A gerinc védi a gerincvelőt és az idegeket a sérülésektől, ami a gerinc stabilitását is biztosítja.
A gerincvelő a gerinccsatornában helyezkedik el, amit elöl a csigolyatestek és porckorongok sora, hátul a csigolyák ívei és köztes szalagok határolnak.
Ez a struktúra – a védelmi funkción kívül – lehetővé teszi a gerinc egyes szintjeinek (mozgás-szegmentumainak) egymáshoz képesti rendezett elmozdulását, ugyanakkor testünk belső támaszaként is funkcionál. Amennyiben e funkciók – általában kombináltan – sérülnek, a gerinc mozgása diszharmonikussá válik, kialakul az instabilitás.
A gerinc instabilitásának oka lehet:
• Akutan: sérülés
• Krónikusan: a gerincoszlop degeneratív megbetegedése, gerincműtét utáni állapot, fejlődési rendellenesség, daganat vagy gyulladás.
A szegmentális instabilitás eredményeképpen a gerinccsatorna szűkülete, s ennek következtében az idegi komponensek összenyomatása (kompressziója) alakulhat ki. Védekezésképpen fokozott izomműködés, később meszes csontkinövések (osteophiták) keletkeznek, amelyek másodlagosan próbálják stabilizálni a sérült ízületeket. Az esetek többségében mindez tünetmentesen lezajlik, kezelést csak panaszos esetben igényel.
4. ábra: Ideggyök normál helyzetben illetve összenyomatás alatt
A gerincbetegségek döntő többsége degeneratív jellegű, ami azt jelenti, hogy elsősorban a porckorongok kopásából erednek.
A gerinc „öregedési” folyamatának, a degenerációnak következményei:
• A porckorongok víztartalma csökken,
• a porcrés magassága csökken
• a stabilizáló szalagok ellazulnak
• a csigolyák peremszélein csontos felrakódások alakulnak ki
• a kisízületek deformálódnak
• a gerinccsatorna tágassága csökken.
Melyek lehetnek az instabilitás tünetei?
• Fájdalom, mely terhelésre fokozódik:
1. A deréktáji, övszerű és/vagy a tompor, comb és térd irányában a végtag hátsó-külső felszínén futó fájdalom a gerinc tartóelemeiből eredhet.
2. A zsibbadással kísért, térd alá vagy lágyékba, illetve a végtag elülső-belső felszínén megjelenő fájdalom az idegi elemek beszorítottságából eredhet.
• a gerincszakasz mozgáskorlátozottsága
• érzészavar vagy érzéketlenség az alsó végtag egyes területein
• alsó végtagi izmok, izomcsoportok elgyengülése, izombénulás
• vegetatív, azaz a széklet- vizeletürítés valamint a nemi funkciók zavara
• fájdalomkerülő, úgynevezett antalgiás testtartás
• sántítás
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Alapvetően kétféle kezelési lehetőség áll rendelkezésre:
1. Nem műtéti (konzervatív) kezelés
Minden olyan esetben, amikor nincs vagy csak csekély az idegi érintettség, és a gerinc stabilitása gyógytornával helyreállítható, konzervatív kezelést alkalmazunk.
Célja:
• A gerinc stabilitásának helyreállítása, izomfűző kialakítása
• Az esetleges ideggyulladás csökkentése, ezáltal
___________1. A járástávolság növelése
___________2. A fájdalom csökkentése
___________3. Izomerő fokozása
Eszközei:
• A kezelés első napjaiban ágynyugalom (3-4 napig)
• Gyógyszeres kezelés:
___________1. gyulladáscsökkentők
___________2. fájdalomcsillapítók
___________3. izomgörcsoldók, lazítók
• Reumatológiai kezelések:
___________1. fizikoterápia
___________2. gyógyfürdő-kezelés (balneoterápia)
• Fizioterápia (gyógytorna, masszázs)
A konzervatív kezelés leghatásosabb módja a gyulladáscsökkentő infúzió-sorozat és az ezzel egyidejűleg alkalmazott gyógytorna.
Hosszabb távon:
• életmódbeli változtatás: alkohol- és cigarettafogyasztás csökkentése/megszüntetése, étkezési szokások megváltoztatása, túlsúly csökkentése, stresszcsökkentés stb.
• alvászavar megszüntetése, kapcsolódó pszichoszomatikus betegségek kezelése (pl. krónikus nőgyógyászati, szív-érrendszeri betegségek mielőbbi kezelése és gyógyítása)
• pszichés erőnlét és kedélyállapot helyreállítása
• aktivitás növelése: rendszeres gyógytorna, majd edzés
Ha a megfelelő színvonalú és időtartamú nem műtéti kezelés ellenére sem mutatkozik javulás vagy ún. neurológiai, pl. bénulásos tünetek lépnek fel az alsó végtagban, akkor műtétre van szükség. Ezúton lehet felszabadítani az ideget a túlzott összenyomatás alól és stabilizálni a gerincszakaszt.
2. Műtéti kezelés
A műtét célja a gerincszakasz instabilitásának megszüntetése fém rögzítőeszköz beültetésével, valamint az esetleges idegi összenyomatás (kompresszió) és a fájdalom testi forrásának a megszüntetése.
Mi történik Önnel a műtét előtt?
1. Befekvés előtti előkészületek
• Góckeresés (a rejtett fertőzések keresése), pl. gennyes mandula, húgyúti fertőzések, nőgyógyászati jellegű gyulladások. Fontos a kezelésük, mert egy fertőzés forrásaként szerepelhetnek, amelyből a kórokozók a véráram útján eljuthatnak a műtét területére, és a műtét utáni napokban sebgennyedést okozhatnak.
• Belgyógyászati előkészítés – szükség esetén.
• Laboratóriumi, RTG-, EKG-, ultrahang-vizsgálatok, és a leletekkel aneszteziológiai vizsgálat.
• Az ágyéki stabilizációs műtét alatt vagy közvetlen utána a Beteg vérpótlásra, transzfúzióra szorulhat. Saját vér biztosítása (autotranszfúzió) – ha orvosa ezzel egyetért, kívánatos.
2. Figyelmeztetések (feltétlenül konzultáljon orvosával!)
• Felső légúti hurut, húgyúti infekció vagy egyéb fertőzések után 3-6 hétig nem szabad halasztható műtétet végezni.
• Véralvadás gátló szereket néhány napig el kell hagyni a tervezett műtét előtt. A Sincumar, Varfarin illetve klopidogrel 10 napig, az ASA, Aspirin protect, stb. szerek szedését 5-6 napig szüneteltetni kell, illetve Heparin származék injectiojával helyettesíteni.
3. Előkészületek a kórházban
• A műtét előtti délután a Beteg trombózist (vérrögösödést) gátló injekciót kap, éjszakára nyugtató tablettát.
• A műtét napján:
– fertőtlenítő fürdés
– kivehető fog-protézis eltávolítása
– körömlakk lemosása
– trombózis gátló harisnya vagy fásli föltétele
– az altató orvossal előzetesen megbeszélt, szokásos gyógyszerek bevétele egy korty vízzel
– műtét előtti injekció beadása (premedikáció)
– infúzió bekötése – amennyiben orvosilag indokolt
Ne étkezzen és az esetleges gyógyszerbevételen túlmenően ne fogyasszon folyadékot, ne dohányozzon!
Mi történik Önnel a műtőben?
• A műtétet altatásban (narkózisban) végezzük. Az altatás jellemzőiről az altatóorvos tájékoztatja Önt és Ön külön beleegyező nyilatkozatot tesz.
• Elaltatását követően a műtőasztalon hasára fektetjük.
• A műtéti terület borotválása – ha szükséges.
• A műtét területén és környékén, a bőrt többször lemossuk fertőtlenítő folyadékkal.
• Steril lepedőkkel letakarjuk, csak a műtéti területet hagyjuk szabadon (izolálás).
6. ábra: A műtéti terület izolálása
A műtét menete
• Röntgen képerősítő segítségével megjelöljük a szűkület magasságát, az instabilitás helyét.
• Általában 12-25 cm hosszú bőrmetszést ejtünk a beteg gerincszakasz fölött.
• A bőr és a bőr alatti szövetek megnyitása után vérzéscsillapítás következik.
• Az izomzatot – épségére ügyelve – letoljuk a szomszédos csigolyák íveiről, majd speciális műszerrel eltávolítjuk a szükséges lágy- és csontrészeket ahhoz, hogy az idegelemek szabadon futhassanak (dekompresszió).
• A megkopott és hasztalanná vált porckorongokat eltávolítjuk és a helyükre titánból vagy más szövetbarát anyagból készült távtartót helyezünk, illetve a műtét dekompressziós fázisában eltávolított csontdarabokból készült darálmánnyal töltjük fel a csigolyaközti területet.
• Ezt a helyzetet ún. transzpedikuláris csavarok és rudak kombinációjából álló stabilizáló implantátummal rögzítjük.
• Egy vagy két szívócsövet helyezünk a sebbe, amely levezeti a felgyülemlő vért.
• Több rétegben bevarrjuk (zárjuk) a sebet, steril kötéssel látjuk el és még a műtőasztalon ellenőrző röntgenfelvétel készül.
Mi történik Önnel a műtét után?
• A műtét befejeztével még egy bizonyos ideig megfigyelés céljából Ön a műtőben marad.
• Az állapotától függően posztoperatív szobába (őrzőbe) vagy intenzív terápiás részlegre kerül.
• Az érzéstelenség néhány óra múlva fokozatosan megszűnik, ezt követően a fájdalmat injekciókkal, tablettákkal csökkentjük.
• A fájdalom ellenére fontos, hogy Ön rövidesen elkezdje a légző- és értornát, mozgásgyakorlatokat – gyógytornász irányításával!
• Vérrögösödést (trombózist) gátló injekciók adása rutinszerű.
• Fontos a kellő mennyiségű folyadék fogyasztása, gyümölcslevek, tea, levesek, szénsavmentes ásványvíz formájában.
• Általában a beteg 1 nappal a műtét után gyógytornász segítségével felkelhet.
• Fontos a gyógytornász tanácsainak betartása!
• A szívócsövet 1-2 nappal a beavatkozás után távolítjuk el a sebből.
• Problémamentes esetben 5-7 nappal a műtét után távozhat Intézetünkből.
• Távozáskor:
___________1. Zárójelentést és táppénzes igazolást kap.
___________2. Ha bármilyen kérdése van, kérjük, tegye fel kezelőorvosának!
• A műtét után zuhanyozni kb. 15 nappal, fürödni körülbelül 3 héttel lehet, ezt megelőzően óvja a sebet az átnedvesedéstől!
• A varratszedés a műtét után 12-14 nappal esedékes.
• Az első kontrollvizsgálat a zárójelentésben megadott időpontban, az ún. lábadozási időszak után esedékes (4- 6 hét elteltével).
• A műtét utáni rehabilitáció a kezelőorvossal való egyeztetés alapján a segítő szakemberek bevonásával történik.
• A beültetett könnyűfém (titán) fémeszközt nem tervezzük eltávolítani.
Mi történik, ha az indokolt műtéti kezelés elmarad?
• Az ideggyök a hosszan tartó nyomás miatt véglegesen károsodhat.
• A gerinc- és alsó végtagi fájdalom tovább fokozódhat.
• A mozgáskorlátozottság súlyosbodhat.
• Az életminőség tovább romolhat.
• A későbbiekben elvégzett műtét technikailag nehezebb lehet, eredményessége csökkenhet.
Milyen műtéti szövődmények fordulhatnak elő?
1. Műtét alatt esetleg bekövetkező, nem várt események
• A gerinc idegi burkának (durazsák) megnyílása: bizonyos esetekben a durazsák műtét alatt megnyílik, s a benne található folyadék (liquor) szabadon áramlik a külvilágba. A burok zártságát varratokkal és ragasztással azonnal helyreállítjuk. A burok gyógyulásához 3-5 nap szükséges, ez alatt Önnek a folyadéknyomás alacsonyan tartása céljából vízszintes testhelyzetben kell maradnia, azaz nem kelhet fel a betegágyból.
• Ritkán, de előfordulhat az ideggyök sérülése, ennek oka általában a szűk viszonyok közé kényszerült ideggyök felszabadítása során létrejött vérkeringési – mechanikai károsodás. Ez lehet átmeneti, vagy végleges, érintheti az ideggyök funkcióját részlegesen vagy teljesen. Tünetei: érzészavar, izomerő-gyengülés a kérdéses ideg ellátási területén.
• A várakozást meghaladó vérveszteség. Ennek oka egyéni anatómiai variációkban, esetleg gyulladásos állapot fennállásában keresendő. A műtét alatt és után a keringő vérmennyiség pótlásra kerül.
2. Korai, a műtét után 1-2 nappal bekövetkező, lehetséges szövődmények
• Műtét utáni lábfájás vagy izomgyengülés. Ennek oka az ideg ödémásodása, duzzanata, amely miatt infúzió, gyógytorna, elektromos kezelés válhat szükségessé.
• Vizeletürítési nehézségek, amelyek ideiglenesen katéterezést és hólyagkezelést (torna, gyógyszerelés) tehetnek szükségessé.
3. 3-4 nap után bekövetkező, lehetséges szövődmények
• Sebgennyedés. A szervezetben élő, de betegséget nem okozó baktériumok műtét esetén megtelepedhetnek a friss műtéti sebben, és annak gennyesedését okozhatják. Ennek a folyamatnak jellegzetes tünetei vannak:
___________a. A seb gyulladása: bőrpír, duzzanat, fájdalom, melegebb tapintat, váladékozás
___________b. Általános tünetek: láz, elesettség, rossz közérzet
A sebgennyedés legtöbbször antibiotikus és helyi hűtő kezeléssel gyógyítható, de némelykor igényelhet ismételt feltárást is, amelynek során a sebet kitisztítjuk, és szívó- öblítő csővel látjuk el. Utóbbi 5-6 napig tisztítja a sebet, de eközben a beteg már mobilizálható – általános állapotától függően.
4. Esetleges késői szövődmények
• Trombózis – az alsó végtagi visszerek gyulladása
• Tüdőembólia – vérrög beékelődése a tüdő ereibe
• Hólyag-, és végbél-izomzat funkcionális zavarai
• A szomszédos szint elöregedésének (degeneráció) felgyorsulása
• A behelyezett implantátum elmozdulása, fémanyag esetén (csavar, lemez) törése. A műtétet követő kontrollvizsgálatok során meghatározott protokoll szerint röntgen/CT vizsgálatok történnek, melyek segítségével nyomon követjük az operált gerincszakasz későbbi állapotát. Amennyiben a műtét célja stabil állapot létrehozása, úgy a behelyezett fémanyagoknak, vagy cage-eknek csak a csontos átépülésig van szerepük. Ha a csontos átépülés, blokkcsigolya-képződés kialakult, további szerepük nincs. A csontos átépülés gyakorta akkor is létrejön, ha a behelyezett fémanyagok elmozdulnak, vagy anyagfáradás miatt eltörnek. Gyakran tünet- és panaszmentes állapot mellett észleljük 1-1 csavar törését. A behelyezett fém-, vagy idegen anyagok, eltávolítására csak akkor kerül sor, ha a csontos átépülés, blokk csigolyaképződés nem jött létre (álízület alakult ki) és ez a páciens számára panaszokat okoz.
Csavar, rúdtörést ritkán évekkel a műtét után is észlelünk, elsősorban a több szegmentumot érintő, hosszú áthidalások, fúziók esetén.
Gyógytorna
A gerinc egy sikeres műtétet követően is különös figyelmet és törődést igényel. A műtét során megváltozik az érintett gerincszakasz struktúrája, ami nagyobb terhelést ró a szomszédos gerincszakaszra. Műtétet követően nagyon fontos a műtött gerincszakasz funkciójának helyreállítása valamint a szomszédos területek védelme speciális mozgásterápia segítségével. Mindemellett ergonómiai tanácsadás keretén belül, a gerinc túlterhelésének elkerülése végett, szükséges a megfelelő helyzetváltoztató mozdulatok, munkafolyamatok megtanítása, sporttevékenységekre való felkészítés.
A műtét utáni gyógyulási időszak több fázisra osztható. A megfelelő orvosi ellátás mellett a gyógyulás különböző fázisaiban más-más jellegű mozgásprogram valamint ergonómiai tanácsadás szükséges a gerinc teljes felépüléséhez. Ebben nyújt szakszerű segítséget a fizioterápia (gyógytorna).
1. fázis: a műtétet követő első 6 hét
A páciens aktuális állapotához igazodva a célzott mozgásterápia valamint az ergonómiai-életmódbeli tanácsadás már a műtétet követő napon elkezdődik. A mozgásterápia célja az önellátáshoz szükséges funkciók (ágyban való fordulás, felülés, ülés, felállás, járás stb.) mielőbbi visszanyerése, a műtött gerincszakasz tehermentesítése, szükségesnél nagyobb terhelésének elkerülése valamint a tartás és járáskorrekció fájdalommentesen.
Ergonómiai tanácsadás keretén belül az alapvető önellátáshoz szükséges mozgássorok begyakorlása történik a gerinc élettani görbületeinek megtartása mellett valamint feladatunk, hogy pontosan meghatározzuk, hogy a gyógyulás ezen fázisában mennyire kell illetve mennyire szabad terhelni a gerincet (mennyit ülhet, állhat, sétálhat, mekkora súlyt vihet….. stb.) Kerülendő a gerinc szélsőséges előrehajlással, törzscsavarással, oldalra hajlással járó mozdulatai már az ágyban való fordulás, felülés, felállás során is. Kerülni kell a hosszantartó statikus ülő és álló helyzetet. Ennek időtartama még jól edzett vázizomzatnál is 15 perc után fáradásos tüneteket mutathat. Napról napra fokozható a séta, könnyed önellátó tevékenységek, gyógytorna. Pihenés-aktivitás ritmusára a többször keveset legyen jellemző.
2. fázis: a műtétet követő második 6 hét (a szöveti gyógyulás második szakasza)
A korai rehabilitációs szakaszban célunk a mindennapi aktivitáshoz való visszatérés, a műtött gerincszakasz funkcióinak valamint a csökkent funkcionális kapacitásnak ( mozgásterjedelem, erő, állóképesség) a helyreállítása. Ergonómiai tanácsadás keretén belül a mindennapi élet során alkalmazott mozgásmintákat (beleértve az otthoni és munkahelyi feladatokat) gyakoroljuk a gerinc védelme mellett, továbbá meghatározzuk a gerinc terhelhetőségét. Egyre hosszabb séták, változó terepen történő kirándulások tehetők. Ajánlott az úszás, víz alatti torna. Statikus terhelés (ülés, ácsorgás) fájdalommentességig fokozható. A gyakori előrehajlásokat egyéb testhelyzetekkel (térdelés, guggolás, négykézláb helyzet) helyettesítsük.
3. fázis, ami a műtétet követő 3. hónaptól kezdődik
A késői rehabilitációs szakasz célkitűzése a reális egyéni célok, biztonságos aktivitási lehetőségek megteremtése a mindennapok és sporttevékenységek során. Célzott mozgásprogrammal segítjük kialakítani a gerinc körüli izmok izomfűzőjét, helyreállítjuk az izomegyensúlyt, mellyel aktívan támasztjuk, és ezáltal megóvjuk gerincünket a napi tevékenységek okozta túlterheléstől. Ergonómiai tanácsadásban kiemelt szerepet kap a sporttevékenységre (sport specifikusságra) való felkészítés a gerinc védelme mellett.
Milyen teendők vannak a műtét utáni rehabilitáció során?
Közvetlenül műtét után az érintett gerincszakasz még nem tekinthető teljesen gyógyultnak. A műtött gerincszakasz védelme és gyógyulása érdekében éppen ezért nagyon fontos a rehabilitációban résztvevő szakemberek tanácsainak betartása. A műtétet követő 6 hét a regeneráció első fázisa. Ez egy lassúnak tűnő, de nem passzív időszak, amely alatt új életformája kialakításán kell fáradoznia. Ahhoz, hogy egy új cselekedet vagy magatartás állandósuljon, azaz szokássá váljon, egy hónapon át rendszeresen kell végezni. Igaz ez az életmód-változtatásra is.
Mikor sikeres a műtét?
Akkor tekintjük sikeresnek a műtétet, ha az állapota, életminősége jelentősen javul a műtétet követően. Tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy folyamat, amely néha lelassul, mert az „ideg lassan felejt”. Sajnos egy sikeres operáció sem szünteti meg öregedési folyamatainkat, és nem oldja meg életvezetési, stresszből és annak következményeiből adódó testi-lelki feszültségeinket, így törekednie kell arra, hogy egészséges életmóddal, mozgással, a gerinc helytelen terhelésének elkerülésével, feszültségcsökkentő eljárásokkal (pl. relaxáció, jóga stb.) stabilizálja gerincének állapotát.
Hogyan függ össze a lelki és a testi fájdalom?
A szervezet veszélyhelyzetben választ ad. Ilyenkor felkészül a megküzdésre, vagy az elmenekülésre. Ez az ősi reflexünk egyúttal az izmokat is megfeszíti: felkészíti izomzatunkat a támadásra, illetve az elmenekülésre. A tartós feszültség viszont fájdalmat eredményez.
Stressz ► izomfeszültség ► fájdalom
A fájdalom kezdődhet egy olyan eseménnyel, ami elsősorban fizikai természetű sérülés, de ha az embernek néhány hónap után még mindig fájdalmai vannak, nagyon valószínű, hogy a pszichológiai stressz és a fizikai igénybevétel egyidejűleg tartóssá vált, és az akut sérülésből krónikus izomfeszültség jött létre, és már ez okozza a fájdalmat. A tartósan feszes háti izomzat pedig tovább ronthatja a gerinc állapotát is.
„Nem érzem magam zaklatottnak – nem hiszem, hogy mindez rám illik.”
Az emberek lényegesen különböznek egymástól abban, hogy mennyire könnyen veszik észre a külső és a belső stressz jeleit. Vannak, akik könnyen sírnak, a legkisebb testi változást is azonnal érzik. Mások csak akkor veszik észre, hogy valami baj van, ha már fáj.
A krónikus fájdalomban szenvedőkre ez utóbbi jellemző. Sokat és sokáig tűrnek. Igyekeznek nem „lelkizni”, viselni. Pedig a fájdalom önmagában is stressz, belső stressz. Később már előfordul, hogy aggódni kezdenek a hátfájás miatt, ami még feszültebbé teszi a háti izmokat. Ez természetesen növeli a fájdalom mértékét. Hamarosan egy ördögi kör indul be, amiben a fájdalom érzelmi stresszt okoz, ami pedig az izmokat teszi még feszesebbé. Ez viszont még erősebb fájdalmat okoz, ami még több érzelmi stresszel jár, és ez még több fájdalomhoz vezet.
A krónikus fájdalomtól szenvedők többsége testi kínjaiban éli át azt a rossz közérzetet, félelmet és reménytelenséget, amit mások lelki síkokon. Ezért is halljuk sokszor: nekem nincs szükségem pszichológusra, pszichiáterre, nekem „csak a hátam fáj”. Valójában ez téves nézet. A krónikus fájdalom egyaránt lelki és testi gyötrelem, és nemcsak a fizikai mozgást, a lelki állapotot is rontja.
Ön most egy fontos, első vagy ismételten szükséges gerincműtét előtt áll. Orvosával megbeszélte, hogy milyen testi, a gerincének anatómiai helyzetét és funkcióját változtató műtétre van szüksége. Fontos ugyanakkor tudnia, hogy jelenlegi állapotához nemcsak a fizikai sérülés, a gerincelváltozás, hanem a krónikus stressz és a következményes negatív lelki hatások is hozzájárultak.
Az operáció pedig „csak” a gerincére fog hatni, de a lelki állapotát, érzelmeit, gondolatait és életvezetését nem befolyásolja. Éppen ezért az a fokozott feszültség (a hátizmaiban egyúttal átélt feszülés), félelem, depresszió, kilátástalansági érzések, amelyeket olyan sokszor megtapasztalt és átélt vagy most is átél, csak az Ön együttműködésével változtathatók meg! A fájdalom ördögi körének megszüntetéséhez pszichológiai és gyógyszeres (pszichofarmakológiai) segítségre, tanácsadásra is szükség lehet és általában van is! A krónikus fájdalomban szenvedők közel 50%-a egyértelműen depressziós, a többiek csak magas feszültségi szinten élnek (alvászavarral és sokféle testi tünettel küzdenek). Természetes, és számítson rá, hogy a műtét a lelki feszültségeit fokozza, és szüksége lesz a lábadozás időszakára (az ún. posztoperatív periódusra), hogy meg tudja élni az operáció áldásos hatását. Általában 4-6 hétre van szükség, hogy valóban meg tudja tapasztalni gyógyulásának jeleit!
Fontos, hogy a műtét előtt és azt követően is figyeljen alvására! Amennyiben például Önnek alvási nehézségei vannak, függetlenül attól, hogy a fájdalom vagy más ok áll a hátterében, kérjük, jelezze kezelőorvosának! Az alvászavar a pszichés egyensúly és a lelki erőnlét csökkent voltának egyik első jele!
Amennyiben a fájdalom ördögi körét az Ön segítségével sikerül megszüntetnünk, az Ön életminősége rendkívül sokat javul! Ennek része, hogy a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhetően az Ön gyógyulásának testi feltételei adottá válnak. Ahhoz azonban, hogy a szenvedései is csökkenjenek, az Ön együttműködésére is szükség van! Elsősorban a türelmére, hogy a lábadozás időszakában minden nap örömmel fogadja az apró változásokat, és időt adjon önmagának a regenerálódásra. Elfogadja, hogy fájdalmai lassan változnak, és ez jelzés az Ön számára, hogy az életmódján, lelki állapotán is változtatni kell. Fokozatosan növelt aktivitással (e kérdésben a gyógytornász szakemberek adnak részletes tanácsadást és oktatást), megfelelő feszültségszabályozó és kedélyjavító kezeléssel (ebben a pszichológus és pszichiáter szakemberek segítségére számíthat) és életmód-változtatással (fogyással, aktivitásai növelésével) bizonyos lehet benne, hogy szenvedését egy TELJES ÉLET váltja fel!
