Tudta, hogy az életkorral arányosan csökken szervezetünk D-vitamin termelése? Eláruljuk, hogyan pótolhatjuk!
„A D-vitamin/hormon az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte valamennyi szervrendszerünk megfelelő működéséhez szükség van. Hiánya vagy alacsony szintje számos betegség kockázatát növelheti” – idézünk „A sokoldalú D-vitamin” című korábbi írásunkból. Kiemelkedő jelentőségét tükrözi, hogy két évente Magyarországon, tizenhárom különböző orvos szakmai társaság részvételével – az elmúlt évek tudományos adatait figyelembe véve – újabb-és újabb iránymutatás születik a D-vitamin pótlás és kezelés mindennapi gyakorlatáról. Ennek köszönhetően, – bár még távol állunk a kívánatostól – jelentősen emelkedett a D-vitamin pótlás gyakorisága hazánkban. A legutóbbi 2016.novemberi konszenzus megbeszélés fontosabb adatait foglaljuk össze, és osztjuk meg honlap olvasóinkkal, kiegészítve előző prezentációnkat.
A D-vitamin a napfény hatására az emberi szervezetben képződő, vagy oda táplálékkal bekerülő elő anyagból, több lépcsőn keresztül a májban és vesében aktiválódik. Magyarországon a naponta szükséges UVB-sugárzáshoz márciustól októberig, a végtagokat, vállat és az arcot érő, napi 15-30 perces 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás elegendő lenne, azonban tudni kell, hogy a napvédő faktorok gátolják a D – vitamin képzést, és az életkorral is arányosan csökken a D-vitamin termelés szervezetünkben.
Jelenleg a 75nmol/l, (30ng/ml) alatti értéket tekintjük a D-vitamin-hiány határának.
Melyek a D-vitamin-hiány szempontjából fokozott kockázatú állapotok?
- Oszteoporózis, oszteomalácia
- Felszívódási zavarok
- A mellékpajzsmirigy másodlagos túlműködése
- Krónikus májbetegség
- Krónikus vesebetegség
- Várandós kismama
- Szoptatós anya
- Újszülött kor
- Policisztás ovárium szindróma
- Emlő és vastagbél daganat
- Obezitás
- Időskori gyakori elesés
- Bizonyos gyógyszerek (pl. tartós szteroid szedés, antikonvulzív szerek)
- Napsugárzást tartósan nem kapó egyén
A mindennapi gyakorlatban nem indokolt a D-vitamin szint szűrő jellegű mérése az egyébként egészséges népességben, de a fentebb felsorolt rizikócsoportokban viszont javasolt, valamint szükséges lehet a terápia követésére D-vitamin hiányos állapotokban.
Mit érdemes tudni a készítményekről?
- Az aktív D-vitamin/hormon (alfakalcidol) anyagcseréje gyors, néhány óra alatt csökken felére a csúcskoncentráció a keringésben, a szervezetben pedig 12 óra alatt. Az aktív forma napi adagolást igényel, viszont máj- és vesebetegség esetén célszerűbb az adása, mert nincs szükség a két szervben az aktivációra.
- A D3-vitamin NE-ben megadott formájával, – a D-vitamin raktárként szolgáló molekula – hosszú felezési ideje miatt, a D-vitamin pótlása nemcsak napi adagolással oldható meg, de heti-havi adással is biztosítható.
A D-vitamin hiány kezelése orvosi feladat, megelőzése egészséges egyéneknél is indokolt. Magyarországon a D-vitamin hiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett egyéneknél- ld. a fenti felsorolás- egész évben javasolt preventív célú D-vitamin bevitel, egészséges emberekben csak a téli-kora tavaszi hónapokban.
Magyarországon a D-vitamin hiány megelőzésére javasolt D3- vitamin dózisok október végétől márciusig mindenkinek:
- Csecsemőknek: 400 – 1000 NE
- Gyermekek (1-6év) : 600 – 1000 NE
- Gyermekek (6 év felett): 600 – 1000 NE
- Serdülő: 800 – 1000 NE
- Felnőttek: 1500 – 2000 NE
- Várandós nők: 1500 – 2000 NE
Az oszteporózis miatt kezelt betegeknek folyamatos napi 800-1000 NE adagú D3-vitamin pótlás indokolt.
A D-vitamin-hiány megelőzéséhez szükséges D3-vitamin pótlást szájon át bevehető pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítményekkel kell megoldani.( tabletta,olaj)
A D-vitamin toxikus dózisát tartósan bevitt, napi 40 000 NE – ben határozták meg.
Egyéb, – a prevención és a csontanyagcserén kívüli – betegségek, daganat megelőzés, autoimmun kórképek, endokrin rendellenességek, neurológiai kórképek stb. egyéni az orvos által beállított dozírozást igényelnek.
