétek esetében előforduló ok, az egzisztenciális szorongás és a halálfélelem. A nagy kockázattal járó vagy életmentő beavatkozások felé haladva óhatatlanul is szembesülünk saját mulandóságunkkal. A halál és a gyász társadalmunkban hosszú ideig tabunak minősült, és bár ma már számos törekvés ismert ennek megváltoztatására, sokan még mindig nehezen vagy egyáltalán nem képesek a témán gondolkozni, vagy segítséget kérni.
Mi zajlik le bennünk a műtét felé közeledve?
Tudományos kutatások egyértelműen kimutatták a műtét előtti szorongás változásainak jellemző mintázatait és lehetséges formáit. Minden esetben tapasztalható a szorongás szintjének emelkedése, amely a nagyon enyhétől az extrém – fóbiás – szintig terjedhet. A legtöbb esetben nem változik az alapszorongás a műtétet követően, tehát személyiségünk állandónak mondható szorongás szintje változatlan marad. Az aktuálisan átélt szorongás azonban jelentős emelkedést mutatott: körülbelül 24 órával a műtét előtt regisztrálható hirtelen megugrás, amely 48 órával a műtét után kezd csökkenő tendenciát mutatni, és átlagosan 6 hét alatt közelíti meg az alapszorongás szintjét. Az emelkedés mértéke független a műtéti beavatkozás bonyolultságától és típusától, valamint a beteg életkorától és korábbi kórházi tapasztalataitól.
Összefüggés mutatkozik az átélt félelem nagysága és a műtét utáni rehabilitáció ideje között: minél kisebb a félelem mértéke, átlagosan annál kevesebb idő szükséges a teljes felépülésig. Ezt az összefüggést nagymértékben képes befolyásolni a beavatkozással kapcsolatos tudásunk. Minél több ismerettel rendelkezünk a ránk váró kezelést illetően, annál kevésbé félünk, így közvetve gyorsítva a felépülést.
Ezen összefüggések hátterében a szervezet stresszreakciója áll. A tartósan emelkedett stressz szint gyengíti az immunrendszer működését, így közvetlenül lassítja a gyógyulást, és növeli a fertőző betegségek előfordulásának kockázatát. Ezen kívül megváltoztatva a szervezet anyagcseréjét növeli a szív és érrendszeri megbetegedések és a stroke rizikóját, a D-vitamin gátlásán keresztül pedig károsan hat a csontanyagcserére. A májat fokozott glükóztermelésre késztetve emeli a cukorbetegség rizikóját, a lép és csecsemőmirigy zsugorodásán át pedig ismételten a keringés és az immunrendszer hatékonyságát rontja.
Ezt tegye a műtéttől való félelem leküzdése érdekében
1. Bízzon kezelőorvosában és az Önnel foglalkozó szakszemélyzetben!
A bizalom érzése erősen szorongáscsökkentő hatású. Ha bízunk orvosunkban és együttműködünk vele, nagymértékben csökken a kontrollvesztés érzése: ha tudjuk, hogy jó kezekben vagyunk, visszakapunk valamennyit a helyzetünk feletti irányításból. Ugyanez igaz az ápolók, gyógytornászok, pszichológusok tekintetében, sőt, családtagjaink irányában is. Ha bizalommal adjuk át az irányítást, úgy fogjuk érezni, mintha mi magunk diktálnánk.
2. Bízzon a technológiában!
Bár minden műtétnek és az altatásnak is van bizonyos rizikója, ne felejtse el, hogy a mai beavatkozások és körülmények már messze nem ugyanazok, mint néhány évtizeddel ezelőtt voltak. Tőlem is több beteg kérdezte meg az évek során, hogy ha valami történik a műtét közben, hogyan fogják észrevenni, hiszen nem fog tudni szólni. Valójában nem sok hely van a földön, ahol nagyobb biztonságban lennénk, mint egy műtőben. Bonyolult gépek testünk minden mérhető paraméterét figyelik és rögzítik minden egyes pillanatban, és legalább fél tucat szakember vesz körbe minket, akik azonnal meg tudnak tenni minden számunkra szükséges lépést, amelyhez az eszközök is karnyújtásnyira vannak.
3. Bízzon saját magában!
A szorongás és félelem, amely magában foglalja a bizonytalanság és bizalmatlanság érzését, jelentős mértékben a saját magunkkal szembeni bizonytalanság visszatükröződése. Bízzon saját teste jelzéseiben. Higgye el, hogy teste megfelelően tud üzenni Önnek. Bízzon abban, hogy el tudja dönteni, mi a jó Önnek, és hogy döntéseit következetesen végre tudja hajtani. Bízzon benne, hogy meg tudja tenni, ami gyógyulásában az Ön feladata, legyen az étrend vagy életmódváltás, aktív rehabilitációban való részvétel (pl. gyógytorna), vagy kontrollvizsgálaton való megjelenés.
4. Legyen aktív résztvevő saját gyógyulásában
Lehetőségeihez mérten tegyen meg mindent saját gyógyulása érdekében. Meditáljon, változtasson az étrendjén, a napi aktivitásán, töltsön időt szeretteivel, írjon naplót, foglalkozzon kedvelt hobbijával, járjon a természetben, kövessen állapotához szabott edzésprogramot. Foglalkoztassa testét és lelkét aktívan, így mellesleg ideje sem marad a szorongásra.
5. Informálódjon
Ha Ön valamilyen műtétre vár, és ezt a cikket olvassa, máris tett valamit a félelem leküzdése érdekében. Jelentős mértékű szorongáscsökkenés érhető el, ha tájékozódik állapotáról, az Önre váró kezelés részleteiről. Ez a módszer azonban kétélű eszköz: ha nem megfelelő fórumon (pl. ellenőrizetlen internetes forrásokból) szerzi be információit, az egyoldalú, kiragadott részletek akár mélyíthetik is szorongását. Fülünkbe cseng a jól ismert frázis: „kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét”. Tájékozódjon hiteles forrásokból: háziorvosa, szakorvosa, az önt operáló sebész, gyógytornász vagy pszichológus véleményét kérje ki elsősorban!
Másik hatékony módszer az információszerzésre sorstársainak megismerése: akik ugyanabban a betegségben szenvednek, és hasonló műtéten estek át, az Önéhez legközelebb álló nézőpontból tudják megvilágítani, ami Ön előtt áll. Az egyes szakrendeléseken, kórházakban vagy az interneten tud érdeklődni az Önnek megfelelő önsegítő csoportok felől.
6. Tervezzen előre
Amellett, hogy leköti figyelmét, sokat tesz felépüléséért azzal, ha előre átgondolja, mit hogyan fog tudni megoldani a műtét után. Ide tartoznak a nagyobb szabású tervek, mint családtagjaival való egyeztetés a feladatátvállalásról, munkahelyével való egyeztetés a munkába való visszatérés körülményeiről. Ne hagyjuk azonban figyelmen kívül az apró részleteket, mint hogy például összekészít mindent, amire hazatérve szüksége lesz: könyvek, filmek, hátvakaró, távirányító, bármi, amivel megkönnyítheti életét.
7. Kérje szakember segítségét
Ha mindent kipróbált, és úgy érzi, még mindig nem tudott túljutni félelmén, ne habozzon pszichológus segítségét igénybe venni. A lélekgyógyászat számos olyan eljárást ismer, melyekkel hatékonyan csökkenthető a félelemérzet. Ráadásul több olyan technika is létezik, melyet Ön a pszichológus segítségével megtanul, majd azokat önállóan tudja alkalmazni szükség szerint.
A cikk az Országos Gerincgyógyászati Központ pszichológusainak közreműködésével készült.
