• A gerincről
    • Anatómia
    • Tudomány
  • Gerincbetegségek
    • Betegségek
    • Okok-tünetek
  • Diagnosztika
  • Kezelés
    • Gerincműtétek
    • Konzervatív kezelés
    • Gondozás, rehabilitáció
    • Gyógytorna
    • Pszichológia
    • Betegtájékoztatók
  • Prevenció
  • Ortopédia
  • Hírek

„Drug holiday” – vagyis a biszfoszfonáttal történő oszteoporotikus kezelés átmeneti felfüggesztése

2019. december 11. 07:30
dr. Ferenc Mária
Off
biszfoszfonátok, drug holiday, osztoporózis

Az internet egy olyan szabad tér, ahol az információk, tartalmak, vélemények gyakorlatilag korlátlan mértékben áramlanak az internetolvasókhoz.

Ezért, ugyan nagyon sok hasznos információ jut el a közönség felé, de nagy a torzítások és tévedések esélye is, ami félreértelmezésekre adhat lehetőséget. Tapasztaljuk ezt, az oszteoporózis terápia miatt hozzánk forduló Páciensek esetében is, a terápiáról tévesen értelmezett indokolt, vagy túlzó félelmek okán.

Mint ismeretes az osztoporózis olyan kóros állapot, amelyben a csontfelépítés lassúbb, mint a lebomlás, – melynek a korosodás mellett számos egyéb belgyógyászati, endokrinológiai, gasztroenterológiai okai is lehetnek – s csontjaink meggyengülnek, s emiatt törékennyé válnak. Akinek volt már csonttörése, annak a személynek nagyobb a kockázata az újabb csonttörés kialakulására, ezért bizonyos esetekben a csontritkulás ellen ható gyógyszeres terápia elkerülhetetlen. A csontritkulás kezelésére napjainkban számos hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek indikációja függ a csontsűrűség mértékétől, a csonttörési kockázat százalékos arányától, a csonttörések számától, bizonyos csontanyagcsere laborparméterektől, vesefunkciótól, a megelőző   terápia eredményességétől stb.  A leggyakrabban alkalmazott, és a legköltséghatékonyabb készítmények a biszfoszfonátok, amelyek csontvédő hatásukat a csont természetes lebontó folyamatának lassítása által érik el. Számos tanulmány, tudományos megfigyelés igazolja, hogy alkalmazásuk a csigolyaösszeroppanások és a csípőtáji törések valószínűségét jelentős százalékban csökkentik. Terápiás használatuk heti, havi egyszeri, havi kétszeri, háromhavonta egyszeri intravénás és évi egyszeri infúziós formában lehetséges. A legtöbb félelem és a készítmény önkényes abbahagyása, vagy tiltakozás már az elkezdése előtt, a lakosság körében a biszfoszfonát készítményekkel kapcsolatban alakult ki az utóbbi években, a sokszor tévesen értelmezett információk miatt. 

A biszfoszfonát-készítmények az oszteoporózis alapterápiájában nélkülözhetetlenek, de kétségtelen, hogy a hosszantartó biszfoszfonát kezelés alatt álló Betegekben előfordulhatnak különféle mellékhatások, amelyek közül a legijesztőbb az állcsont elhalás, – jelentős fogászati és szájsebészti komplikációt okozva – és az atípusos combcsonttörés. Ezért úgy gondoljuk honlapolvasóinkat is tájékoztatjuk röviden összefoglalva több, a témával foglalkozó szakmai szervezet felhívását a biszfoszfonát kezelés átmeneti felfüggesztésével (drug holiday) kapcsolatban közzétett koncepcióról, amely már 2009-ben megfogalmazódott.  

2008. júniusában a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság kezdeményezésére, a Magyar Orvostudományi Társaságok Egyesületének Szövetsége (MOTESZ)  „A biszfoszfonátok által indukált állcsont oszteonekrósisok (csontelhalás) megelőzése és kezelése” címmel, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Magyar Onkológusok Társasága,  a Magyar Reumatológusok Egyesülete és a Magyar Ortopéd Társaság részvételével interdiszciplináris fórumot szervezett,  s ennek eredményeként a fenti tártsaságok közzétettek egy felhívást, mivel a kialakult oszteonekrózis gyakorlatilag  gyógyíthatatlan, a progresszió csak lassítható, így elsősorban a megelőzésre és a szükséges elővigyázatosságra hívják fel a figyelmet.

Felhívás (rövidített változat)

„Magyarországon napjainkban, különböző indikációk miatt megközelítően 70.000 ezer ember részesül orális vagy intravénás biszfoszfonát-kezelésben. A kezelések döntő többsége oszteoporózsis, malignus daganatok csontáttétei, myeloma multiplex, rheumatoid arthritis, fibrosus dysplasia, Paget-kór, osteogenesis imperfecta miatt történik. Az kezelt betegek kis százalékában -egyértelműen a kezeléssel kapcsolatban- állcsont-oszteonekrózis alakul ki. Nemzetközi referátumok ennek esélyét 0.1%-ra teszik, Magyarországon ez az érték valószínűleg magasabb (0.2%). Ennek elképzelhető oka a magyar népesség kétségbeejtő fogazati státusza, az elégtelen szájhygiene, a fogorvosi kezelések negligálása (elmulasztása). A tünetek elsősorban az intravénás készítményekkel és daganat miatt kezelt betegeknél jelentkeznek. 

Kiemelten fontos a beteg tájékoztatása az állcsont-nekrózis lehetőségéről, mind a gyógyszert elrendelő orvos, mind a gyógyszergyártók részéről. 

A kerekasztal-megbeszélésen a résztvevő szakmai társaságok az alábbi, konszenzusos állásfoglalást fogalmazták meg.

1. A biszfoszfonát-készítmények rendszeres szedésének előnye messze felülmúlja az esetleges mellékhatások okozta hátrányokat. Emiatt a kezelések elsődleges indikációi (pl. oszteoporózis, daganatáttétek kezelése, a patológiás törések megelőzése stb.) nem kérdőjelezhetők meg.

2. Malignus kórképek esetén, az alapbetegség miatt immunszuppresszív állapotban lévő betegek a biszfoszfonátokat várhatóan magas dózisban, i.v. kezelés formájában, életük végéig kapják. Esetükben a kezelés megkezdése előtt, vagy legkésőbb annak első 3 hónapjában történjék fogorvosi vizsgálat, kezelés. E betegcsoport rendszeres fogorvosi ellenőrzése szükséges.

3. Oszteoporózis, illetve egyéb metabolikus csontbetegség esetén fontos a betegek szövődmény-orientált tájékoztatása, javasolt a betegek (szokásos) fogorvosi kontroll-vizsgálata. Erősen ajánlott, hogy a fokozott rizikójú betegek (súlyos parodontitisz, diabétesz, rossz szájhygiene szimultán fennállása) igen alapos felvilágosítása, rendszeres fogorvosi ellenőrzése. Elengedhetetlen a fogorvosi-szájsebészeti kezelések alkalmával tájékoztatni a kezelőorvost a megkezdett biszfoszfonát terápiáról. Nagyon fontos a fokozott szájhygiene fenntartása, panasz esetén a fogorvos haladéktalan felkeresése.

4. A biszfoszfonát kezelés alatt álló beteg foghúzás, szájsebészeti beavatkozás előtt a gyógyszer szedését ne hagyja abba. Nem állnak rendelkezésünkre olyan kontrollált eredmények, melyek a szövődmények ily módon történő elkerülhetőségéről számolnának be. A kezelés felfüggesztése az alapbetegség eredményes kezelése miatt legtöbbször nem is lehetséges. A kezelés befejezését követően a biszfoszfonátok a csontokból évtizedek alatt ürülnek, ha egyáltalán ez maradéktalanul megtörténne.

5. Mindkét betegcsoport esetén fontos, hogy foghúzás, szájsebészeti beavatkozás antibiotikus védelemben legalább 14 napig, -már a beavatkozás előtt 1-2 nappal megkezdve – történjék. 

6. Kialakult állcsont-nekrózis esetén a betegek kezelését minden esetben arc-állcsont-szájsebész végezze a betegség nem gyógyítható maradéktalanul, a betegek folyamatos kontrollja, időről-időre ismételt kezelése szükséges. 

7. Biszfoszfonát-készítmények indukálta csont-nekrózisok esetén gyógyulásról tehát nem, csupán tartós remisszióról beszélhetünk. Éppen ezért a legfontosabb feladat a széles körű tájékoztatás és a prevenció. 

8. Az oszteonekrózis kialakulásának gyanúja esetén a beteg keressen fel fogorvosi vagy fogsebészeti, arc-állcsontsebészeti szak-ambulanciát. A szakrendelés orvosa értesítse a beteg (alapbetegséget) kezelő orvosát a diagnózisról és együtt beszéljék meg a teendőket.”

Meg kell említenünk tehát, hogy érvek és ellenérvek vannak a „drug holiday” mellett és ellen. A legerősebb érv a biszfoszfonát kezelés időszakos felfüggesztése mellett a tartós szedés melletti szövődmény, az állkapocs csont elhalás és atípusos combcsonttörés. Bár az előfordulási gyakoriság alacsony százalékú, de kétségtelen a szájsebészeti beavatkozások jelentősen emelik a rizikót, a beavatkozás nagyságával arányosan. Az is tény, hogy a hosszútávú követéses vizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy a biszfoszfonátok elhagyása a csontsűrűség szignifikáns csökkenéséhez és a csontforgalmi markerek szintjének emelkedéséhez vezet. Számolnunk kell azzal is, hogy a kezelés felfüggesztése, – amellyel egyre gyakrabban találkozunk önkényesen is a páciensek részéről – sokszor nagyobb veszélyt jelenthet, mint annak folytatása, különösen a magas törési rizikójú (combnyak BMD -2,5 alatt, megelőző törések) betegek esetén.

Nem könnyű tehát a döntés az átmeneti gyógyszerszünet elrendelésekor, számos ajánlás látott már napvilágot ezzel kapcsolatban az elmúlt években is, a legfontosabb üzenet, hogy a „drug holidayt” egyénileg kell elbírálni. Nem javasoljuk a biszfoszfonát szedés automatikus abbahagyását a páciens részéről a kezelőorvossal történt konzultáció nélkül, ennek kezdeményezése, mint olvashatjuk a fentiekben nagy körültekintést igényel.

A szerzőről
Dr. Ferenc Mária az Országos Gerincgyógyászati Központ, a Budai Egészségközpont szakkórházának munkatársa, reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, osztályvezető főorvos.

Keresés

Legújabb cikkek

Hogyan óvjuk meg térdünket a sérülésektől? 7 bevált módszer

28 márc 2025
No Responses.

Gerincvédő tanulói székek

14 márc 2025
No Responses.

Így szabadulhat meg a fájdalomtól

14 márc 2025
No Responses.

Partnereink

banner
banner
banner
banner

Gerinces.blog.hu

Ezek a leggyakoribb sportsérülések

01 júl 2021

5+1 érv a saját testsúlyos edzés mellett

30 jan 2020

Mi az a kyphosis?

23 jan 2020

Miért olyan népszerű a Crossfit?

16 jan 2020

7 tipp a téli sportbalestek megelőzésére

09 jan 2020

Kerülje el a karácsonyi hátfájást!

19 dec 2019

Mi az a drug holiday?

12 dec 2019

Mik azok a trigger pontok?

05 dec 2019

Beköszöntő

Tisztelt Látogató! A felnőtt lakosság mintegy nyolcvan százaléka életében legalább egyszer átélt nagy gerincfájdalmat. Ezek oka leggyakrabban a gerinc funkciója során megjelenő, valamilyen behatás által kiváltott, néhány nap után spontán is eltűnő ízületi gyulladás, de ugyanez a panasz lehet az első megjelenése akár a gerincben növekedő rosszindulatú daganatnak is.

Olvasson tovább

Gerinces Magazin

  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Impresszum
  • Munkacsoport
  • Kapcsolat

Címkefelhő

csigolya csontritkulás ct vizsgálat cukorbetegség derékfájdalom derékfájás dohányzás elhízás fájdalom fájdalomcsillapítás gerinc gerincbetegség gerinccsatorna gerincferdülés gerincfájdalom gerinckímélet gerincműtét gerincsebészet gerincsérv gerincvédelem gyermek gyógytorna hátfájás időskor iskolakezdés krónikus derékfájdalom lelki tényezők megelőzés mindennapi testnevelés mozgás mr vizsgálat munkahely nyaki gerinc porckorong porckorong kopás porckorongsérv prevenció pszichológia sport stressz szülői fórum tartáskorrekció testnevelés ágyéki gerinc életmód
Gerinces Magazin © 2012-2024 | Minden jog fenntartva.
Készítette: RAAB SOFTWARE Kft.