Már több alkalommal olvashattak korunk nagy érdeklődést kiváltó jelenségéről, az idősödéssel együtt járó primer szarkopéniáról, azaz a vázizomzatot érintő izomtömeg,- izomerő- és funkcióvesztés – önmagában, vagy kombinációban megjelenő -kórállapotáról.
Írtunk a kórképről általánosságban, a diagnosztikáról, terápiáról, a korai jósló jelekről, és az időskori gerincdeformitással járó kapcsolatáról. A világirodalomban újabb-és újabb tudományos publikációk jelennek meg a témával összefüggésben.
A különböző étrendi szokások, – túl azon, hogy fontos tápanyagforrások- az egyes étrendi mintázatok jelentős szinergikus és kumulatív hatással vannak az egészségre és egyes betegségekre. Egyre több az evidencia arra, a Földközi-tenger környékén élő mediterrán étrendet fogyasztó emberek körében jóval alacsonyabb a szív-érrendszeri megbetegedések aránya, mint más vidéken élőknél. Protektív hatása van más krónikus betegségekkel szemben, így a magas vérnyomással szemben is, és az étrend magas flavonoid-tartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát is csökkenti.
Jól ismert a diéta alapja:
A bőséges zöldség- (nyersen vagy főzelék formájában egyaránt) gyümölcsfogyasztás, hüvelyesek, magvak, diófélék, olíva olaj felhasználásával készült ételek, sovány húsok, halak, – melyek az esszenciális zsírsavaknak is forrásai- teljes kiőrlésű lisztből előállított kenyér, durumbúzából készült tészták, közepes mennyiségű tejtermék,- és rendszeres, de szerény mértékű alkohol bevitel (1-2 dl vörös bor naponta).
Újkeletű tanulmány a Norwichi Orvosi Egyetem Táplákozástudományi Részlegének valamint a Londoni Genetikai és Epidemiológiai Kutatóközpont 2016-ban megjelent megfigyelése. A tanulmány célja, – melyben 2570, 18 és 79 év közötti mediterrán étrendet fogyaztó nő vett részt- hogy kiértékelje az összefüggést a mediterrán diéta és a teljes zsírmentes izomtömeg és az izomfunkció között. A mediterrán diéta összetételét a nemzetközileg is ismert pontozásos skálával értékelték, a teljes testizomtömeget és annak százalékát DEXA készülékkel regisztrálták, az izomerőt és funkciót pedig kézszorítőerőt mérő dinamométerrel, a comb feszítő izom összehúzódási erejét és sebességét pedig egy speciális készülékkel határozták meg. Ez volt az első tanulmány amely összehasonlította a mediterrán diétás mintázatot a mért zsírmentes vázizomtömeggel, valamint az izomerő és- funkció indexekkel egy nagy esetszámú tanulmányban.
A vizsgálat eredménye úgy összegezhető, hogy a mediterrán diétát tartóknál jelentős pozitív összefüggést találtak elsősorban a gabonafogyasztás, a zöldség és gyümölcsfogyasztás mértéke, valamint a teljes zsírmentes izomtömeg százalékos indexe és a combfeszítő izomerő között. Kisebb mértékű, de pozitív kapcsolat volt az alkohol- és a hús- valamint halfogyasztás és a zsírmentes vázizomtömeg index, valamint a combfeszítő izomerő mértéke között.
A mediterrán étrend tápanyagainak jelentős szerepe van a váziziomzat tömegének és erejének megőrzésében az alkotóelemek antioxidáns tulajdonságain keresztül, valamint a C-E-D vitaminok, magnézium, kálium és karotinoidok izomanyagcseréjében és izomélettanában betöltött fontos szerepe révén.
Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a mediterrán étrendi mintázat, a különösen magas gyümülcs – zöldség és teljes kiörlésű gabonában gazdag ételekkel és a mediterrán diéta egyéb alkotóelemeivel, a korosodással együttjáró szarkopénia egy potenciálisan késleltető védő faktoraként említhető.
