A középkorban a várurak betegségének tartották a többnyire a nagylábujjon kialakuló fájdalmas ízületi gyulladást. Kiket érinthet a köszvény, és mit tehetünk a rohamokban jelentkező, intenzív ízületi fájdalom ellen?
A köszvény időről időre fellángoló, többnyire a nagylábujjban, vagy legtöbbször az alsó végtagban lerakódott urátkristályok következtében kialakuló ízületi gyulladás, amely akár egy-két hétig tartó erős fájdalmat és duzzanatot okoz az érintett ízületekben. Akkor fordul elő, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, vagy keveset távolít el, emiatt az ízületekben és környékükön tartósan nagyobb mennyiségű urát (a húgysav sója) halmozódik fel. A tű alakú kristályokban lerakódó urát az ízületek gyulladáshoz vezet. A köszvény az ízületeken kívül az ínhüvelyeket és a veséket is érintheti, ahol a magas urátszint kövek kialakulásához vezethet. Szerencsére, ha felismerjük, és változtatunk az életmódunkon, étkezési szokásainkon, akkor a tünetek csökkenthetők és a köszvény újbóli fellángolása elkerülhető.
Éjszaka jelentkező heves fájdalom és ízületi duzzanat a köszvény egyik gyakori tünete
A köszvény leggyakrabban az egyik nagylábujjnál jelentkezik, de a boka, a térd, a könyök, a csukló és az ujjak is érintettek lehetnek. Többnyire éjszaka lángol fel a heves fájdalom, az égő érzés, ami az első fél napban a legintenzívebb. Az érintett ízület duzzadt, vörös, meleg tapintatú, és mindenre, még az ágynemű súlyára és érintésére is érzékeny. A köszvényes fellángolás sokszor egy-két hétig tart, utána csillapodik, de később is visszatérhetnek a tünetek. Ha kezeletlenül marad, a tű alakú urátkristályok fájdalmas csomókká (tophusokká) állhatnak össze a bőr alatt az érintett ízületben és környékén, hosszabb távon elhanyagolva pedig ízületi deformációt, illetve csont- és lágyrészkárosodást is okozhat. A köszvény előre haladtával korlátozottá válhat az érintett ízület mozgása.
Diétával eredményesen megelőzhető a köszvény kialakulása
A köszvény akkor alakul ki, amikor urát kristályok halmozódnak fel az ízületben, ez pedig akkor fordul elő, ha túl magas a húgysav szintje a vérben. Ekkor vagy túl sok húgysav termelődik a szervezetben, vagy a vese túl keveset választ ki. A húgysav a purin lebomlása során termelődik. A purin a szervezetünkben természetes módon jelen van, de a táplálkozás során is bekerül. Több élelmiszerben is megtalálható, leginkább a vörös húsokban, a tenger gyümölcseiben, a halakban és a belsőségekben, például a májban. Az alkoholos italok, kiváltképpen a sör, illetve a fruktózzal, vagyis a gyümölcscukorral édesített italok szintén növelik a vér húgysavszintjét.
Betegségek, amelyek fokozzák a köszvény kialakulásának kockázatát
Nem mindenkit sújt egyformán a betegség: a köszvény férfiaknál jóval gyakrabban fordul elő, és általában a 35-40 évesnél idősebbeket érinti, nőknél pedig többnyire a menopauza után jelenik meg először. Vannak olyan betegségek is, amelyek növelik a köszvény előfordulásának esélyét. Így például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a krónikus vesebetegség, a túlsúly, a diabétesz, a vesekövesség, a pikkelysömör, a daganatos betegségek, valamint a szív- és keringési betegségek, például a szívelégtelenség.
Bizonyos ritka genetikai állapotok (Kelley-Seegmiller-szindróma vagy Lesch-Nyhan-szindróma) is vezethetnek magas urátszinthez. Gyógyszerek, például az alacsony dózisú aszpirin, egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, a nagy mennyiségű niacin (B-3 vitamin) és a szervátültetésen átesett emberek számára felírt, kilökődés elleni gyógyszerek is növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát. Előfordulhat köszvényes fellángolás nagyobb trauma vagy műtét után is.
A vérben mért magas húgysavszint, valamint a mozgásszervi tünetek megjelenése esetén gyógyszeres terápia beállítása is szükséges, szakorvos irányításával.
Hét tanács a köszvény elkerüléséért
Igaz, hogy a köszvény kialakulásának hátterében nem csak életmódtényezők állnak, szerencsére mégis sokat tehetünk a megelőzéséért.
• Aktív életvitellel, sok mozgással megalapozható az egészséges életmód, a jó közérzet, és nem utolsósorban a köszvényes fellángolások esélye is csökken. Ugyanakkor a köszvény heveny szakaszában nem tanácsos sportolni, ilyenkor az érintett testrészt kímélni, pihentetni kell, egészen addig, amíg lelohad a vöröslő duzzanat, és elmúlik a fájdalom.
• Akiknél már előfordult köszvény, óvakodjanak a purinban gazdag táplálékoktól, mint például a belsőségek, kagylók, halak vagy vadhúsok, és azoktól is, amelyek szintén hozzájárulnak a magas húgysavszinthez, például a zsírban és cukorban gazdag ételek.
• Igyekezzünk több rostdús élelmiszert és friss gyümölcsöt, zöldségfélét fogyasztani! A gyümölcsfogyasztás előnyei (például a rost- és a C-vitamintartalom) kárpótolnak a fruktóztartalomért. Köszvényeseknek a tapasztalatok szerint a cseresznye fogyasztása különösen jót tehet.
• Tanácsos a fehérjebevitel egy részét hús helyett más forrásokból biztosítani, például szója, sovány tejtermékek és tojás fogyasztásával.
• Köszvényesek számára fontos, hogy megőrizzék, vagy helyreállítsák normál testsúlyukat. A túlsúlyos emberek szervezetében ugyanis több húgysav termelődik, és az ízületeik is jobban meg vannak terhelve a nagyobb testtömeg miatt, így könnyebben károsodnak.
• A túl radikális, extrém fogyókúra és a böjtölés nem ajánlott, mert ezek is megemelhetik az urátszintet.
• A túl sok alkohol, különösen a sok purint tartalmazó sör fogyasztása növelheti az urátszintet, és a köszvényes roham kialakulásának esélyét. Heti 14 egységnél nem ajánlott többet fogyasztani (kb. egy deciliter bor illetve 2 dl sör számít egy egységnek).
A cikk a Budai Egészségközpont reumatológus szakorvosainak közreműködésével készült.
