A testi és lelki betegségek hipnózissal történő gyógyítása hosszú múltra tekint vissza. Bizonyos értelemben ez az emberiség legrégebbi gyógymódja, hiszen az ősi kultúrák rituális szertartásaiban megtalálhatóak a hipnózisra jellemző gyógyító motívumok. Az elmúlt évtizedek alatt rengeteget változott az eljárás megítélése, volt idő, amikor minden bajra alkalmazható csodálatos gyógymódnak volt, hogy kuruzslással egyenértékű szemfényvesztésnek tartották.
Ami bizonyos, hogy a klinikai igényességgel végzett hipnózis mára a tudomány által bizonyított erős hatékonyságú módszer a gondolkozás, észlelés (pl. fájdalomérzés), érzelmek és viselkedés problémáinak kezelésében.
Tudta?
- Maga Sigmund Freud is hipnózissal kezdte betegeinek kezelését, de miután nem találta az akkori technikát kielégítőnek, ezért kidolgozta saját módszerét a pszichoanalízist.
- Durván 100 évvel ezelőtt egy Alice Magaw nevű nővér közel 14.000 fájdalommentes műtétben segédkezett hipnózis alkalmazásával. Gyakorlata azért is értékes volt, mert akkortájt sok páciens nem élte túl az éterrel történő altatást.
- Magyarországon dolgoznak olyan fogorvosok, akik rendelkeznek hipnoterápiás ismeretekkel, praxisukban rendszeresen használják a hipnózist fájdalomcsillapításra. Ezeket a szakembereket nevezzük hipnodontáknak.
A hipnózis segítségünkre lehet a fájdalom megélésében.
Az eljárás pontos meghatározására számos definíció tesz kísérletet. Mark Jensen világhírű hipnoterapeuta megfogalmazásában „a hipnózis olyan módszer, amelyben egy emberrel (hipnotizált) azzal a céllal kommunikál egy másik személy (hipnotizőr), hogy szuggesztiók hatására változás történjen annak élményvilágában.”
Hipnózis során a klinikus különféle javaslatokat tesz a betegnek (pl. lazítsa el magát), melyekre a hipnotizált reagál, fókuszálja figyelmét az adott instrukcióra, saját érzésvilágára. A kezelésnek nem az a célja, hogy a páciens kellemesen érezze magát a hipnózis alatt, hanem az, hogy hosszú távú változást hozzon létre abban, ahogy a páciens fájdalmáról gondolkozik vagy, ahogy a fájdalmat észleli.
A hipnózis egyik legelterjedtebb alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás, mely hatékonyságot tudományos kutatások százai igazolják. Alkalmazására egyaránt lehetőség adódik az akut fájdalomcsillapításban (sürgősségi betegellátás), műtéti érzéstelenítéseknél, fogászati beavatkozásokban és a szűnni nem akaró folyamatos fájdalom kezelésében.
De miként hat a hipnózis a testre?
A hipnózis hatása az idegrendszerre
A testünkből érkező fájdalomingerületnek agyunk nem passzív befogadója, mert képes szabályozni, hogy mennyi információt dolgoz fel. Ez a szabályozás határozza meg, hogy milyennek érzékeljük a fájdalmat és, hogy mennyire szenvedünk tőle. Sok idegélettani kölcsönhatás határozza meg, hogy több vagy kevesebb fájdalmat élünk meg. A hipnózis képes megváltoztatni az agy információfeldolgozási stratégiáit, azaz hipnózis segítségével „agyunk megtanulhatja, hogy kevésbé fájjon a test.”
A hipnózis hatása a perifériás idegekre
Perifériának nevezzük testünk azon részeit, ami az agyon és a gerincvelőn túl van. Ide tartoznak azok a fájdalomérzékelő idegsejtek, melyek létrehozzák a fájdalom impulzusát (mintegy elektromos jelzést), mely az idegpályákon keresztül agyunkba utazik.
Laboratóriumi kutatások azt is kimutatták, hogy hipnózis hatására olyan kémiai anyagok szabadulnak fel a bőrben, melyek meghatározzák ezen ingerület-felvevő idegsejtek érzékenységét. Egy kísérleti helyzetben a vizsgálati személyeknek azt a szuggesztiót adták, hogy egyik kezüket normálisnak másik karjukat sérülékenynek érezzék. Ez után mindkét kart külön-külön forró hő ingerrel stimuláltak és azt találták, hogy a „sérülékeny” karban fokozott gyulladásos szöveti reakciók jelentkeztek, a „normál” karhoz képest. A vizsgálatot megismételték úgy, hogy sérülékenység helyett érzéketlenséget szuggeráltak, ennek következtében csökkent a biológiai fájdalomreakció.
Hipnózis hatása a gerincvelőre
Arra vonatkozóan is találunk bizonyítékokat, hogy hipnózissal képesek vagyunk a gerincvelő idegeinek aktivitását befolyásolni. Azon betegeknél, akiknek fájdalomcsökkentő szuggesztiókat adtak hipnózisban megváltozott a gerincvelői reflexek intenzitása. Mivel ezen reflexek nem állnak az agy irányítása alatt, hanem közvetlenül a gerincvelő szabályozza működésüket, az eredmények azt bizonyítják, hogy hipnózisban képesek vagyunk megváltoztatni, hogy mennyi fájdalomérzetre reagál a gerincvelő.
Hipnózis hatása az agyműködésre
Hála a diagnosztikai vizsgáló eljárások fejlődésének, napjainkban képesek vagyunk közvetlenül tanulmányozni, hogy a hipnózis milyen változásokat eredményez az agyi aktivitásban. fMRi vizsgálattal kimutatták, hogy a fájdalom kelletlenségének csökkentésére végzett hipnózis jelentősen befolyásolta a fájdalomérzet emocionális komponenseinek feldolgozásáért felelős (anterior cynguláris kéreg) agyterület aktivitását. Fordított esetben azt vizsgálták, hogy mi történik, ha valódi inger nélkül a fájdalmat kell elképzelni hipnózisban. Meglepő módon ebben az esetben az agy hasonlóképpen viselkedik, mintha valós fájdalomingerről lenne szó.
Ezen kutatásoknak közös konklúziója, hogy hipnózissal erőteljes hatást tudunk gyakorolni az idegrendszer fájdalmat érzékelő és feldolgozó mechanizmusaira. Rendszeres gyakorlással elsajátítható az önhipnózis módszere, mely segítségével megtanulhatjuk kontrollálni a kellemetlen érzeteket.
Fontos információ: mivel a hatályos szabályozás szerint a hipnoterápiával végzett gyógyítás egészségügyi tevékenységnek minősül, ezért kizárólag szakpszichológus vagy szakorvos végzettségű szakember végezhet hipnózist, aki akkreditált képzőhelyen szerezte módszerismeretét. Jelenleg két képzőhely képez hipnoterapeutákat Magyarországon: Magyar Hipnózis Egyesület és az Integratív Pszichoterápiás Egyesület.
Érdeklődjön lehetőségeiről az Országos Gerincgyógyászati Központ Pszichológiai ambulanciáján.
Felhasznált irodalom: Mark P. Jensen (2011) Hypnosis for Chronic Pain Management – Workbook. Oxford University Press NY
