Bár előfordulhatnak olyan esetek, amikor a csoportos gyógytorna is hatékony lehet, kezdetben inkább a személyre szabott kezelés az optimális.
Kevés olyan ember van, akinek élete során hosszabb-rövidebb időre ne kellene igénybe vennie gyógytornász segítségét. Nemcsak az élsportolók, a baleset vagy műtét után lábadozók, hanem szinte bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy mozdulatsornál elakadást észlel. A fájdalom, a mozgástartomány beszűkülése bármilyen mozdulatnál érzékelhető lehet, legyen szó sétáról, egy nehezebb táska cipeléséről, kertészkedésről, mosakodásról, öltözködésről, autóvezetésről. Minden egyes mozdulatunk egy bonyolult rendszer, a csontok, az ízületek, az izmok, az idegek és a kötőszövetek összehangolt munkájának eredménye, amelyben bárhol keletkezhet hiba.
A gyógytorna célja, hogy a fájdalommentes fiziológiás mozgás helyreálljon. A gyógytornászok a szakorvossal történő konzultáció után dolgozzák ki a kezelést, amelynek során a beteg állapotának megfelelően alkalmazzák a legalkalmasabbnak gondolt mozdulatok kombinációját, szükség esetén kiegészítve passzív techcnikákkal. A gyógytornászok nemcsak az izmokkal dolgoznak, hanem komoly hangsúlyt fektetnek az ízületek mikromozgásaira, a kötőszövetek eltolhatóságára és a perifériás idegek csúsztathatóságára.
Sokan hajlamosak a gyógyszerekkel vagy a műtéti eljárásokkal szemben lebecsülni a gyógytorna hatékonyságát. Pedig ez a terápia semmilyen más módszerrel nem helyettesíthető, és képes arra, hogy akár erős fájdalomérzet esetén is viszonylag gyors és hatékony segítséget nyújtson. Azonban minden esetben szükséges a beteg együttműködése. Az egyénre szabott kezelési terv és terápiás cél sikere nagyban múlik ugyanis azon, hogy a beteg a gyógytornász által betanított módszereket, tanácsokat az otthonában is alkalmazza-e rendszeresen. Tartós eredményt, életminőségbeli javulást, a tünetek kiújulásának megelőzését csak akkor várhatjuk, ha maradéktalanul betartjuk a gyógytornász utasításait.
Mivel minden eset más és más, a gyógytorna nem minden esetben végezhető csoportos formában. A mozdulatsorok betanítását, végrehajtását nagyban befolyásolja a beteg életkora, testsúlya, edzettsége, terhelhetősége, a sérülés vagy betegség jellege, a terápia célja, de még a páciens mentális állapota is. Ezek pedig minden betegnél eltérőek. Így hiába van több betegnek esetleg nagyon hasonló problémája, például porckorongsérve, amelyre ugyanaz, a gyógytorna a megoldás, mégsem biztos, hogy tudnak együtt, csoportosan dolgozni.
Különösen igaz ez a gyógytorna kezdeti, betanulásos időszakában. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a beteg a lehető legprecízebben sajátítsa el a mozdulatokat, hiszen ezeket majd önállóan is végre kell hajtania. Ahhoz, hogy a gyógytorna keretében helyreállíthassák a gerinc funkcionális kapacitását, az elváltozások adta lehetőségekhez mérten növeljék a mozgásterjedelmet, a gerincet stabilizáló izomzat erejét és állóképességét, fontos, hogy a gyógytornász figyelembe vegye a fokozatosság elvét, alkalmazkodjon a beteg általános állapotához, alapbetegségeihez, korábbi sérüléseihez. Ezt egy csoportos órán nehezebb kivitelezni.
Ugyanakkor a csoportos óráknak lehet értelme azokban az esetekben, amikor a beteg már túl van a kezdeti, betanulós időszakon, esetleg javult is az állapota, és meg szeretné őrizni az elért eredményeket. Amikor már kialakult az erősebb testtudat, ismerősek a mozdulatsorok, a betegek akár motiválhatják is egymást a közös munka során. A hasonló élethelyzetből adódó közösségérzés növelheti a lelkierőt, segíthet a felmerülő nehézségek leküzdésében. Természetesen ilyenkor is szükség van szakember felügyeletére, de valószínűleg már kevesebbet kell korrigálni, így a gyógytornász akár több emberre is figyelhet egyszerre.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a rendszeres gyógytorna komoly költségekkel járhat a beteg számára, így ha van rá mód, akkor a csoportos órákkal a kezelések költsége csökkenthető. Egy 2016-os amerikai kutatás arra jutott, hogy bizonyos esetekben a hasonló hatékonyság és a potenciálisan alacsonyabb egészségügyi költségek miatt érdemes megfontolni a csoportos órákat.
A cikk a Budai Egészségközpont gyógytornászainak közreműködésével készült el.