Soha nem késő elkezdeni a rendszeres testmozgást, de idősebb korban vagy hosszabb kihagyás után körültekintően érdemes belevágni.
Az egészségmegőrzés szempontjából az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk magunkért, a mozgás. Az inaktív, ülő életmód egyike a tíz vezető halálozási kockázati tényezőnek, éppen olyan veszélyes, mint például a magas vérnyomás vagy a dohányzás. A WHO becslései alapján az inaktív életmód évi 3,2 millió ember haláláért felelős. Inaktívnak azokat tekintjük, akik nem mozognak legalább hetente ötször 30 percet közepes intenzitással vagy legalább hetente háromszor 25-30 percet magasabb intenzitással.
A rendszeres mozgás előnyeivel sokan tisztában vannak, mégis vonakodnak elkezdeni a sportot, mert nem tudják, hogy miként vágjanak bele, tartanak a sérülésektől, a kudarcélménytől. Pedig hosszú kihagyás után vagy idősebb korban is megéri elkezdeni. Nem lehet azonban egyik napról a másikra, minden előkészület nélkül nagy terhelésnek kitenni a szervezetet, ezért néhány dologra oda kell figyelni.
Figyeljünk a fokozatosságra!
Először – főleg idősebb korban vagy jelentősebb túlsúllyal – a mozgás megkezdése előtt nem árt konzultálni egy orvossal, kizárni azokat az egészségügyi problémákat, amelyek veszélyessé tehetik a sportolást. Figyelni kell a fokozatosságra, és csak lassan növelni az edzések időtartamát és intenzitását. A szervezetnek időre van szüksége, amíg hozzászokik a rendszeres fizikai aktivitáshoz. Bár mindenkinek fontos, a kezdőknél még lényegesebb az edzések előtti alapos bemelegítés, utána pedig a nyújtás.
Ügyelni kell arra is, hogy az edzést egészítse ki a megfelelő étkezés, igyunk sok vizet, és válasszunk tápláló, egészséges ételeket. Idősebb korban nem elhanyagolható a kényelmes ruházat és a megfelelő sportfelszerelés szerepe, főleg a cipő az, amin nem szabad spórolni, mert ezzel jelentősen csökkenthetjük a sérülésveszélyt. Mindig figyelni kell a test jelzéseire, ha fájdalmat, kényelmetlenséget érzünk, azonnal hagyjuk abba a mozgást, semmiképpen ne erőltessük a kitűzött cél eléréséig.
Milyen sportágat válasszunk?
A legkézenfekvőbb és legegyszerűbb választás sokszor fel sem merül a kezdő sportolókban. Pedig a gyaloglás az, amit a legkönnyebb elkezdeni, és ami a legmegfelelőbb a mozgáshoz nem szokott szervezet számára. Kiválóan alkalmas arra, hogy jó levegőn, a természetben átmozgassa az egész testet, mérsékelje az ülő életmóddal járó hátrányokat, csökkentse a testsúlyt. A University of Sydney 2018-as kutatása szerint már napi 20 perc átlagos tempójú séta is képes 20 százalékkal csökkenteni a súlyos, például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Aki unalmasnak találja a gyaloglást, az választhatja a speciális, botokkal végzett gyalogló technikát, a nordic walkingot. Ez a módszer jótékonyan hat a szív és érrendszerre, növeli az állóképességet.
A másik sport, amit minden életkorban érdemes elkezdeni, az úszás. A könnyű sétához hasonlóan ez sem terheli jelentősen az izmokat és az ízületeket, a tempó és az időtartam fokozatosan növelhető, előnyei nagyon hamar érzékelhetővé válnak. Erősíti az izmokat, javítja a testtartást, csökkenti a stresszt. Emellett ajánlható még a gerinctorna, a pilates, a vízitorna, a jóga, a tai chi, a kerékpározás és a társastáncok bizonyos formái. Meglévő panaszok esetén javasolt a célzott gyógytorna. Fontos figyelembe venni, hogy minden idős ember és kezdő sportoló más egészségi állapotban van, mindig ehhez és az adott edzettségi, erőléti szinthez kell mozgásformát választani.
A cikk a Budai Egészségközpont gyógytornászainak közreműködésével készült el.
