A betegek jogaira vonatkozó szabályozás nemzetközi egyezményben is megjelenik. A 2002. évi VI. törvény hirdette ki az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét. Az egyezmény általános szabályokat fogalmaz meg a beleegyezésre, tájékoztatásra, adatvédelemre vonatkozóan.
Az orvosi beavatkozásokba történő tájékozott beleegyezés követelményét az Európai Unió Alapjogi Chartája is megfogalmazza.
A betegjogokról a legfontosabb szabályozást az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban Eütv.) tartalmazza.
Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Ezen jog biztosítja a betegek számára a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét. Az Eütv. alapján minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Biztosítottnak járó ellátások
A biztosítottnak járó egészségügyi ellátások körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény határozza meg.
A biztosítottnak joga van:
– az egészségi állapota által indokolt,
– megfelelő,
– folyamatosan hozzáférhető és
– az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Az orvosválasztás joga
A beteg megválaszthatja, hogy melyik szolgáltatónál veszi igénybe az ellátás, és joga van arra is, hogy az ellátását végző orvost megválassza. A jelenleg hatályos finanszírozási jogszabályok ezen jogot korlátozhatják.
Az emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Így tehát:
– a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el;
– a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni;
– a beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el;
– az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon korlátozható;
– a beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható.
A tájékoztatáshoz való jog
A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelki állapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára. A tájékoztatásnak az ellátást megkezdését megelőzően kell történnie, a tájékoztatás elsősorban a kezelőorvos kötelezettsége.
A tájékoztatásnak az alábbiakra kell kiterjednie:
– egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
– a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
– a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
– a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
– döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
– a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
– az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
– a további ellátásokról, valamint
– a javasolt életmódról,
– az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményéről, esetleges sikertelenségéről, illetve a várttól eltérő eredményről és annak okairól.
Az önrendelkezéshez való jog
Az egészségügyi ellátás akkor nyújtható, ha abba a beteg beleegyezett. a beteg jogosult az ellátást visszautasítani. Az invazív beavatkozásoknál a beteg beleegyezését mindenképpen írásban kell rögzíteni.
A kapcsolattartás joga
A betegnek joga van arra, hogy fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) elhelyezése során más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartson, látogatókat fogadjon. Fontos szempont azonban, hogy a kapcsolattartás joga ne korlátozza egyrészt az intézményben folyó szakmai munkát, másrészt a betegek nyugalmát.
Az intézmény elhagyásának joga
A beteg bármikor elhagyhatja az egészségügyi intézményt, feltéve, hogy ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Azon tényt, hogy a beteg elhagyja az egészségügyi szolgáltatót dokumentálni kell. A beteg egészségügyi intézményből történő elbocsátásáról a beteget és hozzátartozóját lehetőség szerint még 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően tájékoztatni kell.
Orvosi titoktartás
Orvosi titoknak minősül a gyógykezelés során az ellátók tudomására jutott bármely egészségügyi és személyazonosító adat. Minden az illető gyógykezelésében résztvevő személyt köti.
A titoktartás alól alapvetően csak a beteg vagy helyette nyilatkozni jogosult írásbeli felhatalmazása alapján mentesül a betegellátó, de bizonyos esetekben a beteg beleegyezése nélkül is sérül a titoktartás (pl: adatkezelést, adattovábbítást, adatközlést; vagy sürgős szükség).
Az egészségügyi dokumentáció
Az egészségügyi ellátó személyzet dokumentációs kötelezettségét az Eütv. írja elő.
Az egészségügyi dokumentációnak tartalmaznia kell:
– a beteg személyazonosító adatait
– értesítendő személy (cselekvőképes betegnél és fekvőbeteg ellátásnál értelmezett), és törvényes képviselő (korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg esetében) nevét, címét, elérhetőségét,
– kórelőzményt, kórtörténetet,
– első vizsgálat eredményét,
– vizsgálatok elvégzésének időpontját, azok eredményeit,
– diagnózist (alapbetegség, annak kialakulásának alapját képező betegség, szövődmény, kísérőbetegség, egyéb betegség szerinti bontásban),
– kockázati tényezők megnevezéseit,
– elvégzett beavatkozások (ide értve a gyógyszeres és egyéb terápiát is) idejét és eredményét,
– gyógyszer túlérzékenységre vonatkozó adatokat,
– bejegyzést tevő egészségügyi dolgozó neve és a bejegyzés időpontját,
– betegnek illetve a tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmát.
– a beteg egyes beavatkozásokba történő beleegyezésének, illetve ezekre vonatkozó visszautasításának tényét és időpontját.
Az egészségügyi adatkezelésről az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezik.
Mindenki megismerheti a róla készült egészségügyi dokumentációt azokról és az adatai kezeléséről tájékoztatást kérhet. A cselekvőképes beteg bármely cselekvőképes személyt megjelölhet, illetve kizárhat a tájékoztatandó személyek köréből.
Betegek kötelezettsége
A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét. A szolgáltató működési rendje a beteg számára elsősorban a házirendből ismerhető meg, illetve a részére szóban adott információkból.
A beteg köteles az ellátót tájékoztatni minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről tájékoztatni az orvosát, valamint arról, hogy milyen gyógyszereket szed. Tájékoztatási kötelezettség terheli a beteget betegségével összefüggésben mindenről, ami mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az együttműködési kötelezettség körében a beteg köteles a gyógykezelésével kapcsolatban az őt ellátóktól kapott rendelkezéseket betartani. A beteg köteles a gyógyintézet házirendjét betartani. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.
Betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában:
– segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,
– segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
– a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget,
– rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi szolgáltatónál.
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet alapján várhatóan az új, önálló központi hivatal – az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) – kezdi meg működését.
